kórház állami egészségügy
Gazdaság

Hát ezért is olyan veszélyes, hogy berobbant Magyarországon a koronavírus

Portfolio
A magyar lakosság nem elhanyagolható hányada küzd olyan krónikus betegségekkel, amelyek kockázatosak a koronavírus szempontjából. A KSH elemzéséből kiderült, hogy a lakosság 30%-a magas vérnyomással küzd, közel 13%-nak magas a koleszterinszintje, illetve 9%-ot cukorbetegséggel kezelnek. A krónikus betegségek halmozódása is jellemző. Mindez jelzi, hogy sokaknak érdemes különösen körültekintőnek lenni, hiszen náluk súlyosabb lefolyást eredményezhet a vírus, nagyobb eséllyel kerülnek kórházba.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Nap mint nap elhangzik az Operatív Törzs tájékoztatóján, illetve orvosoktól is, hogy leginkább az idősek és a krónikus betegek tarthatnak a koronavírus-fertőzéstől. Arra vonatkozóan azonban eddig nem voltak friss adatok, hogy valójában hányan lehetnek azok, akiknek valamilyen krónikus betegségük van. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es adatokon alapuló, most kiadott elemzése szerint a lakosság fele krónikus betegséggel küzd. (Ez még nem jelenti azt, hogy közülük mindenkire veszélyes a koronavírus, de erről később írunk.)

Lássuk az adatokat!

2019-ben a magyar lakosság 48%-a számolt be arról, hogy saját bevallása szerint van krónikus, legalább 6 hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége. A nők közül többen küzdenek ilyen betegséggel (51%), mint a férfiak (44%).

A KSH elemzése rámutat, hogy a magyar lakosság 61, ezen belül a férfiak 57, a nők 65%-ának volt a felmérést megelőző 12 hónapban olyan, hosszantartó betegsége, amit orvos állapított meg. Az orvos által diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87%-a gyógyszert is szed a betegségére.

  • Ahogy a fenti grafikonok látható, a leggyakoribb krónikus betegség a koronavírus szempontjából - az eddigi tapasztalatok szerint - is kockázati faktornak számító magasvérnyomás-betegség, amelyben majdnem minden harmadik magyar (a férfiak 29, a nők 33%-a) szenved.
  • Gyakori krónikus betegség a derék vagy gerincfájdalom, és az ízületi kopás (20, illetve 15%), ezek azonban önmagukban nem számítanak a koronavírus szempontjából kockázati faktornak.
  • A lakosság csaknem 15%-a szenved valamilyen allergiától, közel 13%-nak magas a koleszterinszintje, illetve 9%-ot cukorbetegséggel kezelnek. A koronavírus szempontjából egyik sem jó, a leginkább kockázatosnak ezek közül a cukorbetegséget említik a tanulmányok.
  • A koronavírus szempontjából érdemi kockázatnak számítanak az alábbiak: asztmával 5% él együtt, 4%-nak krónikus hörghurura, illetve tüdőgyulladása van, de a különböző szívbetegségek, veseelégtelenség, vagy rosszindulatú daganat is százezreket érint egyenként.

Ha a fenti betegségeket összeadnánk, akkor az jönne ki, hogy a magyarok 180%-a szenved valamilyen krónikus betegségben, vagyis többen, mint amennyien lakunk az országban. Azonban tudjuk, hogy a lakosság 60%-a érintett, vagyis könnyen kiszámolható, hogy egy krónikus beteg egyszerre 3 betegségben szenved.

Könnyen lehet, hogy azok közül a krónikus betegségek közül, amelyekben egyszerre szenved a páciens, az egyik krónikus betegség súlyos a koronavírus szempontjából, míg a másik nem. Éppen ezért nem lehet egyszerűen csökkenteni a koronavírus szempontjából veszélynek kitett krónikus betegek számát azoknak az összlétszámával, akiknek olyan krónikus betegségük is van, ami nem veszélyes, hiszen átlagosan ők is szenvednek 1-2 másik krónikus betegségtől, így pedig tévesen a súlyosabb betegségekben szenvedők is kikerülnének a kockázatos esetek közül. Feltételezzük azonban, hogy nyilvánvalóan így is vannak olyanok, akiknek az enyhe krónikus betegségükhöz nem társul súlyos betegség, akiknek a létszámával csökkenthetjük a kockázatosak táborát.

Tehát nem azért nem vonjuk le az összes ízületi- és hátfájásban szenvedőt, mert ezek problémát jelentenének a koronavírus kapcsán, hanem azért csak egy részükkel korrigáljuk az adatot, mert ők is szenvedhetnek egyszerre több, más krónikus betegségben, amelyek súlyosak lehetnek. Így tehát összességében elmondható, hogy a magyarok 50-60%-a nem számít a koronavírus szempontjából a kockázati körbe, azonban kb. 40%-uk veszélyeztetettnek számíthat az életkora és/vagy krónikus betegsége miatt.

A Portfolio korábban a 2014-es krónikus betegekre vonatkozó adatok továbbvezetése és a társadalom idősödése/létszámváltozása alapján megírta, hogy igazából magyarok millióinak lehet most is krónikus betegsége (illetve idős kora miatt lehet veszélyeztetett), amit a mostani friss felmérés megerősített. A friss adatok tükrében Magyarországon nagyjából 4 millióan veszélyeztetettek, mert

  • vagy olyan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt kockázati csoportba tartoznak a koronavírus miatt,
  • és/vagy idős koruknál fogva veszélyeztetettebbek.

