koronavírus tüdő getty editorial
Gazdaság

Felgyógyultak a koronavírusból, de megmaradnak a szövődmények – Ki mire számítson?

Portfolio
Tüdő, szív, agy, vese, emésztőrendszer – úgy tűnik, semmi sincs biztonságban, ha a koronavírusról van szó. A szakemberek folyamatosan kutatják, milyen hosszabb távú hatásai vannak az új vírusnak, de azt már most látni, hogy jelentős szövődmények maradnak fenn. Baktréiumbuborékoktól a tüdőben a szívrendellenességen át egészen az agykárosodásig mindenről hallani. Rossz hír, hogy az enyhébb lefolyás esetén is fennmaradhatnak szövődmények, és ez alól a fiatalok sem kivételek. Alábbi cikkünkben a koronavírus szövődményeiről szóló nagyobb kutatásokat szedtük össze.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Pár hónapja, még a koronavírus kirobbanásának elején fontos megállapításokkal jött ki egy tanulmány, amely szerint a koronavírusos betegek az emésztőrendszerükben, veséjükben, szívükben, agyukban, szemükben és tüdejükben is megfertőződhetnek a vírus által. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. Ekkor még csak találgatták, milyen hosszú távú hatása lehet a vírusnak az ember szervezetére, de most már többet tudunk.

covid2
Forrás: sciencedirekt.com

Szlávik János infektológus a napokban beszélt arról, hogy sok esetben a kigyógyult koronavírusos egyéneknél is jelentkezhetnek súlyos szövődmények a vírus lefutása után.

Szívbetegség, izomrendszert érintő fáradtság, különböző alvászavarok és általános gyengeség jelentkezik

– mondta.

Szlávik János hozzátette: az esetek körülbelül 40 százalékban jelentkeznek ilyen tünetek. Ez is mutatja, hogy ez a vírus nemcsak a tüdőt támadja, hanem szinte valamennyi szervrendszert - hangsúlyozta.

Az adatok szerint a koronavírusból felgyógyultak jelentős része még hónapokig fáradtságra panaszkodik - mondta, megjegyezve, hogy a gyógyultak tüdőkapacitásának szintje gyakran nem áll vissza az eredetire. Az intenzív osztályra került embereknél poszttraumás stressz szindróma is jelentkezhet - fűzte hozzá.

Baktériumbubérokok a tüdőben

Sajnos ezeket a tüneteket és szövődményeket több külföldi orvosi tanulmány és lap is igazolja. A Washington Post nemrég írt arról, hogy bergamói orvosok több, COVID-ból már felépült beteget kérdeztek meg hogylétükről fél év után. Az eredmények sajnos nem szívderítőek.

Egy 54 éves páciens például arra a kérdésre, hogy érzi magát, azt válaszolta, hogy úgy, mintha 80 éve lenne. Nehezen veszi a levegőt, több hónappal a fertőzés után is. A bergamói kórházban dolgozó egyik infektológus beszámolója szerint a már igazoltan gyógyult betegek fele azt mondja, nem érzi magát egészségesnek, gyógyultnak.

Az előzetes adatok alapján az akkor 750 megvizsgált, koronavíruson már átesett beteg közül 30% esetében továbbra is heges a tüdő, nehézkes a légzés. A betegek másik 30%-a esetében szív rendellenesség és véralvadási problémák is felmerültek.

Vannak páran, akiket szervleállás is fenyeget.

Egy másik olasz kórház orvosai arról számoltak be, hogy sok beteg még hónapokkal később is végtagfájdalomról, végtagbizsergésről, hajhullásról, depresszióról és súlyos fáradságról számol be.

