worker dolgozó maszk koronavírus
Gazdaság

Parragh László: vége a munkaerőhiánynak és a gyors bérnövekedésnek Magyarországon

Portfolio
Már nem a munkaerőhiány a fő kérdés Magyarországon, ahogy az elmúlt években volt, mert a pandémia hatására egy csapásra megváltozott a helyzet, mindezek miatt pedig a korábban jellemző bérdinamika erőteljes visszaesésére lehet számítani – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit a héten újabb négy évre kamarai elnöknek választhatnak. Parragh szerint a járvány második hulláma minden várakozást felülmúlt Európában, ami a gazdaságra is negatív hatással lesz. Szerinte most a beruházásokon túl a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Fordulat a munkaerőpiacon

A magyar gazdaságban az elmúlt 3-4 évben a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya volt a legnagyobb probléma. A vállalatok iparágtól függetlenül arra panaszkodtak leginkább, hogy nem találnak elegendő és megfelelően képzett dolgozót. A pandémia azonban a fogyasztás mérséklődést, azaz keresletcsökkenést okozott a gazdaságban, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban, így a munkaerőpiaci helyzet azonnal megváltozott – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke. A cégek úgy látják, hogy a koronavírus-járványnak hosszabb távú hatásai lesznek.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) legfrissebb konjunktúrakutatásának előzetes adatai alapján a cégek 58 százaléka szerint a kereslethiány jelent akadályt, ami megelőzi a korábbi években legfontosabb akadályozó tényezőként felsorolt munkaerőhiányt (21 százalék érzékelte akadálynak az elmúlt félévben) és a tőke-/pénzhiányt (szintén 21 százalék jelezte). Parragh László szerint a vállalatok a kilátások tekintetében is bizonytalanok, illetve pesszimisták, a válaszadók 62 százaléka arra számít, hogy a kereslethiány a következő félévben is jelentős akadályozó tényezőt jelenthet.

„A járvány miatti visszaesés minden területen jellemző, aminek hatására megtorpannak a fejlesztési beruházások is. Kapacitást ugyanis csak akkor kell bővíteni, ha bővül a kereslet és a jelenlegi kapacitások nem elegendőek, erről azonban most szó sincs” – mondta Parragh, aki szerint szinte minden területen erőteljesen esik a kereslet. „E logika mentén – márpedig a piac ezt a logikát követi – a munkaerő keresletének csökkenésével párhuzamosan várhatóan a bérdinamika is erőteljesen csökkenni fog. Ha nincs akkora kényszer a munkaerő felvételére – márpedig a csökkenő piaci kereslet miatt nincs –, akkor a cégek nem fogják emelni a munkabéreket és ezáltal nem növekszik a munkaerőköltségük” – fogalmazott Parragh. Munkaerőhiány időszakában a munkavállalók magasabb bért harcolhatnak ki, most viszont fordult a kocka, így a cégek már nem fognak végrehajtani akkora béremelést, mint korábban – tette hozzá.

Van, aki elbocsátásban gondolkodik

Az MKIK GVI Portfolio-nak elküldött kutatása szerint az eddig megkérdezett cégek 61 százaléka szerint nem változnak vagy csökkennek a bruttó bérek 2020-ban, és csak 39 százalék számít a bruttó bér növekedésére. A válaszadók 84 százaléka számolt be eddig arról, hogy voltak pénzügyi nehézségei az elmúlt hónapokban. Köztük a legtöbbeknek a munkabérek fizetése (a pénzügyi nehézségről beszámolók 52 százalékának), az adók és járulékok befizetése (a pénzügyi nehézséggel küzdők 55 százalékának) jelentett gondot.

A foglalkoztatottak száma a következő félévben a válaszadók 76 százaléka szerint nem fog változni a cégnél, 16 százalék szerint pedig csökkenni fog. Mindössze 7 százalékuk számít arra, hogy növelni tudja a jelenlegi létszámát.

Parragh szerint a helyzet megoldásában segíthetnének a részképzések, amelyekre egyre nagyobb az igény. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) egyeztet a kamara azzal kapcsolatban, hogy a „résszakmák” erősödjenek meg. A szakmák diverzifikálására a következő időszakban megugorhat az igény is, miután mindenhol felértékelődik a világon a munkafolyamatok oly módon való lebontása, mint amit a manufaktúrák esetében is láthattunk. Ilyen képzéseket egyébként már most is végeznek egyes cégek, most az a célunk, hogy ez szervezett formában valósuljon meg, amelynek a kontrollja a gazdaságirányítás egyik feladata lesz a következő időszakban – tette hozzá Parragh. Szerinte a következő időszakban

nem az új beruházások jelentik a kulcsot – mert alacsony a kereslet –, hanem a munkaerő megtartása és képzése, ezáltal a munkaerő hatékonyságának és a cég termelékenységének a javítása lesz a cél.

