izer norbert parlament
Gazdaság

Néhány napon belül tényleg mindent látni fog a NAV - Mit vár ettől a kormány?

A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárát a gazdaságfehérítő lépések részleteiről kérdeztük annak apropóján, hogy szerdán, július elsejétől élesben fog már működni az online számlázás kiterjesztése. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem csupán fehérítési célt szolgál, ugyanis így még teljesebb adatvagyonhoz jut hozzá a NAV, ami az alapja lehet a kockázatkezelés, ellenőrzés hatékonyságának fokozásának, valamint az áfabevallás kiajánlásának. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az online rendszerekből érkező adatokat hogyan használták fel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet elleni védekezés során.

Már egy éve tudjuk, hogy az idei évben a gazdaságfehérítő intézkedések következtében a bevételek további emelkedésével számolt a kormány. Összefoglalná melyek ezek a lépések? (online számla, applikáció, e-számlázás, online kassza esetén bankkártyás fizetés)

Izer Norbert: A gazdaságfehérítést szolgáló intézkedések célja, hogy a törvényben kivetett adók valóban be is érkezzenek a költségvetésbe, a tisztességesen adózó vállalkozások ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik nem fizetik be az adókat. 2010 óta nagyon jelentős eredményeket értünk el ezen a téren, a kormány által végrehajtott adócsökkentéssekkel jóval kisebb adókat fizetnek a magyar vállalkozások, mégis sokkal stabilabb a költségvetés bevétele, mert többen és tisztességesen fizetik az adókat. Ez teszi azt is lehetővé, hogy a kormány folytatni tudja az adócsökkentés politikáját, fokozatosan csökkennek a vállalkozások adóterhei. A gazdaságfehérítés emellett jelentősen hozzájárul ahhoz, Magyarország pénzügyileg megerősödött, 2010 óta stabil a költségvetés, minden évben tartani tudjuk a hiánycélt, és még a mostani járvány okozta válságban is stabil az ország helyzete, adócsökkentésekkel és bértámogatásokkal tudjuk segíteni a vállalkozásokat, és növelni tudjuk a családtámogatásokat.

A gazdaságfehérítés egy folyamatos feladat és nehéz teljes körű felsorolást adni az ide kapcsolódó intézkedésekről, nem utolsó sorban azért, mert egy-egy lépés hatása nem egyszeri, sőt nem is mindig kötődik szorosan a bevezetés pillanatához.

Néha már egy lépés bejelentése önmagában is kimutatható hatással jár, máskor pedig hosszabb időnek kell eltelnie, mire az adott intézkedés eléri teljes potenciálját. Alapvetően az ön által is említett intézkedések és a kapcsolódó kommunikáció, sőt a NAV adózókkal való viszonyának dinamikája együtt eredményez gazdaságfehéredést. Ebben az évben kétség kívül az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése a legnagyobb horderejű lépés, ám ez sem csupán fehérítési célt szolgál. A NAV rendelkezésére álló adatvagyon teljesebbé válása természetesen javítani fogja a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságát is, de fontos építőkövet jelent a jövő évre tervezett hatósági szolgáltatásbővítés – az áfabevallás kiajánlása – tekintetében is. Sőt, a vállalkozásokra közvetlenül is hatással van, mert sok esetben járulhat hozzá az értékesítési folyamatok digitalizáltságának terjedéséhez, ami hatékonysági tartalékokat is a felszínre hozhat.

Van-e arra a kormánynak becslése, hogy - a koronavírus-válság hatásaitól függetlenül - ezek a lépések mekkora plusz bevételt hozhatnak az államkasszának? A 2018-ban bevezetett online számla látványosan hizlalta a bevételi oldalt és a július elsejétől várható szélesítéssel a NAV még több tranzakciót fog látni, gyakorlatilag szinte mindent. Ennek fényében számolnak többlet fehérítő hatással? Ha igen, miért és mennyivel?