Vannak persze olyanok, akiknek a koronavírus előtt is voltak alapbetegségei, de az orvosok egyetértenek abban, hogy most valami újjal nézzünk szembe. Emlékezetkieséstől kezdve az általános gyengeségig lehet hallani mindenről, de amit az orvosok sem értenek még, hogy miért lehet az, hogy egyesek, akik lélegeztetőgépen is voltak, ma teljesen jól vannak, mások pedig sokkal súlyosabb szövődményekkel néznek szembe. Vannak olyan családok, ahol a 80 éves apa szinte teljesen felépült a koronavírusból, és fiát ápolja, aki már nem ilyen szerencsés.

Emlékeztetőül, Bergamo volt a tavaszi járvány egyik legsúlyosabban érintett területe, volt olyan, amikor a kórházban 92-en voltak lélegeztetőgépen, miközben az egész országban összesen voltak 143-an ilyen gépen. Az olasz kormány szerint Bergamo 1,1 millió fős lakosságának negyede fertőződött meg akkoriban a vírussal. Szomorú, de tény, hogy a városban akkor meghalt 440 beteg mellett további 220 beteg azt követően halt bele a vírusba, hogy idő előtt kénytelenek voltak hazaküldeni őket a kórházakból kapacitáshiányok miatt.

Jó hír legalább, hogy az orvosok szerint folyamatosan javul azoknak a légzése és tüdőkapacitása, akik kigyógyultak a vírusból, még akkor is, ha a tüdőn ejtett sebek maradandónak bizonyulnak.

De nem mindenki ilyen szerencsés. Egy beszámoló szerint egy 55 éves olasz férfi talán sosem gyógyul fel. Egy hónap mesterséges kóma, intubálás, tüdőösszeomlás után a tüdejében gombás fertőzés keletkezett a koronavírus szövődményeként, ezek a gombás buborékok a tüdejében időzített bombaként ketyegnek, amelyek ha kipukkadnak, jelentős légzési nehézségeket okozhatnak.

Volt egy másik olasz kutatás is, amely rámutatott, hogy néhány, koronavírusos betegnél bakteriális és gombás fertőzés maradt vissza a tüdőben (már elhunyt betegeken teszteltek, és az esetek csak kisebb százalékában volt erre példa).

Szívrendellenesség

Nem a bergamói kutatás az egyetlen, amely vizsgálta a koronavírusból felépülők egészségügyi állapotát. Egy német tanulmány 100, korábban COVID-os ember körében végzett felmérést, és azt találták, hogy közel 80%-uknak van valamilyen szívműködésbeli elégtelensége még hónapokkal a fertőzést követően is, 60% esetében pedig továbbra is fennáll szívizomgyulladás.

A kutatás 100 résztvevőjéből 53 volt férfi 49 éves átlagéletkorral. A résztvevők közül 67-en otthon, 33-an kórházban gyógyultak ki a betegségből. A tanulmány készítői szerint az eredmények rávilágítanak arra, hogy hosszabb távon is fontos lesz vizsgálni a koronavírus szív- és érrendszerre gyakorló hatását. Nem azt mondják, hogy szívleállást okoz a COVID-19, de okozhat sérüléseket a szívnek, gyengíthetik a szívizmot, ami rendellenes szívverésben is megnyilvánulhat.

kutatas 1

Autoimmun és gyulladásos betegségek kialakulása

Más tanulmányok a koronavírus autoimmun és gyulladásos betegségeknek kiváltására gyakorolt hatását emelik ki. Itt főként azon esetek megemlítésére térnek ki, amikor gyerekeknél okozott a vírus több szervet érintő gyulladásos szindrómát, ami annak fényében meglepő, hogy a gyerekek alap esetben enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget.

Agykárosodás

A Nature-ben jelent meg épp a napokban egy cikk, amely a koronavírus agykárosító hatását vizsgálja.

A cikkben említenek egy, az 50-es évei közepén járó nőt, aki oroszlánokat és majmokat látott a házában és meg volt győződve arról, hogy férje egy csaló. A koronavíruson átesett nőnek nem volt pszichiátriai múltja, a pszichózis tünetei pedig jellemzően évtizedekkel később jönnek elő bizonyos embereknél.

