A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Villeroy jelzése azután érkezett néhány héttel, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő New York-i Fed azt mondta: a gazdasági ciklusok átlagában figyeli mostantól, hogy a jegybank megfelel-e a 2%-os inflációs céljának (a teljes foglalkoztatottságra törekvés mellett). Ez azért volt fontos üzenet, és egyúttal azért helyez nyomást az EKB-ra is, hogy gondolja újra saját inflációs célkövetéses rendszerét, mert a Fed ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy tartósan engedné a 2%-os cél fölé emelkedni az inflációt, nem kezdene el azonnal szigorítani a cél feletti infláció esetén.
Sőt, a minapi kamatdöntő ülés után azt is jelezte a Fed, hogy 2024-ig nem is tervez kamatot emelni (feltehetően addigra a koronavírus-válság gazdasági sokkja után visszaáll a trendnövekedés pályájára az amerikai gazdaság és akkortól kezdene majd szigorítani a Fed, addig viszont gond nélkül engedne 2% feletti inflációt is, hogy ezzel is segítse a gazdasági helyreállást).
Az amerikai jegybank egyébként olyan inflációs kosár kapcsán fogalmazza meg a 2%-os inflációs célját, amelyben benne van a lakásárak alakulása is, így tehát Francois Villeroy de Galhau jelzése erre is utalt, nemcsak a célnak az átfogalmazására. Jelenleg egyébként az EKB inflációs célja hivatalosan úgy hangzik, hogy „2%-ot közelítő, de el nem érő” inflációra céloz közép távon a jegybank.
A francia jegybankelnök azonban most újra azt hangsúlyozta a Reuters által tudósított beszédében, hogy ezt úgy kell érteni:
szimmetrikus a 2%-os inflációs cél, tehát felfelé is tolerálna eltérést az EKB, nemcsak lefelé.
Emlékeztetett rá, hogy ezt a Kormányzótanács már számos alkalommal világosan rögzítette, de most azt mondta: lehet, hogy ez az üzenet nem ment át kellően a piacok felé. Ezért most azt vetette fel:
akár magát az inflációs célt is fogalmazzák is át, hogy még egyértelműbb legyen mindenki számára: az EKB is hajlandó hosszabb ideig cél feletti inflációt is tolerálni, azaz nem fog rögtön szigorításba kezdeni.
Feltehetően ez az üzenet is igyekszik minél lazább monetáris politikai keretrendszert (és annak tartós fenntartását) sugallni. Francois Villeroy de Galhau egyébként azt is mondta beszédében, hogy távolról sem fogyott még ki az EKB a muníciójából, van még manőverező képessége, hogy az eszköztára segítségével tovább tudja lazítani a monetáris kondíciókat.
Részben a francia jegybankelnök beszédére, részben az egyébként is erősödő kockázatkerülés hatására az euró esni kezdett a dollárral szemben a délelőtti kereskedés során: 1,1680-ról 1,1650-ig.
Címlapkép forrása: Kiyoshi Ota/Bloomberg via Getty Images
