koronavirus_maszk_iskola
Gazdaság

Koronavírus: megmutatjuk, mekkora lehet valójában a járvány Magyarországon

Portfolio
Számos elemzés készül arról, hogy valójában miként terjed a koronavírus Magyarországon, de ennek a többsége nem nyilvános. Azt is tudjuk, hogy a napi tájékoztatókból – amelyek a napi új regisztrált esetszámokat is tartalmazzák – az nem derül ki, hogy valójában hányan fertőződhetnek meg. Amíg a járvány első hullámában viszonylag stabilra becsülték az aluldetektálási arányokat és a nagy országos felmérés is azt mutatta, hogy 15-tel kellett szorozni a napi esetszámokat a járvány kiterjedtségének bemutatásához, a második hullámban sok tényező hozott változást, és ez a mutató azon túl, hogy nőtt, bizonytalanabbá is vált. Az utolsó nagy bizonytalansági faktort a tesztkapacitások maximumának elérése jelentette.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az elmúlt néhány napban viszonylag megnyugtatónak mondható napi új koronavírusos esetszámok érkeztek Magyarországról. Úgy tűnik, mintha a fertőzés terjedése stagnálna, azonban sokkal inkább arról van szó, hogy nem tudunk annyit tesztelni, mint amilyen gyorsan terjed a vírus.

Miután a tesztkapacitások elérték a korlátjukat, így nem igazán láthatunk 1000 főnél magasabb napi esetszámot, hiszen 10-12 ezer tesztnél többet nem végez el napi átlagban az ország. Az esetszámok növekedése így csak amiatt lehetséges, ha a tesztek nagyobb aránya válik pozitívvá (gyorsabban terjed a járvány).

Azt már régóta tudjuk, hogy Magyarország az első hullámban csak minden 14-15. esetet regisztrált, így lehetséges, hogy az országos reprezentatív felmérés szerint 54 ezer magyar esett át a betegségen, miközben akkor 3-4000 regisztrált esetnél tartottunk. A második hullámban a detektálási arány romolhatott. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szeptember elején azt mondta, hogy nagyjából csak minden 20. esetet sikerült akkoriban detektálni, és Röst Gergely járványügyi matematikus is úgy vélte, hogy az első hullámhoz képest romolhatott a detektálási arány.

Mivel a fiatalok körében a tünetesek aránya kisebb, és most közöttük terjed a vírus, attól tartok, hogy a jelenlegi detektálási arányunk még rosszabb lett

– mondta Röst a Portfolio-nak.

Ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt egy-két hétben a kapacitások elérték a korlátjukat (a mentők már csak 3-4-5 nap alatt érkeznek ki a teszteléshez a korábbi 1-2 nap helyett, és a teszt eredményére is nagyjából ennyit kell várni), akkor azt feltételezhetjük, hogy a detektálási arány tovább romlott. Ezt támasztja alá a pozitív tesztek aránya is, amely az elmúlt időszakban 5-6%-ról egészen 10%-ig emelkedett. Ha 5-6% körül szerettük volna tartani az arányt (ami egyébként már önmagában magas szintet jelent és a járvány gyors terjedését jelzi), akkor sokkal többet kellett volna tesztelnünk, a több teszt több pozitív esetet is eredményezett volna. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ugyan miért lenne több pozitív eset, hiszen könnyen lehet, hogy sorozatban kapnánk negatív eredményeket. A pozitív tesztek számának emelkedése viszont azért borítékolható a több teszt elvégzése mellett, mert jelenleg olyan koronavírus-gyanús esetek állnak sorban (várnak a tesztre és az eredményre), akik ugyanolyan valószínűséggel betegek, mint akik éppen most vagy az elmúlt napokban kapták meg az eredményüket.

A fentiek tükrében azt feltételezzük, hogy ha a pozitív esetek számának emelkedésével párhuzamosan növeljük a mintavételek számát, akkor érdemben magasabb napi új esetszámokat kapnánk. Vagyis azért nem kaptunk egyre növekvő esetszámokat a népesség magasabb fertőzöttségi szintje mellett az elmúlt napok adatközléseiben, mert relatív alacsonnyá vált a napi új tesztek száma az új fertőzöttekhez képest.

A probléma kiküszöbölésére képzeletben megemeltük a magyar tesztkapacitásokat az elmúlt két hétre visszamenőleg a kapacitások kimerülése előtt jellemző pozitivitási arány mellett, kiküszöbölve a várólisták hosszabbodását. Ezt követően – az egyszerűség kedvéért – kiszámoltuk, hogy mindez milyen napi új regisztrált esetszámokat implikálhatott volna. Már nem kellett mást tennünk, mint megszorozni a 20-as aluldetektálási aránnyal az így kapott napi regisztrált esetszámokat, és meg is kaptuk az összes új (regisztrált és nem regisztrált) esetet, vagyis azt, hogy nagyjából miképpen terjedhet a járvány az országban. (A valós esetek száma úgy is kiszámolható, ha az aluldetektálási arányt emeljük folyamatosan azzal párhuzamosan, ahogy emelkedne a pozitív tesztek aránya, és végül a hivatalosan regisztrált eseteket szorozzuk az immár 20-nál magasabb [jellemzően 21-30 közötti] aluldetektálási aránnyal.)

A fenti számítás alapján az elmúlt napokban napi 20-30 ezer új koronavírusos eset lehetett Magyarországon. A betegség valódi terjedését pedig az alábbi grafikon mutatja meg 7 napos mozgóáltaggal számolva:

A számítás ugyan nagy bizonytalanságokat hordoz magában, hiszen valójában senki sem tudja, hogy az összes eset közül hányat talál meg a járványügy, éppen ezért nagyon sokat segítene egy újabb, országos felmérés arról, hogy hányan lehetnek fertőzöttek. Megpróbáljuk felvázolni az összes aktív fertőzött számát is úgy, ha egy eset 14 napig számít aktívnak (fertőzöttnek), így pedig csaknem 270 ezer aktív fertőzött jön ki.

Egy másik aspektus is a tesztkapacitások problémáját támasztja, mégpedig az, hogy a budapesti esetek aránya folyamatosan csökken. Főképp azonban éppen a fővárosban jelent problémát a tesztelés, és ebben a régióban kell hosszú napokat várni a betegeknek. Miután vidéken hamarabb kiérnek a mentők, és számos megyében jóval alacsonyabb a fertőzöttség, mint a fővárosban, így a vírus terjedését is jobban nyomon tudják követni (relatív több esett derítenek fel egységnyi idő alatt). Így történhetett meg, hogy néhány nap alatt a napi esetszámból 40-50%-os részesedést kihasító főváros részaránya az elmúlt napokban 25%-ra csökkent. Ez a trend szintén arra vall, hogy jó lenne tisztábban látni a valós képet az egész országra kiterjedő reprezentatív felmérés keretében.

Címlapkép: Getty Images

digitális bankolás tablet
mentoszolgalat teszteles201029
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
GettyImages-1206945181
scheer sándor
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
mentoszolgalat teszteles201029