koronavirus
Gazdaság

Gazdasági intézkedések a koronavírus ellen: nemzetközi összehasonlítás

Szapáry György, MNB
Habár a járványnak még nincs vége, az alagút végén a fény már halványan dereng. Ezért most már érdemes összehasonlítani a járvány negatív hatásainak csillapítása érdekben hozott intézkedéseket a különböző országokban. Vajon tényleg hasonlóan gondolkodik Donald Trump amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel kancellár? Ha a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre gondolunk, akkor kétségtelenül felfedezhető hasonlóság a gazdasági hatások és a mentőcsomagok tekintetében. A különböző mérettel és makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokat természetesen más-más mértékben sújtotta a járvány, mégis a válságcsomagok sok hasonlóságot mutatnak a problémák enyhítésének a megközelítésében annak ellenére is, hogy különböző történelmi tapasztalatokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek.

A megközelítéssel foglalkozunk és nem azzal, hogy a GDP hány százalékának felelnek meg az intézkedések. Nem lehet megítélni, hogy a bértámogatások, adóelhalasztások, kedvezményes hitelprogramok, garanciák, hiteltörlesztési moratóriumok mit képeznek költségvetési hatásukban és a GDP százalékában. Azon túl, hogy ezeknek az intézkedéseknek mi az ismert konkrét mértéke és lefedettsége, a mennyiségi hatásuk attól függ, hány ember és vállalat fog ezekkel a lehetőségekkel élni. Ezt majd csak sok idő elteltével lehet értékelni. Ugyanez érvényes a jegybankok mennyiségi lazítására: hatásuk attól függ, milyen mértékben járul hozzá a hitelállomány bővítéséhez, amit nagyban behatárol a háztartások esetében a munkanélküliség vagy annak veszélye, míg a vállalatok esetében a kilábalás időhorizontjára vonatkozó várakozások. Viszont az intézkedések megközelítésének nemzetközi összehasonlításából le lehet vonni hasznos tanulságokat, mint például azt, hogy az országok a járvány milyen lefutására számítanak, és hogy ezek a számítások milyen veszélyekkel fenyegethetnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy senki sem tudja jelenleg megmondani, hogy mikor lesz a járványnak vége. Egyelőre csak találgatások vannak. Viszont nem csak a vírust, hanem a félelmet is le kell győzni, ami ezt a válságot annyira megkülönbözteti az előző krízisektől. Ez függ a járvány lefutásának mértékétől, az egészségügyi ellátottság minőségétől, a társadalom fegyelmezettségétől és tűrőképességétől a korlátozásokkal szemben, ami országonként változó, és végül a védőoltás kifejlesztésétől és a lakosság számára való elérhetőségétől. Ezek a bizonytalanságok tükröződnek a meghozott kormányzati intézkedésekben is.   

Világszerte az országok jelentős intézkedéseket jelentettek be aránylag rövid idő alatt. Bár minden csomagban más feltételekkel, eltérő kerettel és jogosultságokkal igyekeznek támogatni a válságból való kilábalást, az eltérő eszközök funkciójukat tekintve jól kategorizálhatók. Összehasonlításul tizenkét országot vettünk alapul: Európában az EU tagállamok közül három nagyot, Németországot, Franciaországot és Olaszországot, két kisebbet, Belgiumot és Hollandiát, a V-4 országokat valamint az Egyesült Királyságot. Az amerikai kontinensen az Egyesült Államokat és Ázsiában Japánt. Az EU intézményei által hozott vagy tervezett lépéseket is bemutatjuk. A kormányintézkedéseket az első táblázatban látható szempontok szerint kategorizáltuk, a jegybanki intézkedések a második táblázatban találhatók. Hangsúlyozni kell, hogy a cikkben bemutatott két táblázat az ismert intézkedések jelenlegi állását tükrözi, de valószínűsíthető, hogy további lépések fognak életbe lépni sok országban, ahogy a járvány hatása kibontakozik. Ezt figyelembe véve is több hasznos megállapításra ad alkalmat az intézkedések összehasonlítása.

