Birkner Zoltan NKFIH elnok cimlapkep200722
Gazdaság

Szeptemberben újabb pénzosztás lesz a piacvezérelt innovációknak, a kiscégek is figyeljenek

Weinhardt Attila
Tavasszal nagyon nagy volt az érdeklődés a Piacvezérelt KFI pályázat iránt, ezért „terveink szerint szeptemberben újra megnyitjuk majd”, már a tervezőasztalon van a kiírás – árulta el a Portfolio-nak adott interjúban Birkner Zoltán. A pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta: teljesen nyitott lesz ez a pályázati kör is, és felhívta a figyelmet a folyamatosan nyitva álló KKV Start Innováció című kiírásukra is, amelyen „egy-egy jó ötlet megvalósításához 10-20 millió forintot lehet elnyerni, egyszerűsített pályázati formában”. Az elnök minden érdeklődő céget arra biztatott, hogy „merjen újítani, merjen pályázni”, hiszen 60%-os támogatást kaphat fejlesztési elképzeléséhez. Azt is elárulta, hogy a koronavírus-válság miatt felállított kutatási alapjukból finanszírozott projektek „mind jól teljesítenek, például a koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult Favipiravir gyógyszer magyarországi gyártása is ilyen”.

Portfolio: A kormány elfogadta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programstratégiáját. Ennek része egy 53 milliárd forintos pályázati csomag. Melyek a csomag főbb pontjai és a meghirdetett pályázati felhívások eddigi tapasztalatai?

Birkner Zoltán: A programstratégia elfogadásával a kormány jóváhagyta a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) teljes területét érintő pályázati konstrukciók idei terveit, ami összességében 145 milliárd forintos keret. Ez lefedi az alapkutatás és az alkalmazott kutatás támogatását – ezen belül a gazdaságilag és társadalmilag kiemelt témák finanszírozását, illetve a vállalati innovációk ösztönzését is. A nemrég megnyílt 53 milliárd keretösszegű pályázati konstrukciók többsége az innováció támogatására fókuszál. A „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” pályázat azokat célozza, akiknél markánsan látható az innovációs tevékenység végcélja, vagyis új termék vagy szolgáltatás létrehozása. Fontos követelmény, hogy a pályázók alakítsanak ki kapcsolatot egyetemekkel, kutatóintézetekkel, nemzetközi partnerekkel, kooperáljanak más KFI tevékenységet folytató vállalkozással. A pályázati kiírás fő üzenete tehát az, hogy szakmai együttműködéseken alapuló, piacon hasznosítható új termék és szolgáltatások létrehozását várjuk.

Mennyire ment át az üzenet, milyen volt a fogadtatás a piaci szereplők körében?

Az idei új kiírást óriási várakozás övezte, ami a megnyitást követően érezhető is volt. Idén tovább könnyítettük a pályázók dolgát: két lépcsőre húztuk szét a pályázat beadását. Első lépcsőben a projekt szakmai programját és a hozzárendelt pénzügyi tervet kérjük be, hiszen ennek összeállítása jóval kevesebb erőforrást igényel a cégektől, mint egy teljes pályázati adminisztráció. Utóbbit már csak azoktól kérjük, akiknek a beadott projektötlete alapján van esélye a sikerre. Ezzel azt üzentük a piacnak, hogy a legkisebb szereplőknek is érdemes pályáznia.

Hogyan hatott ez a pályázói érdeklődésre?

Alig egy hét alatt több mint 100 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, melynek aktuális állását a honlapunkon valós időben követhetővé tettük. Ez azért fontos, mert már a meghirdetéskor jeleztük, hogy ha a benyújtott igények meghaladják a keretösszeg két és félszeresét, lezárjuk a pályázati ablakot. A felfokozott érdeklődés is mutatja, hogy a piac ezt a konstrukciót nagyon igényli, úgyhogy terveink szerint szeptemberben újra megnyitjuk majd.

Akkor lesz újabb pályázati lehetősége az érdeklődőknek?