A gazdaságfehérítés területén végbemenő pozitív folyamatokat megerősíti, hogy az Európai Bizottság becslése alapján a hazai áfa-rés 2013 óta folyamatos csökkenést mutat. Az áfa-rés a makrogazdasági mutatók alapján számolt elméleti, illetve a tényleges áfa bevétel különbsége. A becslés szerint a hazai áfarés szintje 2013-ban az elméleti áfa arányában 21 százalékot ért el. A hazai áfarés azóta folyamatos csökkenést mutat, mértéke 2017-ben 13,9%, a CASE előzetes becslése alapján pedig 2018-ban megközelíthette a 9%-ot. A 2013-2017 időszakban a hazai áfarés csökkenésének üteme meghaladta az EU-s országok esetében megfigyelhető átlagos ütemet. Bár az áfarés alakulásában az áfa-alapot befolyásoló egyéb tételek (lakossági beruházások, állami vásárlások) alakulása is szerepet játszott, annak jelentősebb része a gazdaságfehérítő intézkedések következményeként adódott.

A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek.

A kormány célja a fenti intézkedésekkel, hogy az áfa rés tovább mérséklődjön. Az intézkedésektől várt fehéredés éves hatás elérheti a több 10 milliárd forintot.

Milyen folyamat játszódik le a háttérben a gazdasági szereplőkben az Önök várakozása szerint? A NAV mindent látásától való félelem jobb belátásra bírja a csalókat? Hatékonyabb lehet és célzottabb az ellenőrzés?

Az online rendszerek bevezetésének egyik legfőbb következménye, hogy az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása nyílt a gazdasági folyamatokra. A rendelkezésre álló rendszerek működésének köszönhetően egy-egy tranzakcióhoz köthető, beküldött adat azonnal megjelenik a NAV-nál. Ez mindamellett, hogy segíti a csalárd tevékenységek akár azonnal történő felderítését is, érdemben járul hozzá a legálisan működő vállalkozások tevékenységének adóhatósági támogatásához is.

Az elmúlt évek gazdaságfehérítésének három pillére beváltotta a hozzá fűzött reményeket: online pénztárgép, EKÁER és online számla. Vannak-e ezen túlmenően új tervei a PM-nek, NAV-nak, akár más külföldi példákból kiindulva, vagy a jelenlegi rendszerek bővítése, módosítása, finomhangolása az alapvető cél?

Folyamatosan vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen területeken érdemes fejleszteni az adózó és a hivatal közötti adatáramlási folyamatokat.

Az ön által említett példák elsődlegesen a hatóság rendelkezésére álló információk körének bővítését szolgálták, de ahogy említtettem, nem csak ezen dolgozunk, hanem az adatvagyonra építhető szolgáltatások körének bővítésén is. Ez a munka több szálon is fut egyszerre. Figyelünk a nemzetközi színtéren bevált megoldásokra, vizsgálva ezek hazai alkalmazhatóságát. 2019 decemberében kezdte meg a NAV az adózási célú egységes auditállomány (Standard Audit File - Tax, rövidítve SAF-T) hazai adaptálási lehetőségének vizsgálatát, egy pilot program keretében. Ez egy több európai országban alkalmazott nemzetközi adatformátum-sztenderd az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírására, átadására. A sztenderdizált adatgyűjtés nem csupán az adóhatóság számára jelent gépesíthető, tehát könnyebb és gyorsabb feldolgozhatóságot, de az adózóknak is egyszerűbbé tehet egy ellenőrzéshez szükséges információk átadását, egyszerűen azáltal, hogy a szabványosítás révén az informatikai rendszereket fel lehet készíteni ezen adatok biztosítására. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy pilot projekt, amelynek kiértékelését követően születhet döntés arról, hogy a SAF-T bevezetésre kerüljön-e Magyarországon és ha igen, milyen körben, tartalommal, illetve feltételek mellett.