Ez az eset is bizonyítja, hogy a tüdő mellett a vírus egyéb szerveinket is megtámadja. Egyre több betegnél tapasztaltak az orvosok egyfajta önkívületet: össze voltak zavarodva, zaklatottak voltak. Japánban áprilisban közöltek egy tanulmányt, amely egy olyan betegről szólt, akinek agyszövetében duzzanatot és gyulladást találtak. Egy másik tanulmány olyan esetről számolt be, ahol a myelin károsodott. Ennek fontos szerepe van az idegsejtek védelmében, és visszafordíthatatlanul károsodhat olyan neurodegeneratív betegségekbe torkollva, mint a sclerosis multiplex.

A lista azóta agyvérzéssel és emlékezetvesztéssel is bővült.

A kutatók egyelőre még csak vizsgálják, hány, koronavíruson átesett embernél állnak fent ezek a tünetek és kik lehetnek fokozottan kitéve az agykárosodás kockázatának. Abban sem biztosak még, hogy ezt mindenképp maga a COVID-19 váltja ki, előfordulhat, hogy az immunrendszer túlstimulálása okozza.

Az eddigi vizsgálatok alapján azt látják a kutatók, hogy a legelterjedtebb idegrendszeri hatások között a stroke és az agyvelőgyulladás van. Olyan betegekről is tudnak, akiknél a koronavírus csak enyhe légzőszervei tünettel járt, de az agy jelentősebb mértékben károsodott.

Egyelőre tehát nem tudják, hány embert érintenek az agyat érő károsodások, de abból kiindulva, hogy a SARS-betegek esetén arányuk 0,04%, a MERS esetében pedig 0,2% lehetett, a COVID-19-nél 10 ezer embertől akár 50 ezer ember is érintett lehet világszerte.

Neurológusok gondoltak arra is, hogy esetleg a szaglószerven keresztül jut-e be az agyba a vírus, mivel általános tünet a szaglás átmeneti elvesztése. Később ezt megcáfolták, mivel a szaglóideg körül nem látták érdemben nyomát a vírusnak, az inkább a véredények mentén koncentrálódott. Mindebből kifolyólag sokan arra gyanakszanak, hogy az immunrendszer küzdelmének eredménye lehet az agykárosodás.

A SARS- és MERS-tapasztalatok sem biztatóak

A COVID utáni élet nehézségeire hívják fel a figyelmet michigani szakértők is. Hallie Prescott tüdőspecialista társaival együtt nemrég tett közzé egy cikket a Journal of the American Medical Associationben, amelyben arról írnak, hogy bár kevés idő telt még el ahhoz, hogy érdemi utóhatásokat lehessen leszűrni a mostani koronavírus kapcsán hosszabb távon, korábbi koronavírusok hatásaiból lehet sejteni, mi vár ránk.

28, összesen 2820 beteget vizsgáló korábbi tanulmány megállapításait vették alapul, amelyek a SARS és a MERS koronavírusok utóhatásait nézték a kigyógyult betegeknél. A vizsgált betegek 38%-a poszttraumás stressz szindrómában szenvedett, 33%-uk depresszióban, 30%-uk pedig szorongástól 6 hónappal a gyógyulásuk után. Ezekhez jött még hozzá tüdő-rendellenesség, gyorsabb fáradékonyság és az egészség érzésének általános romlása. Bár a kognitív funkciókkal kapcsolatos zavarokat ezek a tanulmányok nem vizsgálták, egy 516 idősebb személyt vizsgáló másik tanulmányban a kognitív zavarok háromszorozódását figyelték meg a betegség előtti állapothoz képest.

Kognitív, testi és lelki utóhatásai is lehetnek tehát egyeseknél a koronavírusnak, jóval azt követően, hogy már kigyógyultak a betegségből.

Sajnos ezek a tünetek nem korlátozódnak azokra, akik kórházi ápolásra szorultak, sok esetben ugyanezekről az utóhatásokról számolnak be azok is, akik könnyebb lefolyással, otthon vészelték át a vírust.