Személyes küldetésemnek tekintem, hogy minden életképes, piacorientált, hasznosítható innováció valamilyen támogatáshoz jusson. Vagyis már tervezőasztalon van a folytatás, de a részletek még egyeztetés alatt állnak. Célom, hogy új forrásokat tudjunk bevonni a következő pályázati körre, ne máshonnan kelljen átcsoportosítani.

Ebben a második körben kik indulhatnak majd? Azok, akik most lemaradtak, vagy azok, akiket a benyújtott anyag előértékelése alapján elutasítottak?

Teljesen nyitott, versenyszemléletű pályázati kör lesz ismét.

Birkner Zoltan NKFIH elnok interju cikkbe2007221

A „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” pályázat mellett egy másik pályázati konstrukció is elindult, amely a „KKV Start Innováció” névre hallgat. Ennek mi a lényege és kiknek szól?

Évente közel 1000 olyan vállalkozás van, akinek van szakértelme az innovációhoz és már rutinos pályázónak számít. Célunk az, hogy új szereplőket vonzzunk be az innovációs környezetbe, olyanokat, akik az utóbbi évek KFI-pályázatain nem jutottak forrásokhoz. A „KKV Start Innováció” pályázatunkon egy-egy jó ötlet megvalósításához 10-20 millió forintot lehet elnyerni, egyszerűsített pályázati formában. Ők a kezdő innovátorok, akik, ha ügyesek, később meghatározó szerephez is juthatnak az ökoszisztémában. Például egy mikrovállalkozást technológia-fejlesztéssel, új szakember felvételével versenyképesebbé, hatékonyabbá, jövedelmezőbbé lehet tenni. Ez a konstrukciónk 60%-os támogatási intenzitású, vagyis egy 30 milliós projektből 18 millió forintot az állam biztosít. Támogatási igényeket 20 milliárd forintig tudunk befogadni.

Mik az eddigi tapasztalatok? Mennyire látják a nyitottságot a cégek felől a hatékonyság javítására és a szervezeti folyamatok átalakítására akkor, amikor sokaknál éppen a napi túlélés lehet a cél?

Túlélni a válságot és végiggondolni a hatékonyságot – e kettő kéz a kézben jár. Lehet, hogy az érdeklődés emiatt nem olyan elsöprő, de ez a konstrukció folyamatosan elérhető, nem kell soron kívül lezárnunk, ahogy a piacvezérelt pályázat esetében tettük. Így a pályázók jól át tudják gondolni a lehetőségeiket és az esélyeiket. Nagyon fontos, hogy mindenkit arra bátorítsunk: merjen újítani, merjen pályázni. Célunk, hogy Magyarország legkisebb településére és a legkisebb vállalkozásokhoz is eljusson ez a gondolat.

A kis cégek, startupok ezután is számíthatnak támogatásokra? Akár a „KKV Start Innováció” konstrukcióban, akár más egyéb formában?

Nekem ez szívügyem, mert ahhoz, hogy a magyar innovációs rendszer jobban teljesítsen, szükséges új szereplőket bevonni. Lehet, hogy világra szóló, átütő innovációk nem ebben a mérettartományban születnek majd, de a magyar kkv-k jelentős többségének ma a 10-20 milliós támogatással járó fejlesztési lehetőségek jelenthetnek előrelépést. A képlet egyszerű: nekik szükségük van ránk, nekünk pedig rájuk.

Mik voltak azok a főbb irányok, amikkel igyekeztetek segíteni a koronavírus-válság elmúlt négy hónapjában az innovációs ökoszisztéma szereplőit?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére létrejött a COVID Alap, amelyből a koronavírus leküzdésére alkalmas azonnali hazai fejlesztéseket finanszírozunk. Ezt a 3 milliárd forintos forrást az NKFI Hivatal kezeli. Mintegy 100 projektjavaslat érkezett, ebből néhány tíznek a finanszírozásáról nagyon gyorsan született döntés, és ezek mind jól teljesítenek. Például a koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult Favipiravir gyógyszer magyarországi gyártása is ilyen.

