napelemhazteto
Gazdaság

Drasztikus változás jön a napelemeknél: úgy tűnik, nem fogunk jól járni vele

Némi zavart idézett elő a hazai lakossági napelemek piacán az új, vissza nem térítendő támogatás várhatóan jövő nyarán történő bevezetéséről szóló kormányzati bejelentés. Az egyik fő bizonytalanságot a ma még nem ismert új átvételi ár, illetve elszámolási konstrukció jelenti, amely kritikus fontosságú a piaci kereslet szempontjából is, de a kitáplálás és vételezés karakterisztikájával kapcsolatos bizonytalanság sem kisebb. Amennyiben a megtérülési ideje érezhetően meghosszabodna, az minden bizonnyal visszavetné a lakosság napelemes rendszerek iránti lelkesedését, szerencsére azonban ebben senki nem tűnik érdekeltnek.
A legfontosabb energetikai témákról, az olaj- és a földgáz jövőbeni szerepéről, az energiaátmenet kihívásairól, a megújulók térnyeréséről szó lesz az Energy Investment Forum 2020 konferenciánkon.

Egy európai uniós szabályozás miatt 2024. január elsejétől az EU-tagországokban, így Magyarországon sem lehet majd a jelenleg széleskörűen alkalmazott szaldóelszámolásra (net metering) jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni a lakóingatlanok tetejére telepített napelemekhez. Ez azt jelenti, hogy míg a mostani szaldóelszámolásban az évente megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni a szolgáltató felé, az új szisztémában áttérnének a bruttó elszámolásra, amelyben a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa termelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg.

Legalább is, „a jelenlegi elképzelés szerint”, ahogyan az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében fogalmazott. Ez arra utal, hogy végső döntés egyelőre nem született a szaldóelszámolás helyébe lépő lehetséges új rendszerről, és ezt erősítette meg az ügyre rálátással rendelkező forrásunk is. Eszerint a tárca heteken belül szakmai egyeztető fórumot kíván tartani iparági szereplők részvételével, amelynek kiemelt témáját képezheti az új megoldási opciók megvitatása.

Több lehetőség is szóba jöhet

A kérdés tehát még egyáltalán nem tűnik lefutottnak, a dolog egyelőre a tervezés fázisában tart, és értesülésünk szerint a bruttó elszámolás mellett egyéb opciók is a minisztérium asztalán vannak.

A lehetséges verziók között szerepel az elosztói teljesítménydíj kivetése, pontosabban felemelése is, hiszen ezt, az annak idején egyesek által egyfajta újabb napelemadónak titulált elvonást két évvel ezelőtt nulla forintos mértékkel lett bevezetve - nyilván nem azzal a céllal, hogy „örökre” annyi is maradjon.

A tulajdonképpen hálózat-használati díjnak felfogható elosztói teljesítménydíj a 4 kilowattot meghaladó csatlakozási teljesítményű háztartási kiserőművekre vonatkozik, és célja az volt, hogy a hálózatra visszatápláló rendszerek tulajdonosai számára egyszer majd fizetőssé tegye a szolgáltatók hálózatának használatát. Ez egybevág a szaldóelszámolás kivezetésének egyik fő indokával is, miszerint a háztartási méretű kiserőműveket működtető termelő-fogyasztók (prosumerek) jelenleg gyakorlatilag ingyen energiatárolóként használják a villamosenergia-hálózatot, az új elszámolásnak pedig valamilyen szinten ezt az állapotot kellene megszüntetnie.

Kedvezőtlen hatások

Akármelyik verzió mellett is határoznak, a változtatás mögötti fő motivációra tekintettel erősen valószínűsíthető, hogy az elszámolás módosítása összességében kedvezőtlenül fogja érinteni a háztartási kiserőműbe beruházó lakosságot. Így elképzelhető, hogy a saját fogyasztás fedezésére tervezett méretű napelemes rendszerek az új elszámolás életbe lépését követően már nem feltétlen fogják tudni nullára kihozni a villanyszámlát.

Persze, mivel ma még nem lehet tudni, hogyan alakul át a rendszer, így az esetlegesen bevezetendő elosztói teljesítménydíj várható nagysága sem ismerhető, ahogyan a napelemes termelő által az opcionális bruttó elszámolás keretében a hálózatba táplált energia lehetséges átvételi árát szintén a későbbiekben szabhatják majd meg. (Az ITM közleménye alapján az esetleges új, bruttó elszámolásos rendszerben a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, amely a lakossági fogyasztóknál az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg.)

A bejelentés ismeretlen tényezői miatt egyelőre értelemszerűen az új rendszerben várható megtérülési időt sem lehet kalkulálni. Az új rendszerrel kapcsolatban azonban nem csak maga a rendszer jellege és az új átvételi ár, illetve hálózathasználati díj, ezáltal pedig a bevétel várható nagysága okoz bizonytalanságot.

