factory worker dolgozó ipar termelés munka
Gazdaság

Elképesztő szakadék Magyarországon, és semmit sem javul a helyzet

Portfolio
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.

Fennmaradó területi különbségek

Tavaly is Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74 és 73,8%), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta, derült ki a KSH kiadványából. A foglalkoztatás általános növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4%), Észak-Magyarországon (66,1%) és Észak-Alföldön (66,4%) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje.

A területi különbségek 2019-ben sem csökkentek, a legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók rátái közötti különbség 8,7 százalékpont volt.

Megyei szinten még markánsabb különbségek tapasztalhatók: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9%), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4%). „Nógrád és Baranya megyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, ami ezekben a megyékben a foglalkoztatási ráta csökkenését eredményezte” – mutat rá a KSH elemzése.

Magasabb munkanélküliség az Észak-Alföldön

A területi különbségek a munkanélküliség tekintetében is tetten érhetőek. Tavaly a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2%. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3%.

A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztalt a hivatal, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8%-ra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6%).

A területi különbségek tehát a munkaerőpiaci helyzet általános javulása mellett is változatlanul jelentősek maradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta 2019-ben Győr-Moson-Sopron megyében 1,2, Veszprém megyében pedig 1,3, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,2% volt.

Általános munkaerőhiány

A munkaerőhiány egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi formában jelentkezett a piacon. Az előbbi döntően demográfiai okokra vezethető vissza, a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma elmarad az onnan kilépő csoportokétól. Ezen kívül a munkaerő-kínálat nem felel meg a munkáltatói oldalról jelentkező munkaerőigényeknek: képzettségi, foglalkozási, ágazati, területi szempontból és/vagy bérigény tekintetében nem találkozik a munkaerő-kínálat a -kereslettel.

Az egyes megyékben 1,4 és 3% között alakult az üres álláshelyek aránya. Tehát még olyan megyékben is számos üres álláshely volt, ahol alapvetően magas maradt a munkanélküliség. Ez abból adódik, hogy képzettségi és strukturális problémák jellemzik a munkaerőpiacot.

A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Pest megyei szervezeteknél jelentkezett, de legalább 2,8%-os volt a mutató értéke Budapest, Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megye esetén is. A legalacsonyabb arányszámok a Baranya és Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték.

Képzettségi problémák

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Tavaly átlagosan 301 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába, ami az előző évhez képest 17 ezer fős csökkenést jelentett. „A munkaerő-tartalék csökkenése egyre lassult, ennek hátterében a tartalék keresleti és kínálati oldalának a területi eloszlásban és a képzettségi szerkezetben mutatkozó különbsége állt” – fogalmaz a KSH jelentése.

A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, a szakmunkások aránya 27, az érettségizetteké 26%, diplomával pedig csupán 11%-uk rendelkezik. Mindez mutatja, hogy a diplomásokat alapvetően nem jellemzi munkanélküliség, miközben az alacsonyabb képzettségűek sokszor nem találnak állást, különösen az alacsonyabb fejlettségű régiókban.

A tartalék területi eloszlása összességében továbbra is igen egyenetlen, kétharmaduk a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából hátrányos területeken koncentrálódik, amíg a kedvezőbb gazdasági helyzettel rendelkező régiókban alacsony (Közép Dunántúl, Nyugat Dunántúl) a potenciális munkavállalók népességen belüli aránya.

Leépítések a válságban

A koronavírus-járvány komoly leépítési hullámot okozott, ami egycsapásra változtatta meg a munkaerőhiányos környezetet. Az üres álláshelyek száma és aránya az első negyedévben nagyot csökkent, miután a vállalatok recesszióval szembesültek, és a következő időszakra is alacsonyabb termelési szintre rendezkedtek be. A leépítési hullám egyetlen régiót sem hagyott érintetlenül. A KSH összegzése szerint 2020 március–májusában közel 160 ezer fő munkája szűnt meg, Nyugat-Dunántúlon kerültek ki a legtöbben, Dél-Dunántúlon a legkevesebben a foglalkoztatásból. A Nyugat-Dunántúlon 25 ezer főt építettek le, az Észak-Alföld volt a második leginkább érintett régió, ahol 23 ezer főtől váltak meg. Pesten és Budapesten egyaránt 22-22 ezer fős leépítést hajtottak végre. A Dél-Dunántúlon alig 10 ezer dolgozót építettek le.

A leépítések száma azonban nem mond sokat arról, hogy mennyit romlott a helyzet, hiszen a foglalkoztatottak összes számához képest a budapesti leépítés például nagyon csekélynek mondható. Idén májusban mind az előző év azonos időszakához, mind pedig az előző hónaphoz képest Nyugat-Dunántúlon nőtt a legjelentősebben (3,6, illetve 1,3 százalékponttal) a potenciális munkaerő-tartalék aránya az aktívakhoz képest. Azonban még így is az ország jobban teljesítő régióihoz tartozik, és arra lehet számítani, hogy hamar helyreáll a „rend”, hiszen a Nyugat-Dunántúlon sokan ingáznak, így visszatérhetnek külföldi munkájukhoz, másrészt a gazdaság felpörgése is támogatni fogja az álláshelyek növekedését. Az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, itt eléri a 8,3%-ot a munkaerő-tartalék, vagyis a munkanélküliek és a dolgozni kész inaktívak együttes aránya, a helyzet ráadásul csak lassan javulhat, hiszen az alacsony fejlettségű régiók munkahelyteremtő-képessége gyenge.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus orosz járvány vakcina
bull bear
koronavirus, mikroszkop
vakcina__koronavirus
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavírus orosz járvány vakcina