Többek között ebben is együtt kívánnak működni a kormánnyal, miután arra készül, hogy a következő 4 évben tovább vezeti az MKIK-t. A 199 főből álló küldöttgyűlés csütörtökön dönt az országos tisztségekről, miután a választások a 23 területi kamaránál már lezajlottak. „Valamennyi tisztség jelöltjeire megszületett a megállapodás a kamarán belül” – közölte Parragh. Kérdésünkre elmondta, hogy hosszú ideig úgy tűnt, lesz egy kihívója Nagy Elek BKIK-elnök személyében, aki úgy tűnik mégsem indul a tisztségért. A 23 területi kamarából Parragh 21 jelölést kapott, egy jelölt indulásához pedig legalább 6 jelölés kell. Az MKIK elnöke elmondta, hogy a 9 alelnök is megkapta a szükséges jelöléseket. „A választás tétje így sem csekély, hiszen a jelenlegi helyzetben egységes és erős kamarai rendszerre van szükség, és a legitimitás szempontjából is fontos, hogy minél többen szavazzanak csütörtökön” – tette hozzá.

Érdemi GDP-visszaesés idén

Parragh szerint fontos feladat lesz továbbra is, hogy a kamarai hálózat segítségével megfogalmazott javaslataikkal támogassák a döntéshozók munkáját, hogy minél kisebb legyen a koronavírus gazdasági áldozata. „Amikor tavasszal még alig került szóba a magyarországi recesszió kérdése, én azt mondtam, hogy közel kétszámjegyű lesz a GDP visszaesés idén” – emlékeztetett az MKIK elnöke. Sokan nem hitték el, amit mondok, most viszont úgy tűnik, hogy nemcsak recesszióban vagyunk idén, de közel lesz a jóslatomhoz a visszaesés mértéke – tette hozzá. Parragh ezt azzal magyarázza, hogy a negyedik negyedévben is gazdasági problémákkal kell szembenéznie Európának.

Az MKIK GVI kutatása szerint a jelenlegi válaszadók 27 százaléka tartja rossznak, 55 százaléka kielégítőnek, 18 százaléka pedig jónak a jelenlegi üzleti helyzetét. A várható üzleti helyzettel kapcsolatban pesszimistábbnak tűnnek a várakozások, a jelenlegi válaszadók 36 százaléka számít romló, 52 százaléka kielégítő és 12 százaléka javuló üzleti helyzetre.

A válaszadók 57 százaléka úgy véli, hogy csökkenni fog a vállalkozása nettó árbevétele 2020-ban tavalyhoz képest; 26 százalék szerint nem változik az árbevétel, 17 százalék pedig az árbevétel növekedésére számít. Az árbevétel csökkenésével számolók átlagosan 27 százalékos csökkenést várnak tavalyhoz képest.

„Készültünk a második hullámra, a kormány is, a vállalatok is, tudtuk, hogy jönni fog, és eszközökre lesz szükség, amiket be is szereztünk időben, de azt nem tudtuk, nem is tudhattuk, hogy mekkora lesz ez a hullám és milyen hatással járhat. A vállalkozók a felmérésünk szerint úgy érzik, hogy a válság még el fog húzódni” – mondta Parragh.

Ez pedig úgy tűnik, hogy beigazolódik, hiszen ezekben a napokban csúszik ki az irányítás több európai ország vezetőinek kezei közül, ugyanis minden korábbi elképzeléshez képest nagyobb járvány alakult ki. Ezt látjuk most Csehországban, Spanyolországban és Olaszországban, amelynek hatására most újabb korlátozó intézkedések léptek életbe.

Egyik napról a másikra csúszott ki az adott országok gazdaságirányítása kezéből a gyeplő

– mondta Parragh.

Fontos látni, hogy a gazdaság visszaesése és a megbetegedések száma között létezik összefüggés, de ez nem egyenesen arányos. A kérdés az, hogy az egészségügyi rendszer el tudja-e látni a betegeket és a gyárakban van-e elegendő dolgozó, hiszen ha egy üzemben tömegesen megbetegszenek, akkor ott teljesen le kell állítani a munkát – fogalmazott.

Ha olyan gyorsan terjed a vírus, hogy azt már nem lehet kontrollálni, akkor nálunk is szigorú korlátozások lesznek

– vélekedett. „Ezt a gazdasági sokkot mindenki el szeretné kerülni, de tudjuk, hogy – ahogy több országban láttuk – napok alatt válhat akkorává a járvány, hogy szigorító intézkedéseket célzó lépéseket kell tenni” – tette hozzá.

Parragh a következő időszak nagy gazdasági kockázatának és problémájának tartja az üzleti környezet szempontjából a lánc- és körbetartozások kérdését is. Ez ugyanis nagyon megnehezítheti a vállalatok működését és ronthatja az üzleti bizalmat. Az MKIK GVI kutatása szerint a válaszadók 20 százalékával fordult elő az elmúlt egy évben, hogy egy partnere késedelmes fizetése miatt nem tudott fizetni a beszállítójának. A jelenlegi válaszadók 24 százaléka jelezte, hogy ő maga legalább egyszer tartozott az elmúlt félévben.

Címlapkép: Getty Images

GettyImages-1288690436
HEPA_klub2020_cimlapkep_1500x844
vetovita brusszel zaszlo unios koltsegvetes 201130
Orban Viktor Mateusz Morawiecki lengyel zavar veto unios koltsegvetes 201204
horvatorszag_croatia
trader
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
covid koronavírus ellenszer gyógyszer