A beruházást tervező nyilván azt sem tudja előre meghatározni, hogy mikor mennyit fog termelni a rendszere, vagyis hogy mikor fog a hálózatba táplálni és mikor fog onnan vételezni. A megtérüléssel kapcsolatos bizonytalanság tehát kettős, a kitáplálás és vételezés karakterisztikájával kapcsolatos bizonytalanság pedig talán még az új átvételi ár/hálózathasználati díj okozta kétségnél is nagyobb.

A kitáplálás és vételezés tervezése, mely az időjárás okozta bizonytalanságokon túl a különböző elektromos berendezések használatának időzítésétől is függ, erős tudatosságot, már-már villamosenergia-piaci szakértelmet kíván meg a háztartásoktól. A tapasztalati számok alapján ugyanakkor készíthetők olyan, megközelítő becslések, amelyek nagyjából meghatározhatják, várhatóan hány százalékát fogják kitáplálni termelésüknek bizonyos, jellemző méretű napelemes rendszerek és fogyasztók. Ezáltal a megtérüléssel kapcsolatos bizonytalanság némileg áthidalható lesz, ha igencsak határozatlan alapokra támaszkodva is.

A módosítás előtérbe helyezheti a háztartási akkumulátoros energiatárolókat, amelyek lehetővé teszik az otthonok áramfogyasztásának optimalizálását azáltal, hogy képesek elraktározni a napelemek aktuális fogyasztáshoz képest nap közbeni túltermelését, amelyből aztán például az esti fogyasztási csúcs igénye is fedezhető – szükségtelenné téve akár a hálózati vételezést is. Bár egy dinamikusan fejlődő területről van szó, és már nagyon jó rendszerek is elérhetőek, ugyanakkor mégsem tűnik valószínűnek, hogy a magyar háztartásokban hamarosan tömegesen jelennének meg az energiatárolók. Egészen egyszerűen azért, mert a nem rászoruló kategóriába tartozó, családi házban élők számára nincs különösebb motiváció arra, hogy ezzel az igencsak drága megoldással pár ezer forinttal optimalizálják villanyszámlájukat.

Nem cél a piac befagyasztása

Akárhogy is, a háztetőre telepített napelemmel termelt áram átvételi ára kritikus fontosságú lesz a piaci kereslet alakulása szempontjából is. A lakosság számára a napelemes rendszerek jelenlegi 9-10 éves megtérülési ideje nagyon jónak számít az egyéb befektetési lehetőségeket is figyelembe véve, amennyiben azonban ez érezhetően meghosszabodna, az minden bizonnyal visszavetné a lakosság napelemes rendszerek iránti lelkesedését. Miután azonban a kormány energia- és klímastratégiája részeként célul tűzte ki, hogy a jelenlegi mintegy 31 ezerről tíz év alatt legalább 200 ezerre bővüljön a magyarországi háztartási, átlagosan 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerek száma, ezért a piac lefagyasztása semmiképpen sem állhat a kabinet szándékában. A stratégiai cél 2030-ig legalább 6000 MW napenergia termelő kapacitás üzembe állításával számol, ennek elérésében pedig a nagyerőművek mellett az egyéni fogyasztókra is számít.

Az elszámolásban várható változásról már korábban is lehetett tudni, azonban az utóbbi hetekben a kormány új lakossági napenergia pályázatára vonatkozó bejelentés a figyelem középpontjába emelte a témát. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szeptember végén egy szakkiállításon jelentette be, hogy hamarosan jön egy olyan uniós pályázat, amelynek keretében 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére. Az új támogatással kapcsolatos további konkrétumokra két hetet kellett várni, amikor is az ITM közleménye világossá tette, a készülő program várhatóan a kevésbé fejlett régiókban élő nagycsaládos háztartások számára biztosít majd előre megadott beruházási értékhatárig vissza nem térítendő támogatást napelemes rendszerek telepítéséhez és a fűtési rendszerek villamosításához.

Utóbbi közlemény volt az, amely a bruttó elszámolás bevezetésének lehetőségére irányította a figyelmet. A közlemény alapján az új programban vissza nem térítendő támogatásban részesülő háztartások már a szaldóelszámolást követő új, ma még nem ismert szisztémában számolhatják majd el termelésüket, míg a piac egészéről 2023 végéig vezethetik ki a szaldóelszámolást. A minisztérium ugyanakkor számos fontos konkrétumról értelemszerűen nem számolhatott be, mivel a sajtóanyag szerint várhatóan 2021 júliusától elérhető új támogatási program még csak a kidolgozás szakaszában tart. Ez alapján a jogosultak pontos köréről, a támogatási intenzitás mértékéről és a támogatható rendszerek felső teljesítményhatáráról a következő hónapokban születhet döntés. A terveket az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell majd, a teljes feltételrendszer kialakítása és véglegesítése így 2021 első felében várható.