Az online pénztárgép, az online számla és a SAF-T és az összes hasonló rendszer ugyanabba az irányba mutat: az adatszolgáltatások elmozdulása a tranzakciós szint felé, de oly módon, hogy ezek szolgáltatása, befogadása és feldolgozása is automatizálható legyen. Ugyanis ez a záloga annak, hogy a gazdaságfehérítési eredmények mellett végre az adminisztrációs teher csökkentése irányába is érdemi lépéseket tudjunk tenni, ugyanis a konzisztens, tranzakció szintű információmorzsákból lehet fokozatosan kiváltani azt a sokféle bevallást, adatszolgáltatást, felmérést és jelentés, amelyet az közigazgatás számos szereplője felé kell tennie a vállalkozásoknak, illetve az állampolgároknak. Minden olyan területen vizsgáljuk ennek a lehetőségét, ahol sok, egymással átfedő kötelezettség létezik. Az egyik ilyen asztalon lévő terület, ahol a következő években lépéseket tervezünk, például a munkáltatókat terhelő adatszolgáltatások köre.

Izer Norbert pénzügyminisztérium
Fotó: Pénzügyminisztérium

Az online számla, illetve az online pénztárgépek adataiból milyen folyamatokat láttak a koronavírus-járvány ideje alatt? Milyen következtetéseket lehet ezekből levonni?

Az online rendszerekből származó adatok egyértelműen megmutatták egy további erényét az automatizált, tranzakció szintű adatszolgáltatásoknak.

A kormány a rendelkezésre álló információk alapján naponta friss információkkal rendelkezett arról, hogy mely ágazatokat és milyen mértékben érintette a járvány okozta ideiglenes gazdasági megtorpanás.

Ezek a bevételi, szállítási, foglalkoztatási folyamatosan segítették a kormány által meghozott döntéseket a visszaeső és a jelenleg már folyamatosan talpra álló gazdaságban is. Az adatok tökéletesen mutatták a vendéglátás, a turizmus, a kiskereskedelem, az üzemanyag forgalom visszaesését, ugyanakkor megmutatták azt is, hogy a gyógyszertárak előtt kígyózó sorok gyakorlatilag egyedülálló módon milyen növekedést produkált a patikák forgalmában. Látható volt az is, hogy a munkáltatók hol és hogyan alakították át munkakeresletüket, milyen területeken, milyen munkaköröket érintettek leépítések, részmunkaidőre átállás, vagy más intézkedések.

Mindezen információ segítette a gazdaságvédelmi intézkedések célzását.

Áttérve röviden egy másik aktuális témára: a kata szabályok szigorításától pontosan mit vár a kormány? Az adóformával visszaélők elrettennek, több bevétel jön a költségvetésbe? Ez utóbbi esetben mekkora többlettel számolnak?

Nyolc éves a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata, és a piaci jelzések, illetve az ezt követő pénzügyminisztériumi elemző munka alapján egyértelmű: eljött a finomhangolás időszaka. Szinte minden tisztességes ágazati szereplő, arra panaszkodik, hogy nem bírja a versenyt, a szabályokat kijátszó konkurenciájuk ugyanis nem munkaviszonyban alkalmazza az embereket, hanem katás vállalkozóként, ezzel pedig olyan jogellenes versenyelőnyhöz jut, amit a szabályok betartása mellett sehogyan sem lehet ledolgozni. Ez támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, mely szerint, míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze 3 százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2019 végére 40 százalékra nőtt.

A kormány végül a munkavállalók, a tisztességes vállalkozások, és a kata versenyképességének megóvása érdekében döntött a változás mellett, és elfogadta az MKIK tisztességes verseny érdekében megfogalmazott felvetését. És mivel a probléma összetett, ezért a megoldása is csak az lehet, ezért

a szabályok finomhangolása mellett az adóhivatali ellenőrzések számának és hatékonyságának a növelése is szükséges.

A tárca előzetes számításai szerint mintegy

40 milliárd forinttal több bevételt hoz az államkasszának a változtatás,

de - a visszaélések visszaszorításával - összességében ennél is többet nyerhetnek a tisztességes vállalkozások.

Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
kórház