De a fiataloknak úgyse lesznek szövődményeik, ugye?

Bárcsak mondhatnánk. A valóság az, hogy az eddigi tanulmányok alapján a vírus nem válogat korosztály szerint, és ez a szövődményekre is igaz. Annyiban azért lehet bízni, hogy aki enyhébb tünetekkel vészelte át a koronavírust, vélhetően nem számíthat súlyosabb szövődményre.

Mondjuk pont Falus András immunológus beszélt arról a napokban, megerősítve ezzel Szlávik János korábbi kijelentését, hogy márciusban-áprilisban a fulladás, tüdővizenyő volt az elsődleges gond, de a szívre, vesére, agyra is vannak hosszú távú hatások. Szomorú hír, hogy ez életkortól lényegében független. Nem csak az idős, krónikus betegek érintettek, hanem mindenki – mondta.

Fény az alagút végén: a rehabilitáció segít a gyorsabb felépülésben

Egy osztrák egyetemi klinikán dolgozó kutatócsoport azért reményt ad, ők azt mondják, hogy a koronavírusos páciensek hosszabb távra kiható tüdőt és szívet érintő károsodásai javulni tudnak idővel. Tanulmányukat az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) nemzetközi konferenciáján mutatták be, megnézték, hogyan gyógyulnak fel a koronavírusos betegek a szövődményekből. A teszteket 6, 12 és 24 héttel a kórházból való kiengedésüket követően végezték el.

Hat héttel a kórházból való kiengedésük után a vizsgált betegek 65,9%-ánál fennmaradtak koronavírusos tünetek, úgy, mint a köhögés és légzési nehézség. A CT alapján az is megállapítható volt, hogy a betegek 88%-ának tüdeje sérült. A következő, 12 hetes kontrollnál azonban a tünetek javultak, a tüdőkárosodás pedig már csak az esetek 56%-ánál volt megfigyelhető. A betegek 39%-a azonban továbbra is légzési nehézségről panaszkodott, 15%-uknál a köhögés továbbra is fennállt.

A tüdőkapacitást és teljesítményt is mérték, megállapították, hogy a kórház elhagyását követő 6-12 hétben ebben javulás következett be. A kutatók ezért úgy vélik, a tüdőnek megvan az a képessége, hogy ha idővel is, de valamennyire meggyógyítsa magát.

A betegek EKG-eredményei alapján megállapították, hogy a vizsgálatba bevontak közel 60%-ánal volt bal kamrai rendellenesség a hatodik hetes kontrollnál. Emellett vérrögképződésre, gyulladásra és szívkárosodásra utaló jeleket is találtak.

Ugyancsak ezen a virtuális kongresszuson egy francia tanulmány mutatott rá arra, hogy azok, akik időben elkezdtek tüdőrehabilitációra járni a súlyos COVID-betegek közül, javulást mutatnak a tüdőkapacitásukat, izomerejüket, egyensúlyukat, a fáradságot, szorongást és depressziót tekintve is. A tanulmány készítői úgy látják, érdemes minél hamarabb elkezdeni ezeket a rehabilitációkat, mert így nagyobb esély van a gyógyulásra.

Nagy még a bizonytalanság a koronavírus hosszabb távú hatásait tekintve is, de napról napra egyre többet tudnak az orvosok és kutatók. Az már látszik, hogy a vírus a tüdő mellett, a szívet, az agyat, és más belső szerveket is támadásba veheti, legyen az közvetlen vagy közvetett hatás. Ezekhez jön még hozzá a depresszió, alvászavar, tehát egy sor igen kellemetlen szövődménnyel nézhetünk szembe. És ez alól a fiatalabb korosztály sem mentesül. Fokozottan ügyeljen mindenki saját és családja, környezete egészségére, a maszk használata és a gyakori kézmosás életeket menthet.

Címlapkép: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
bezárt üzlet - koronavírus