london brexit tower híd nagy-britannia
Gazdaság

240 ezer magyar kivándorlása után tavaly jöhetett a nagy fordulat – Tényleg többen jönnek haza, mint ahányan elmennek?

Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Hosszú évek után fordult át az egyenleg

Tavaly 1272 fő volt a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege a külföldön született honosítottak nélkül – derül ki a KSH által publikált Demográfiai évkönyvből. A külföldön születetteket azért érdemes kivonni, mert az egyszerűsített honosítás miatt 2011-től a határon túli magyarok tömegesen kaptak magyar állampolgárságot, és egy részük Magyarországra is vándorolhatott, ez pedig torzítja a kivándorlási statisztikát.

A pozitív vándorlási egyenleg azt jelenti, hogy kevesebb magyar vándorolt el külföldre, mint ahány Magyarországon született visszavándorolt. A KSH adatsora alapján hasonlóra

1990 óta egyszer sem volt példa.

Korábbi cikkeinkben a 2004-es EU-csatlakozást követő Nyugat-Európába vándorlást vizsgáltuk, ezért most is az utóbbi tizenöt év adataira hagyatkozunk. A statisztikai hivatal kimutatása szerint tavaly 21 900 magyar vándorolt ki, miközben 23 172-en tértek haza, ebből adódik a fenti pozitív egyenleg.

Az előző évhez képest a hazavándorlás kicsit csökkent, ezt azonban ellensúlyozta az, hogy majdnem kétezerrel kevesebben mentek el a hivatalos statisztika szerint. A grafikonon is az látszik, hogy a visszavándorlás nagyjából stagnál évek óta, miközben a kivándorlási hajlandóság csökken. Demográfiailag a legfájdalmasabb év 2014 volt, amikor 20 ezer fős negatív egyenlege volt Magyarországnak, ezt sikerült mostanra ledolgozni.

Az adatsorból az is kiderül, hogy az uniós csatlakozás óta már közel 240 ezer magyar próbált szerencsét hosszabb-rövidebb ideig külföldön, igaz a visszavándorlás is majdnem 130 ezer fő volt.

Továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb

Az Eurostat tükörstatisztikái szerint 2019-ben összesen több mint 470 ezer magyar állampolgár élt Európa országaiban. Ahogy a korábbi években többször írtunk róla, az elsődleges célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság volt. A hivatalos adatok szerint Németországban közel 200 ezer, Ausztriában majdnem 83 ezer, az Egyesült Királyságban pedig 78 ezer magyar élt 2019-ben. Ezeknek az adatoknak a megbízhatóságára később még visszatérünk.

A 2019-es kivándorlási statisztika sem mutat jelentős változást a korábbi tendenciához képest. Az évkönyv szerint közel 7500 magyar vándorolt el tavaly Ausztriába, 6100-an Németországot vették célba, míg az Egyesült Királyságba 2800-an érkeztek. Ez azt mutathatja, hogy

elsősorban a Nagy-Britanniába történő kivándorlás csökkenhetett, amiben jelentős szerepe lehetett a Brexitnek is.

A Demográfiai évkönyv egyébként alátámasztja azt a korábbi vélekedést is, mely szerint elsősorban a „legértékesebb”, munkavállaló korban lévő emberek vándorolnak el. Tavaly az összes regisztrált kivándorló több mint 40%-a a 15-29 éves korosztályból került ki, 26%-uk volt 30-39 éves, míg további 18,4% 40-49 éves. Ez a tendencia mindhárom fő célország esetében hasonló volt.

A kiadványból az is kiderül, hogy a kivándorlásban Zala megye, Baranya megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye járt az élen, mindhárom területről több mint 1500-an távoztak külföldre egy év alatt.  Emellett ezer fő feletti elvándorlást mértek Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyékből. A legtöbben viszont méretéből fakadóan is Budapestről vándoroltak ki, több mint 4100-an.

Ha a visszavándorlást vizsgáljuk, akkor ott is Ausztria járt az élen majdnem 7000 fővel, de Németországból is közel 6400-an, az Egyesült Királyságból pedig majdnem 4900-an tértek vissza. Persze a magyarok Európán belüli vándorlása is jelentősen megváltozhatott az utóbbi években, egyáltalán nem biztos például, hogy aki a Brexit miatt elköltözik az Egyesült Királyságból, az hazatér, könnyen kereshet magának más célországot akár a kontinensen belül.

Egyáltalán mennyire megbízhatók ezek az adatok?

Többször írtunk már arról is, hogy a nemzetközi vándorlási adatok megbízhatósága erősen kérdéses, legjobb esetben is csak a nagyságrendek és a tendenciák jelzésére megfelelők. Egyrészt az adatsorba csak azok kerülnek be, akik legalább 12 hónapra elköltöznek az országból, másrészt a munkaerő szabad európai áramlása mellett nehéz mérni a tagállamok közti vándorlást. Elvileg minden tagállamban van valamilyen regisztráció (társadalombiztosítás, munkanélküli segély stb.), de ez nem kötelező jellegű, sokan kimaradhatnak ebből.

Az utóbbi években többször bebizonyosodott, hogy a nemzetközi vándorlási statisztikákban nem érdemes kritika nélkül megbízni:

  • A KSH már 2018-ra a mostanihoz hasonló fordulatról, majdnem 2000 fős pozitív vándorlási egyenlegről számolt be, majd a revízió során fordult ez át negatívba.
  • Régóta sejthető, hogy a hivatalos brit statisztika jelentősen alábecsüli az országban élő magyarok számát. A Brexit miatti regisztráció miatt ez a folyamat kezd megoldódni, a brit statisztikai hivatal (ONS) már 77 ezerről 109 ezerre módosította 2019-es adatát, miközben az Eurostat még a 77 ezres 2019 eleji adattal számol. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy még a Brexit hatását figyelembe véve is 150-200 ezer között lehet a valós szám.
  • Egyelőre a Brexit hosszútávú hatásai sem ismertek, hiszen azt már tudjuk, hogy júniusig több mint 100 ezer magyar regisztrált a szigetországban, hogy a kilépés után is szeretnének maradni, és még jövő júliusig van lehetőség a regisztrációra. Vagyis az EU-ból való kilépés ugyan a friss kivándorlást fékezheti, viszont akik most regisztrálnak a tartós letelepedésért, azok vélhetően hosszútávra terveznek az országban.

Összességében a pozitív tendenciát nehéz vitatni, egyrészt érezhetően csökkent a kivándorlási hajlandóság, másrészt folyamatosan térnek haza azok, akik korábban szerencsét próbáltak külföldön. Valódi fordulatról azonban akkor lehetne beszélni, ha ez a tendencia még évekig tartana. Az nem jól jel, hogy a kivándorlás még 2019-ben is meghaladta a 20 ezer főt, a következő időszak kérdése az lehet, hogy a Brexit hogyan rajzolja át a kivándorlási folyamatokat, emiatt tartósan csökkenhet-e a hajlandóság vagy csak más célországot választanak majd a magyarok.

Címlapkép: Getty Images

bull
A JP Morgan is felülmúlta az elemzői várakozásokat
koronavirusholidayfairvirtual
Női elnöke lesz a Teslának Elon Musk helyett
plug in elektromos auto tamogatas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felügyelő

Felügyelő
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

vakcina koronavírus