MNB épület getty
Gazdaság

Múlt héten kamatot emelt az MNB, mi lesz ma?

Portfolio
A múlt héten kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. A lépés a szakmai közvélemény egy részét is meglepte, nem annyira a változtatás, hanem annak a különös formája miatt. Pedig olyan nagyon meglepő dolog nem történt, hiszen a jegybank már április óta tényleg nagyon különös formában változtatja a legfontosabb kamatlábát. Érdemes ezt áttekinteni, mert a történelmi mélypontja körül járó forintárfolyam fényében akár már ma is nagy jelentősége lehet.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A múlt héten csütörtökön délben a Magyar Nemzeti Bank honlapjának egy – a laikusok számára nem különösebben ismert - zugában új sorral frissült egy Excel táblázat. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen április eleje óta, amióta létezik ez a dokumentum, hetente frissül. A friss sorban szerepelt egy olyan szám, ami az előző héten még alacsonyabb volt. Semmi csinnadratta, semmi közlemény. Ez volt a Magyar Nemzeti Bank kamatemelése. Nem egy technikai változás, nem egy apró kis módosítás, hanem „a kamatemelés”.

1hetes betét
Részlet az egyhetes betéti tender táblázatából. A kiemelés nem szerepel az eredeti dokumentumban. Forrás: MNB

Gyorsan az alapokról

A jegybankok a világon mindenhol igyekeznek befolyásolni a pénz árát, a gazdaságban jelen lévő kamatszintet. Ezt a piacgazdaságokban nem hatósági előírásokkal teszik, hanem egy olyan monetáris politikai eszköztárral, amihez a racionális gazdasági szereplők (pl. bankok) kamatmeghatározó döntéseikkel alkalmazkodnak.

Ennek a legegyszerűbb, tankönyvi esete, ha a jegybank kinevez egy „irányadó kamatot”. Az irányadó jelleget az adja, hogy a kamat egy olyan eszközre vonatkozik, amit a pénzügyi rendszer széles köre elér, és korlátlan mennyiségben hozzáférhet. Sokáig ilyen volt Magyarországon a jegybank kéthetes betétje (vagy kötvénye). A bankok aktívan igénybe vették ezt az eszközt, így volt egy olyan kockázatmentes hozam a pénzügyi rendszerben, amihez képest a kamatozó pénzügyi termékek (kockázat, lejárat stb. függvényében) árazódtak.

A nem konvencionális hazai helyzet

A magyar monetáris politika évek óta nem ezt a tankönyvi megoldást követi. Az MNB az irányadó eszközt háttérbe szorította (csökkentette a hozzáférhetőségét, majd gyakorlatilag megszüntette) és helyette egy jóval aktívabb kamatmenedzselést folytatott. Ennek lényege, hogy a bankrendszer likviditási helyzetét több eszközzel egyszerre próbálta befolyásolni, és ezzel tulajdonképpen közvetlenül a bankközi piac kamatszintjére (BUBOR) lőtt. Az elmúlt időszakban ez legtöbbször azt jelentette, hogy a bankrendszert igyekezett „belefojtani” a többletlikviditásba, ezzel nyomva le a pénz árát a piacon. Többnyire ezt sikerrel tette: a bankközi hozamok még hosszabb lejáratokon is nulla körül mozogtak, az MNB gazdaságélénkítési szempontjainak megfelelően.

Az extrém laza monetáris kondíciók azonban egyre többször okoztak feszültséget, mert összeütközésbe kerültek az inflációs céllal, illetve a mögötte implicite meghúzódó forintárfolyam-elvárásokkal. Különösen a rövid lejáratok alacsony hozama volt fájó, mert a forint elleni short pozíciók felvételét olcsóvá tette. Innentől kezdve az MNB azon küzdött, hogy az alacsony hozamokat az árfolyam stabilitását biztosító, korábbinál magasabb szinten tartsa, de közben a hosszabb lejáratú kamatok az élénkítési céllal összhangban alacsonyan maradjanak. Ennek az első látványos jelei idén év elején látszódtak, amikor a jegybank visszafogta likviditásnövelő swap-eszközének tűzerejét, és hagyta (sőt, ösztönözte) a bankközi kamatok emelkedését.

A nagy váltás

A számunkra most fontos változás áprilisban, már a koronavírus-válságban történt, amikor az MNB átalakította az eszköztárát. Ennek keretében egy teljesen új szerepkörű egyhetes betétet vezetett be, amellyel gyakorlatilag vállaltan kiszívja a felesleges likviditást a bankrendszerből. Korlátlan rendelkezésre állás, széles körben való elérhetőség: a jegybank de facto visszaállította a korábbi gyakorlatot, amikor egy eszközre kell figyelnie a piacnak. Hogy ez még egyértelműbb legyen, a jegybank azt is rögzítette, hogy az egyhetes betét kamata rugalmasan változhat hetente (csütörtökön), és nem kell, hogy feltétlenül együtt mozogjon az (amúgy is kiüresedett funkciójú) alapkamattal.

És ezzel el is érkeztünk a múlt heti eseményhez: csütörtökön a jegybank délben meghirdette a betéti tendert, és egyben közölte, hogy erre 0,75%-os kamatot fizet, 15 bázisponttal többet, mint az előző héten. A fentiek alapján ez a magyar monetáris politika irányadó kamatának emelését jelenti. Hogy mennyire így történt, azt jól mutatja, hogy a bankközi kamatszint azonnal lereagálta a lépést, vagyis az irányadó jelleg működött:

Miért volt mégis jóval kisebb visszhangja ennek a lépésnek? Alapvetően három oka lehet:

  1. Az irányadó kamat intézményi stabilitása nem túlságosan erős. Nincs rögzítve sehol sem, hogy a jegybank valóban elfogadja az összes benyújtott ajánlatot. Ezt a jegybank vezetői erősítik meg alkalmanként szóban a nyilvánosság előtt, ami ideiglenességet sugall, azt, hogy a kényszerűségből bevezetett eszközt nem kívánják sokáig fenntartani.
  2. A kamatokról nem a monetáris tanács dönt (normál rend szerint) havonta, hanem az igazgatóság hetente. Nincs közlemény, magyarázat, értékelés. Egyetlen kis cella egy Excel-táblázatban.
  3. Az eszköz bevezetése óta a jegybank fenntartotta azt a látszatot, hogy az irányadó kamatokról a monetáris tanács dönt. A nyáron végrehajtott két kamatcsökkentés esetében ugyanis a monetáris tanács kedden kihirdette az alapkamatot, majd csütörtökön az egyhetes betét kamatát az igazgatóság automatikusan hozzá igazította. Most jóval zavaróbb dolog történt: a monetáris tanács kedden az alapkamatot változatlanul hagyta, majd csütörtökön (aligha függetlenül a forint folyamatos gyengülésétől) az egyhetes betétet elszakította attól. (A helyzet további pikantériája, hogy a szeptemberi kamatdöntés a jegybank friss inflációs jelentésére alapozva született, és nemhogy az alapkamat nem változott, de utalás sem volt arra a kamatemelésre, ami két nappal később megtörtént.)

Ma egyébként újra lesz egyhetes betéti tender, az igazgatóságnak pedig újra döntenie kell, hogy milyen kamaton hirdeti meg. Vagyis tényleg hetente van döntés az irányadó kamatról, mindaddig, amíg nem változtat újra a monetáris politikai eszköztáron a Magyar Nemzeti Bank.

Címlapkép: Getty Images

parlament sötét
unhappy_2
aig
amerikai elnökválasztás trump biden usa
mvm
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
parlament sötét