Indokolatlan a kivárás

Az új, vissza nem térítendő támogatásról szóló első bejelentés jókora bizonytalanságot idézett elő a piacon, elsősorban a napelemes rendszer telepítését tervező lakosság körében. A háztartási kiserőművek hazai piaca önmagában egy jól működő piac, azonban egy vonzónak ígérkező támogatás ígéretének belengetése szinte azonnal leblokkolja a keresletet, hiszen mindenki elkezd arra várni, hogy hamarosan öntik a pénzt. Így történt ez például 2016-ban is, amikor az új Otthon Melege Programmal kapcsolatban három hónapig folyt a lebegtetés, ami teljesen leblokkolta a piacot, mielőtt kiderült volna, hogy az embereknek csak nagyon kis része tud pályázni, ráadásul körülbelül két nap alatt ki is merült a keret. A támogatás kifutását követően pedig rendszerint ismét leblokkol a kereslet és ismét a kivárás kerül előtérbe.

A mostani első, konkrétumokat nélkülöző bejelentés is érezhetően elgondolkodtatta a lakosságot, a bizonytalanságot pedig csak a két héttel később megjelenő, az igénylői kört pontosabban meghatározó közlemény oszlathatta el valamelyest, a többség számára indokolatlanná téve a kivárásos taktikát. Az első közlésben ugyanis még szó sem volt arról, hogy a vissza nem térítendő támogatást egy bizonyos rászoruló rétegnek kívánják biztosítani, az általános megfogalmazás pedig sokakat megtéveszthetett, akik azt gondolhatták, egy új, mindenki által igénybe vehető általános támogatást jelentett be a kormány.

A kevésbé fejlett régiókban élő nagycsaládos háztartások eddig nagyrészt kiestek a napelembe beruházó ügyfelek köréből, az ő bevonásuk a piaci keresletbe egyértelműen üdvözlendő

 – fogalmazott a Portfolio érdeklődésére Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke. Az eddig megismert részletek alapján a szakember szerint egy potenciálisan jó pályázati konstrukcióról van szó. A nem rászoruló rétegek napelemes beruházásainak támogatására azonban az iparág sokkal célszerűbbnek tartaná, ha az MFB kamatmentes, 10 százalékos önerő mellett felvehető, 20 év alatt törleszthető energiahatékonysági hitelének kiterjesztésére fordítanák. A fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések telepítésére igénybe vehető konstrukció két pályázati kiírás keretében (volt) elérhető a lakosság számára: a Budapest és Pest megye számára kiírt VEKOP-5.2.1-17 már körülbelül egy éve kimerült, míg az ország többi részének szóló GINOP-8.4.1/A-1 még nyitva áll (a terv szerint 2022 végéig).

A cél éppen a piac élénkítése lett volna?

Anélkül, hogy az új konstrukció további részleteit ismernénk, az mindenesetre megállapítható, hogy a 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatás az említett célcsoport számára más megvilágításba helyezi a megtérülés kiszámíthatóságával kapcsolatos bizonytalanságot is. Egy átlagosan 2,5-3 millió forintos beruházás esetében ez 0,75-1,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatást jelenthet, ami azért igencsak sokat tompít azon a kockázaton, hogy az átvételi és vételezési ár közötti különbség egyelőre nem ismert. A helyzet tehát röviden így foglalható össze: vagy vissza nem térítendő támogatásból egy ma még nem ismert elszámolás mellett, avagy csaknem teljesen hitelből és szaldóelszámolás mellett lehet lakossági napelemes beruházást tervezni – de ez a választási lehetőség várhatóan kizárólag a kevésbé fejlett régiókban élő nagycsaládos háztartások számára áll majd fenn.

Akár a vissza nem térítendő támogatásról, akár a többiek számára 2024. január elseje után elérhető feltételekről beszélünk, valószínűsíthető, hogy a kormány igyekszik majd 10 év körül tartani a megtérülést, ugyanis a piac befagyasztása senkinek sem érdeke. EU-forrásból rengeteg pénz áll majd rendelkezésre e célra a következő években, de Magyarország energia- és klímapolitikai céljai is ezt támasztják alá. Így olyan vélemény is akad, mely szerint a szaldóelszámolást követő konstrukció legalább olyan kedvező lesz majd, mint a jelenlegi, és a mostani bejelentések nagyrészt a koronavírus-járvány miatt gyenge növekedés élénkítését szolgálják azáltal, hogy a belebegtetett változástól megijedő háztartások a jó világ végétől tartva előrébb hozzák a napelemes beruházásra vonatkozó, hitelfelvételt is tartalmazó terveik megvalósítását.

Címlapkép: Getty Images

karácsony utca boltok tömeg
pif2020
autópálya matrica díj m76
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
orbán viktor tv2 interjú covid válság koronavírus