Látható, hogy pusztán a magas vérnyomás miatt a lakosság 30%-a érintett, nagyjából 10-10%-nak magas a koleszterinje, illetve cukorbeteg, és nem elhanyagolható arányban élnek együtt a magyarok más, szintén kockázatosnak számító betegséggel. Ez nem jelenti azt, hogy esetükben biztosan súlyosan zajlik a koronavírus (és kórházba kerülnek), csak azt, hogy nagyobb eséllyel válik súlyossá a betegség, illetve nagyobb a halálozás kockázata, ha valaki egyszerre több, a koronavírus szempontjából veszélyesnek számító krónikus betegséggel küzd. Fontos kiemelni, hogy a krónikus betegségeket mindenképpen érdemes gyógyszerekkel, terápiákkal karbantartani, így ugyanis csökkenhető az adott betegség kockázati faktora koronavírus-fertőződés esetén.

A KSH elemzésének kiadása után megkerestük az Operatív Törzset is, hogy kommentálják az adatokat, illetve megkérdeztük, hogy szerintük mely krónikus betegségek számítanak kockázatosnak, és hányan lehetnek, akikre különösen veszélyes lehet a vírus, azonban nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Lássuk a részleteket!

A krónikus betegek aránya az életkorral párhuzamosan emelkedik: a 15–17 évesek egyötödének, a 65 évesek és annál idősebbek 77%-ának volt krónikus, hosszantartó egészségi problémája. A krónikus betegek aránya a 15–17 évesek kivételével mindegyik korcsoportban a nők körében magasabb volt, mint a férfiaknál.

Az iskolai végzettség szintje és a krónikus betegségek előfordulása között is van összefüggés. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségivel nem rendelkezők egyaránt 52, az érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek 44, a felsőfokú végzettségűek 45%-a küzd krónikus betegséggel. A nőknél a magasabb iskolai végzettség egyértelműen a krónikus betegek arányának csökkenésével jár. A férfiak esetében viszont az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében volt a leggyakoribb (50%), az érettségizett középfokú és legfeljebb alapfokú végzettségűek körében pedig a legritkább (40–40%) a krónikus betegségek előfordulása.

Jövedelmi helyzet tekintetében a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók körében a legalacsonyabb a krónikus megbetegedések aránya (43 és 44%), míg a középső jövedelmi kategóriákba tartozók esetében 49–52% között mozog.

Talán az élettársak fiatalabb korösszetételéből is adódhat az, hogy arányaiban kevesebben küzdenek közülük krónikus betegséggel (37%), mint azok, akik házasságban élnek (53%). Míg minden negyedik házasságban élő személy betöltötte már a 65. életévét, addig az élettársak csupán 4,8%-a. A fiatalabbak pedig egészségesebbnek érzik magukat az idősebb korcsoportba tartozóknál. A krónikus betegek aránya nemcsak a párkapcsolat léte, illetve annak formája, hanem a háztartásban nevelt gyermekek száma szerint is különbséget mutat. Sőt, a házasok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében a gyermekek számával fokozatosan csökken a krónikus betegségek előfordulása.

Összességében látható, a magyar lakosság igen nagy aránya szenved azoktól a krónikus betegségektől, amelyet az orvosok a koronavírus szempontjából kockázatosnak ítélnek meg (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség). Amíg az egészséges embereknél általánosságban enyhébben zajlik a betegség (de náluk sem kizárt a súlyos állapot), addig a krónikus betegek közül többen kerülhetnek kórházba, illetve végződhet esetükben halálos kimenetellel a betegség. Érdemes megjegyezni, hogy a felmérés egy "alsó becslés", vagyis kevesebben nem, legfeljebb többen lehetnek azok, akik a fenti betegégektől szenvednek, csak éppen egyelőre nem diagnosztizálták.

Nem csak egy betegség
A krónikus betegségek és a covid-19 kapcsolatával kapcsolatban jelent meg egy friss tanulmány. Ebben megállapítják, hogy a krónikus betegségek növekvő mértéke, a fertőző betegségek és a közegészségügyi rendszerek hiányosságai viharában vergődik a világ. A The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a koronavírus világjárvány megjelenése a krónikus betegségek - például az elhízás és a cukorbetegség - globális terjedésével, valamint a környezeti kockázatokkal, mint például a légszennyezés, növelték a koronavírus halálozási arányát. A Covid-19 egy akut, krónikus egészségi válsághelyzet - mondta Richard Horton, a Lancet főszerkesztője, aki szindemikusnak nevezte a koronavírus-járványt együttesen az elhízás, a cukorbetegség és más krónikus betegségek magas globális mértékével. Horton, a London School of Hygiene and Tropical Medicine és a University College London tiszteletbeli professzora már korábban felvetette, hogy hogy a COVID-19 nem csupán egy fertőző betegség, hanem a SARS-COV-2-koronavírus-fertőzés és a nemfertőző krónikus betegségek - légzőszervi betegségek, cukorbetegség, szív-és érrendszeri megbetegedés, daganatos megbetegedések - szinergikus egészségkárosító kölcsönhatásából eredő szindémia, megbetegedéshullám.

CÍmlapkép: Getty Images

piac
karacsony_csokolade_mikulas_edesseg
hajnal, kave
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár

Felügyelő

Felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
pintér sándor orbán viktor benkő tibor