factory worker dolgozó ipar termelés munka
Gazdaság

Elképesztő szakadék Magyarországon, és semmit sem javul a helyzet

Portfolio
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.

Fennmaradó területi különbségek

Tavaly is Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74 és 73,8%), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta, derült ki a KSH kiadványából. A foglalkoztatás általános növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4%), Észak-Magyarországon (66,1%) és Észak-Alföldön (66,4%) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje.

A területi különbségek 2019-ben sem csökkentek, a legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók rátái közötti különbség 8,7 százalékpont volt.

Megyei szinten még markánsabb különbségek tapasztalhatók: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9%), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4%). „Nógrád és Baranya megyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, ami ezekben a megyékben a foglalkoztatási ráta csökkenését eredményezte” – mutat rá a KSH elemzése.

Magasabb munkanélküliség az Észak-Alföldön

A területi különbségek a munkanélküliség tekintetében is tetten érhetőek. Tavaly a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2%. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3%.

A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztalt a hivatal, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8%-ra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6%).

A területi különbségek tehát a munkaerőpiaci helyzet általános javulása mellett is változatlanul jelentősek maradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta 2019-ben Győr-Moson-Sopron megyében 1,2, Veszprém megyében pedig 1,3, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,2% volt.

Általános munkaerőhiány

A munkaerőhiány egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi formában jelentkezett a piacon. Az előbbi döntően demográfiai okokra vezethető vissza, a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma elmarad az onnan kilépő csoportokétól. Ezen kívül a munkaerő-kínálat nem felel meg a munkáltatói oldalról jelentkező munkaerőigényeknek: képzettségi, foglalkozási, ágazati, területi szempontból és/vagy bérigény tekintetében nem találkozik a munkaerő-kínálat a -kereslettel.

Az egyes megyékben 1,4 és 3% között alakult az üres álláshelyek aránya. Tehát még olyan megyékben is számos üres álláshely volt, ahol alapvetően magas maradt a munkanélküliség. Ez abból adódik, hogy képzettségi és strukturális problémák jellemzik a munkaerőpiacot.

A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Pest megyei szervezeteknél jelentkezett, de legalább 2,8%-os volt a mutató értéke Budapest, Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megye esetén is. A legalacsonyabb arányszámok a Baranya és Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték.

Képzettségi problémák

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Tavaly átlagosan 301 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába, ami az előző évhez képest 17 ezer fős csökkenést jelentett. „A munkaerő-tartalék csökkenése egyre lassult, ennek hátterében a tartalék keresleti és kínálati oldalának a területi eloszlásban és a képzettségi szerkezetben mutatkozó különbsége állt” – fogalmaz a KSH jelentése.

A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, a szakmunkások aránya 27, az érettségizetteké 26%, diplomával pedig csupán 11%-uk rendelkezik. Mindez mutatja, hogy a diplomásokat alapvetően nem jellemzi munkanélküliség, miközben az alacsonyabb képzettségűek sokszor nem találnak állást, különösen az alacsonyabb fejlettségű régiókban.

A tartalék területi eloszlása összességében továbbra is igen egyenetlen, kétharmaduk a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából hátrányos területeken koncentrálódik, amíg a kedvezőbb gazdasági helyzettel rendelkező régiókban alacsony (Közép Dunántúl, Nyugat Dunántúl) a potenciális munkavállalók népességen belüli aránya.

Leépítések a válságban

A koronavírus-járvány komoly leépítési hullámot okozott, ami egycsapásra változtatta meg a munkaerőhiányos környezetet. Az üres álláshelyek száma és aránya az első negyedévben nagyot csökkent, miután a vállalatok recesszióval szembesültek, és a következő időszakra is alacsonyabb termelési szintre rendezkedtek be. A leépítési hullám egyetlen régiót sem hagyott érintetlenül. A KSH összegzése szerint 2020 március–májusában közel 160 ezer fő munkája szűnt meg, Nyugat-Dunántúlon kerültek ki a legtöbben, Dél-Dunántúlon a legkevesebben a foglalkoztatásból. A Nyugat-Dunántúlon 25 ezer főt építettek le, az Észak-Alföld volt a második leginkább érintett régió, ahol 23 ezer főtől váltak meg. Pesten és Budapesten egyaránt 22-22 ezer fős leépítést hajtottak végre. A Dél-Dunántúlon alig 10 ezer dolgozót építettek le.

A leépítések száma azonban nem mond sokat arról, hogy mennyit romlott a helyzet, hiszen a foglalkoztatottak összes számához képest a budapesti leépítés például nagyon csekélynek mondható. Idén májusban mind az előző év azonos időszakához, mind pedig az előző hónaphoz képest Nyugat-Dunántúlon nőtt a legjelentősebben (3,6, illetve 1,3 százalékponttal) a potenciális munkaerő-tartalék aránya az aktívakhoz képest. Azonban még így is az ország jobban teljesítő régióihoz tartozik, és arra lehet számítani, hogy hamar helyreáll a „rend”, hiszen a Nyugat-Dunántúlon sokan ingáznak, így visszatérhetnek külföldi munkájukhoz, másrészt a gazdaság felpörgése is támogatni fogja az álláshelyek növekedését. Az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, itt eléri a 8,3%-ot a munkaerő-tartalék, vagyis a munkanélküliek és a dolgozni kész inaktívak együttes aránya, a helyzet ráadásul csak lassan javulhat, hiszen az alacsony fejlettségű régiók munkahelyteremtő-képessége gyenge.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus_tévhitek
bicikli horvátország járvány koronavírus
filmforgatás Budapesten
globális felmelegedés jegesmedve jégtábla
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
factory worket dolgozó ipar gyár