Kellemetlenül alakul a hazai munkanélküliség - Mi vár ránk?

Itt a második hullám

A koronavírus-járvány második hullámában ismét óvatosabbá válnak a vállalatok és a háztartások is. Előbbiek elhalasztják a beruházásaikat, illetve a dolgozók felvételét, hiszen a kereslet (a második hullám előtt) várt emelkedése elmaradhat. A lakosság is egyre jobban figyelhet arra, hogy mire költ, hiszen a munkanélküliségtől való félelem erősödik, a saját anyagi helyzet megítélése romlik, így nincs miért költekezniük. Ez pedig visszahat a vállalatok bevételére, ez pedig nemcsak Magyarországra, hanem főbb kereskedelmi partnereinkre is egyre inkább igaz lehet. A folyamat első jeleit láthatjuk a szeptemberi munkaerő-piaci statisztikán, ami a foglalkoztatottság csökkenését és a munkanélküliség emelkedést jelzi.

A munkaerő-tartalék pedig nagyobb mértékben nőtt, mint ami a főbb adatokból elsőre logikus lenne. Szeptemberben a KSH munkaerő-felmérése szerint újra 400 ezer fő fölé emelkedett a munkaerő-tartalék Magyarországon az előző havi 344 ezerről, ami azt jelzi, hogy a munkaerő-piaci folyamatok ismét kedvezőtlenné váltak. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint 185 ezerről 222 ezerre emelkedett. Másrészt annak, hogy az inaktívak azon csoportjának létszáma, akik szeretnének dolgozni, de nem kerestek állást (vagy nem tudtak keresni) 141 ezerre nőtt az előző havi 119 ezerről.

Emelkedőben lévő inaktivitás

A koronavírus-járvány előtt elég stabilan alakult ennek a csoportnak a létszáma, nagyjából 100 ezer fő közelében ingadozott, majd a kijárási korlátozás idején az állásvesztők nagy részét ide sorolta be a KSH. Azért tette ezt, mert sok állásvesztő nem felelt meg a munkanélküliség kritériumának, nem keresett aktívan munkát legalább egy hónapja vagy nem tudott volna munkába állni.