balaton magyar tenger vihar
Gazdaság

Ez a legijesztőbb a kormány 2021-es terveiben

Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.

Már a 2021-es költségvetés benyújtásakor, majd annak elfogadásakor is hangsúlyoztuk, hogy meglehetősen alacsony fiskális tartalékkal vág neki a következő évnek a kormány. Ezt több szempont alapján is állítottuk:

  1. A koronavírus-válság rendkívüli bizonytalansági tényezőként van jelen mindenhol, így a magyar költségvetés felett is. Nem tudjuk, hogy lesz-e második hullám, hogy mennyire lesz súlyos, valamint hogy erre hogyan reagálnak az országok (korlátozó intézkedések), és hogyan reagálnak az emberek (óvatosság, fogyasztás visszafogása), mit művel ez a gazdaságok kilábalásával és ez hogyan hat a magyar gazdaságra. (Mindezt csak fokoztuk azzal idehaza, hogy az eddigi évek gyakorlatán nem változtatott a kormány és nyáron elfogadta a jövő évi terveket.)
  2. A megnövekedett bizonytalanság ellenére nem növelte érdemben a költségvetés tartalékait a kormány a korábbi évekhez képest, sőt. 

Az MNB 2021-es költségvetésről szóló elemzéséből derült ki, hogy a jövő évi tartalék mértéke nemcsak a tavalyi rekordtól marad el, hanem a 2019-es büdzsében található puffer mértékétől is. A jegybank szakértői külön ábrán mutatják be a központi költségvetési tartalékok összegét, azt hangsúlyozva, hogy bár csökken a tartalékok összege jövőre, azonban még így is magasnak tekinthető.

koltsegvetes tartalek

A jegybank pénteken megjelent anyaga részletezi, hogy 2021-ben a költségvetés központi tartalékainak összege 210 milliárd forint, azaz a GDP 0,4 százaléka lesz a tervek szerint. Ez az alábbi tételekből áll össze:

  • A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések tartalékának összege (általános tartalék) 118 milliárd forint,
  • a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 68 milliárd forint, míg
  • a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 25 milliárd forint lehet a költségvetési törvény szerint.

A figyelmeseknek feltűnhet, hogy eredetileg a kormány nem 210 milliárd forintos tartalékkal tervezte meg a jövő évet, hanem 270 milliárd forinttal. A kormány (illetve a parlament megfelelő bizottsága, de a kormány támogatásával) ugyanis

a költségvetés törvényjavaslat zárószavazása előtti utolsó pillanatban elvonta a tartalékok egyötödét.

Pedig egyes elemzők már az eredeti, 270 milliárd forintos költségvetési tartalék relatíve alacsonynak mondható összegét is úgy azonosították, mint a jövő évi büdzsé egyik legnagyobb kockázat. 

Az eredeti költségvetési javaslathoz képest ugyanis átrendezések történtek mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon, ugyanakkora összegben, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Ennek lényege, hogy bizonyos célokra (Magyar Faluprogram, a közszolgálati médiaszolgáltatók, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a helyi önkormányzatok, az ügyészségek, az egyházak, az egyetemek, főiskolák, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai feladatok) pótlólagos összegeket kellett találnia a kormánynak és ezt részben a bevételek emelésével érte el (kata-módosítások miatt +40 milliárd forint és 33 milliárd forintos áfa-előirányzat többlet), valamint a tartalékok csökkentésével. Ez utóbbi lépés eddig nem kapott nagyobb figyelmet.

A kormány így a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 2 milliárd forinttal 118 milliárd forintra vágta vissza, a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 52 milliárd forinttal 68 milliárd forintra csökkent, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka pedig 5 milliárd forinttal kisebb 25 milliárd forint lehet a törvény szerint. Ezekre a módosításokra a jegybank költségvetési elemzése külön felhívta a figyelmet.

Egyetlen lehetősége marad a kormánynak

A fentieknek az a következménye, hogy ha rosszabbra fordul a makrogazdasági pálya (a kormány jövőre 4,8%-os GDP-növekedést vár például), és a kormány a gazdaság megtámogatása mellett dönt, akkor a deficitcél fogja megsínyleni a helyzetet.

Vagyis egy kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén a kormánynak nem lesz más lehetősége, mint a hiánycél elengedése,

ahogy tette azt 2020 tavaszán is már két alkalommal és kilátásban van egy további deficitemelés.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

moszkva vörös tér oroszország kreml
Frankfurti tőzsde
Duna House
koronavírus, vakcina
ausztria_hegy
arany
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Felülünk a trendvonatra és közben vételi és eladási zónákat azonosítunk.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
moszkva vörös tér oroszország kreml