koronavirus1
  1. Az első és szerintünk legfontosabb megállapítás, hogy minden megfigyelt országban az intézkedések a munkahely megőrzésére fókuszálnak, beleértve Magyarországot is. Ezt szolgálják a bértámogatások, az adó- és járulékfizetési halasztások, az adócsökkentések, a kedvezményes hitelprogramok és garanciák, hiteltörlesztési moratóriumok és tőkejuttatások. Az összes tanulmányozott ország bevezetett ilyen lépéseket, általában megcélozva a karantén által leginkább befolyásolt szektorokat: szolgáltatások, turizmus, KKV-k, illetve olyan iparágak, amelyeket különösen érint a kereslet visszaesése, mint például a légiközlekedés. Továbbá sokszor célzottan segítik beruházással és tőkejuttatással az egészségügyi ágazatban működő vállalatokat és kutatásokat, valamint egyéb stratégiai cégeket. Az EU is bevezetett egy ideiglenes kedvezményes kamatozású segélyalapot (SURE), melynek kimondott célja a munkahelyek megőrzése az uniós tagállamokban. Egy további alapot tervez létrehozni a tagországok megsegítésére, amelynek összegét részben hitel, részben vissza nem térítendő formában osztana szét a járvány okozta károk súlyosságának függvényében. Az Európai Bizottság lassan hozta meg a járvány elleni intézkedéseket és a részletek még most sincsenek kidolgozva. Ez jól mutatja, hogy az EU struktúrája alkalmatlan a gazdasági válságok gyors kezelésére és ez a feladat a nemzetállamokra hárul. 
  2. A második megállapítás, hogy a munkanélküli segély ideiglenes bővítése csak öt országban szerepel az intézkedések között jelenlegi állás szerint. Ez arra utal, hogy mivel a munkanélküliségi segélyrendszereket hosszútávra hozták létre, ezen a kormányok nem kívánnak változtatni, támaszkodva a rendszer automatikus stabilizációs szerepére. Igaz, hogy a segély mértéke, de főleg időbeli hossza országonként nagyon változó, ezért a segély stabilizációs hatása országonként nagymértékben eltér. Általában véve elmondható, hogy a rendszerek automatikus stabilizációs hatásfoka a déli és közép-kelet-európai országokban kisebb, mint a fejlettebb európai országokban. Figyelemre méltó kivétel az Egyesült Államok, ahol a szövetségi kormány egy jelentős, négy hónapig tartó heti 600 dolláros munkanélküli segély hozzájárulásról döntött. Ez az addicionális támogatás kiegészíti az államonként eltérő – hol 200 dollár közeli, hol majd 700 dollár – heti munkanélküli segélyt, és a kettő összege sok esetben meghaladja azt a bért, amit a munkavállaló előzőleg kapott, vagy amire számíthat a piacon. Ez oda vezetett, hogy ezek a munkavállalók nem keresnek munkát, amire most már Larry Kudlow, az Amerikai Egyesült Államok Gazdasági Tanácsadók Tanácsának elnöke is felhívta a figyelmet. Jellemzően hasonló helyzetek elkerülése végett döntött a legtöbb ország nem a segélyek bővítése, hanem a munkahelyek megőrzésének illetve új munkahelyek teremtésének támogatása mellett. 
  3. A harmadik megállapítás, hogy a tizenkét tanulmányozott ország közül hétben szerepel az intézkedések között azonnali készpénzjuttatás. Amerikát és Japánt kivéve a kedvezményezettek köre korlátozott és az összegek is inkább szerények. Magyarország csak szimbolikusan élt ezzel az eszközzel, mert a munkahely teremtését helyezi előtérbe.  Amerikában a támogatás alanyi jogon jár és az összeg is tetemes: 1200 dollár felnőttenként és 500 dollár gyerekeként, ha a háztartás jövedelme nem haladja meg az évi 150 000 dollárt, illetve egyénenként a 75 000 dollárt. Az egész amerikai válságcsomag egyébként 3 trillió dollár. Ez jól illusztrálja Amerika mozgásterét, ahol nem szükséges túl sokat foglalkozni a költségvetés hiányával válság helyzetben, mert a dollár nemzetközi dominanciája következtében számíthat a külső megtakarítások bevonására a hiány finanszírozásába. Sok politikai vita sem övezte a csomag elfogadását, mert ha pénzjuttatásról van szó, hamar létrejön a pártok közötti konszenzus, főleg most, a novemberi választások közeledtével. Japánban is alanyi jogon, állampolgáronként 100 000 jen ($930) egyszeri juttatás jár.

Összességében tehát elmondható, hogy az országok mentőcsomagjai a munkahely megőrzését helyezték előtérbe és csak visszafogottan támaszkodnak segélyekre. Ez jellemző az összes megfigyelt országra, Magyarországon erre munkaalapú megközelítésként szoktak hivatkozni.  Ez arra utal, hogy a kormányok a járvány aránylag gyors lefutására számítanak, természetesen nem a vírus totális leküzdésére, de a járványgörbe laposítására, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenység újraindítását és egy V-alakú válságból való kilábalást. Ebben a hozzáállásban van logika, tekintettel arra, hogy már sok helyen a fertőzések és elhalálozások száma csökkenő tendenciát mutat. De mi lesz akkor, ha jön egy második hullám, amit sokan vizionálnak? Ha az emberek a nyitás ellenére nem utaznak, nem veszik igénybe, vagy csak mérsékleten a leállt szolgáltatásokat, mert félnek, tartanak a fertőzéstől? Már most látni, hogy az eddig meghozott intézkedések jelentősen fogják növelni az államadósságot, a további költségvetést terhelő lépéseket a kormányok egyre nehezebben fogják meglépni.

