elelmiszerboltkisker1500shutter
Gazdaság

Nagy meglepetés a magyar inflációban!

Portfolio
Júliusban az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9%-os volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A meglepetésben közrejátszhatott, hogy az előző hónapokban a koronavírus-járvány hatására nagyon bizonytalanná vált az infláció mérése: több ágazatban egyáltalán nem vagy alig voltak áradatok. Júliusra ez a hatás elmúlhatott, így újra pontosabb számokat láthatunk. A 3,8%-os inflációs adatnál is magasabb lett az alapvető árfolyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató. A hektikus árváltozású termékeket kiszűrő index 4-ről 4,5%-ra ugrott, ez 90 havi csúcsot jelent.

inflacio1

A meglepetés erejét növeli, hogy volt egy sor olyan hatás, amelyek előzetesen ismertek voltak, és ezért számolhattak vele az elemzők. Ilyen volt például

  • az ingyenes parkolás eltörlése,
  • a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése,
  • az üzemanyagárak alakulása a bázisidőszakhoz képest,
  • de az is ismert volt, hogy a gyümölcsáruk szokásos nyári áresése elmaradt.

Közgazdasági értelemben a magas infláció mögött az állhat, hogy koronavírus-járvány okozta gazdasági károk egy részét a vállalatok megpróbálják áthárítani a fogyasztókra. Mivel a vásárlóerő a válság során nem sérült súlyosan, ezért ennek több helyen nem volt jelentős akadálya.

A júliusi árfolyamatok közül az alábbiak voltak a leginkább karakteresek: 

Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,1%-kal emelkedett, ami nem tűnik soknak, de a nyári hónapokra szezonális okokból az áresés a jellemző. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának enyhe, 2,2%-os mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4%-os növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak. A szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. A nem idényáras élelmiszereken belül az étolaj 2,2, a tojás 1,9, a tej 1,3, a kenyér 1,0%-kal drágább, a burgonya 6,4, a sertéshús 3,9%-kal olcsóbb lett júniushoz képest.

A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte. A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett. A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.

Éves viszonylatban az élelmiszerek 7,8%-os drágulása mutatja, hogy a nyár árfolyamatai nem úgy alakultak, ahogy korábban megszoktuk. Ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk – a már említett jövedékiadó-emelés következtében – 9,7%-kal drágultak.

Áralakulás (2020. júl., százalék)
  havi vált. éves vált.
Élelmiszerek 0,1 7,8
Szeszes ital, dohány 1,1 6,3
Ruházkodás 0,2 0,7
Tartós fogy. cikk 0,3 2,7
Háztart. energia 0,0 0,2
Egyéb cikk, üzemanyag 3,5 -0,1
Szolgáltatások 1,4 3,4
Fogyasztói árindex 1,1 3,8
Maginfláció (szez. ig.) 0,8 4,5
Nyugdíjas infláció 0,8 4,3
Forrás: KSH, Portfolio    

Az adat után különösen érdekes lesz az MNB 10 órai jelentése, amelyben a saját árindexeit közli majd. Ezek közül is kiemelten fontos az adószűrt maginflációs mutató, ami eddig sem volt túl alacsony, júniusban 3,5%-on állt. Mivel ez a mutató ragadja meg leginkább az alapvető árfolyamatokat (több egyedi hatást is kiszűr az index), ezért a jegybank is élénk figyelemmel kíséri, és a monetáris politikát is érdemben befolyásolja.

A fő kérdés természetesen az, hogy az árak megugrása mennyire tekinthető tartósnak, vagyis milyen az infláció természete. A koronavírus-járványtól előzetesen inkább azt várták a szakértők, hogy csak a kínálati sokk fogja felfelé húzni az árakat (termelési láncok akadozása, termelési nehézségek miatti költségemelkedés stb.), de eközben a gazdaságot ért keresleti hatások (munknélküliség, vásárlóerő-csökkenés stb.) az inflációs lefelé fogja húzni. Ráadásul mivel az előbbi hatás gyorsan elmúlt, ezért logikus feltételezésnek tűnt, hogy az inflációt inkább lefelé ható erők érik majd. 

A mai adatokat még mélyebben is érdemes lesz elemezni a sokféle hatás és a korábbi hónapok módszertani bizonytalanságai miatt, de annyit mindenképpen elmondhatunk, hogy a hazai koronavírus-válság az inflációt összességében nem húzta le. 2015 óta a maginfláció emelkedő trendben van, amit a mostani gazdasági sokkhatások sem tudtak megtörni.

Címlapkép: Getty Images

ugrás, start
tőzsde, dollár, árfolyam
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
hitelkonfi
szijjarto_fbvideo
kísérleti laboratórium koronavírus járvány orvos
roma_colosseum
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Aktualitások, elemzések, ötletek egy helyen.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
brusszel europai unio