Ami az NKFI Hivatalt illeti, a pályázati rendszer fenntarthatósága érdekében négy területen hozott gyors intézkedéseket. A legfontosabb talán a pályázati előlegek lehívásának felgyorsítása volt, egy hónap alatt több mint tízmilliárd forintot helyeztünk ki a piacra, ami óriási segítség volt a vállalkozásoknak. Második intézkedésként megkönnyítettük az adminisztrációs kötelezettségek teljesítését is. Harmadik intézkedésként meghosszabbítottuk az elnyert támogatások felhasználását, vagyis lehetőséget adtunk az újratervezésre. Az intézkedések negyedik elemeként az információáramlást segítettük, KFI HOTLINE néven új kommunikációs csatornát indítottunk el. De új szakmai programmal is jelentkeztünk, a COVIDEA ötlet- és startup versennyel, amely annyira népszerű lett, hogy a napokban született miniszteri döntés a támogatási keretösszeg megduplázásáról.

Milyen eredménnyel járt mindez a magyar innovációs ökoszisztéma szempontjából?

Fantasztikus volt látni, hogy a bajban milyen hihetetlen sebességgel összeálltak Magyarországon az addig időnként nehezen összehozható szereplők. A szemünk előtt nőtt ki a földből egy teljesen új, tisztán magyar fejlesztésű lélegeztetőgép, kezdődött meg gyógyszer-, és vakcinafejlesztés vagy egy tudományos mérési módszer.

A COVID Alap elég lesz-e a sok ígéretes projekt finanszírozására?

Az alap összes forrása lekötésre került, de a kormány döntése értelmében megnyílik egy teljesen új, „Befektetés a jövőbe” elnevezéssel. Az a cél, hogy az első körben megszületett kutatási eredményekből jól hasznosítható piaci termék váljon. Közben az újabb ötletek befogadására is megszületett egy hétmilliárdos alap a programstratégián belül, ami a COVID-Alap folytatása.  

Korábbi kommunikációjuk szerint a 145 milliárd forintos idei KFI-keretből 62 milliárd forint már ebben az évben a pályázati nyertesekhez kerül, azaz ennyi új KFI-pénz jut a gazdaságba. A jelen tudásuk szerint ez változik-e valamilyen irányba?

Marad az összeg, hiszen a 40+12 milliárd forintnyi keret már elérhető a piacon. Mivel az előző évekhez képest jelentősen, 145 milliárd forintra emelkedett a KFI célú pályázatok keretösszege, jócskán meg fog nőni az egyetemek, kutatóintézetek mozgástere is. Ami a vállalati szektort illeti, a hazai és nemzetközi pályázati kiírások döntő része és a COVID Alap jelentős része is piaci szereplőkhöz került. Az egyetemeket, kutatóintézményeket célozva, a közelmúltban jelentettük be a Tématerületi Kiválósági Program és a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program új, integrált formáját, ami együttesen több mint 44 milliárd forintot tesz ki.

A kormány sokszor megfogalmazta, hogy stratégiai célnak tekinti a 3 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítás elérését 2030-ra. Mi kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson?

Ehhez tovább kell növelni az állami ráfordításokat, fokozatosan emelni kell a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves keretösszegeit, és egyre hatékonyabbá kell tenni a KFI forrásfelhasználást. Már a tervezőasztalon van a következő évi programstratégia előkészítése, és nagyon bizakodó vagyok. A cél változatlan, 3 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítást elérni 2030-ra. De ez nem öncél, hiszen mindezt annak érdekében tesszük, hogy Magyarország az évtized végére Európa 5 legélhetőbb országa közé kerüljön.

Címlapkép és képek forrása: Stiller Ákos, Portfolio

moszkva vörös tér oroszország kreml
Frankfurti tőzsde
Duna House
koronavírus, vakcina
ausztria_hegy
arany
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Felülünk a trendvonatra és közben vételi és eladási zónákat azonosítunk.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
moszkva vörös tér oroszország kreml