Itt jön képbe a jegybankok nélkülözhetetlen szerepe. Pénzt pumpálva a gazdaságba eszközvásárlással, alacsony kamatokkal, szabályok lazításával és egyéb, a bankok likviditását bővítő lépésekkel növekedési hitelprogramokkal, mint például az MNB, ösztönözni kívánják a keresletet, ahogy a 2. táblázat is mutatja. Erre már van tapasztalatuk a jegybankoknak az előző pénzügy válság idejéből, s ezt a tapasztalatot felhasználva gyorsan hoztak ösztönző lépéseket, beleértve az EKB-t is, jelentősen meghaladva az előző krízisben hozott mértékeket. A növekedést ösztönző hatékonyságuk ezeknek a lépéseknek azonban függ a bizalom visszaállításától, azaz a járvány megszelídítésétől.

koronavirus2

A járvány gazdasági hatására sok előrejelzés készült, amelyek egyre pesszimistább irányba mutatnak, mert még nagyon bizonytalan, hogy a tudomány segítségével a világ hogyan és mikor tudja a vírus terjedését megállítani és annak egészségügyi hatását kontroll alá vetni. Sok szó esik arról, hogy a világ már nem lesz ugyanaz a válság után, mint előtte volt. Érdemes elgondolkodni, hogy mi lesz más és mi nem.

Amióta világ a világ, az emberek vándorolnak, utaznak minden lehetséges eszközt alkalmazva. Ez aligha fog változni, legfeljebb lassan, egyes előrejelzések szerint csak pár év múlva fog visszaállni a válság előtti szintre. Ideiglenesen a célállomások is változni fognak. Többen a saját országukban töltik majd a szabadságukat, ami hátrányosan fogja érinteni azon országokat, ahol az idegenforgalomból jelentős külföldi nettó bevétel származik. Végül azonban az előző rend helyre fog állni, mert az emberek keresik a tengerpartot és a napsütést, a síelést, a túrákat és a megannyi kulturális élményt, amit szerte a világban meg lehet találni.

Arról is beszélnek, hogy a globalizáció mibenléte is változni fog. A világkereskedelemben a beszállítási láncok átalakulhatnak, például, ahogy a kormányok igyekezni fognak saját maguk megtermelni az egészségügyi eszközöket, hogy elkerüljék a túlzott ráutaltságot más országokból származó importra. Ez igaz lehet más termékekre is. A vertikális integráció előtérbe kerülhet a horizontális, országokon és kontinenseken átívelő integrációval szemben, de erre csak a nagy gazdaságok lesznek igazán képesek,kihasználva a méret gazdaságosságot.  Ennek a folyamatnak lesznek nyertesei és vesztesei is, de túl korai lenne jóslatokba bocsátkozni. Ezzel szemben a pénzügyi globalizáció aligha fog változni, viszont a kockázatkerülés egy darabig fenn fog állni, aminek vesztesei a kevésbé fejlett afrikai és dél-amerikai és ázsiai országok lesznek, valamint azok az európai országok, amelyek magas állam, illetve külső adóssággal rendelkeznek.

Ami biztosra vehető, hogy a digitalizáció fel fog gyorsulni. A karantén megismertette, részben hozzászoktatta az embereket a távmunkához, videokonferenciákhoz és online bankoláshoz, vásárláshoz, tanuláshoz, egészségügyi konzultációkhoz. Ebben számtalan hatékonyságnövelő lehetőség kínálkozik. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni ennek a társadalmi hatásait. A személyi kapcsolatok, a networkingben kiaknázható üzleti és politikai lehetőségek fontosak maradnak, az elzárkózottság pszichológiai és szociális problémákat vet fel. Thomas Carlyle skót történetíró mondta, hogy a pénzforgalom nem az egyetlen kapcsolat ember és ember között. Ez igaz a digitalizációra is. A Covid-19 elindított egy folyamatos újragondolást, kezdeményezést, kísérletezést, amelyeknek a következő években, évtizedekben fogjuk látni a hatását, és amelyek befolyásolni fogják a geopolitikai viszonyokat a kialakuló új világrendben.  

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.

A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
kórház