Végre egy jó hír a klímaváltozással kapcsolatban – Magasan túlteljesítheti célját az EU
Miután 2019-ben 3,7 százalékkal esett az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az Európai Unióban, az idei évben pedig a koronavírus-járvány fogja vissza az emissziót, nagyon valószínű, hogy a közösség bőven eléri a maga számára az idei évre kijelölt célt. Eszerint
az EU-nak az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell mérsékelnie ÜHG-kibocsátását 2020-ig, és miután az érték már 2019 végére 24 százalékkal csökkent, továbbá a Covid-19 hatását is figyelembe véve könnyedén teljesülhet a cél.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint az eredmény rávilágít az EU-szerte bevezetett klímapolitikai intézkedések hatékonyságára, de arra is, hogy egyértelműen lehetséges a jelenleginél jóval ambiciózusabb 2030-as célok elérése is, utat nyitva a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítéséhez is. (A képet és a kilátásokat ugyanakkor némileg árnyalja az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése, amelynek karbonemissziója idén 1888 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.)
Fókuszban az energiahatékonyság
A kedvező eredmények zöme az EU emissziókereskedelmi rendszerének (EU ETS) köszönhető, az ez alá tartozó szektorok kibocsátása ugyanis 9,1 százalékkal zuhant 2019-ben a megelőző évhez képest. Ilyen mértékű csökkenésre a 2010-es években korábban nem volt példa, és értékét az is emeli, hogy mérsékelt ütemű gazdasági növekedéssel egyszerre valósult meg - húzza alá az EEA. Ezzel együtt a 2030-as és 2050-es cél elérése érdekében egyöntetű vélemény szerint további hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség, melyekben az energiahatékonyság javításának főszerepet kell játszania.
Ezzel összhangban fogalmazott Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is a testület éves klímaügyi jelentésének előszavában. A politikus szerint noha az elért haladás bizalomra ad okot, ugyanakkor még nem jött el az ideje annak, hogy a babérjainkon üljünk, és a gazdaság minden szektorában fokozni kell a kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítéseket. Az átmenet szerinte akkor valósítható meg, ha ragaszkodva a vállalásokhoz megragadjuk azokat a gazdaságélénkítésben rejlő lehetőségeket, amelyekkel egy zöldebb, rugalmasabb, egészségesebb, összességében fenntarthatóbb jövő építhető.
A jelenlegi, már bevezetett irányelvek és intézkedések nyomán az EU27 karbonemissziója 30 százalék körüli mértékben csökkenhet 2030-ig (az 1990-es szinthez képest), ám a tagországok egyes Nemzeti Energia- és Klímaterveiben rögzített további tervekkel a teljesülés mértéke körülbelül 41 százalékra lesz emelhető. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad az 55 százalékos mértékű kibocsátáscsökkentést előirányzó új, 2030-as közös céltól.
Az emissziós cél mellett az EU várhatóan teljesíti a 2020-ra meghatározott 20 százalékos megújuló célt is, eszerint idén a végső energiafogyasztás legalább 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A jelentés szerint az EU 27 tagállamában tavaly felhasznált energia 19,4 százaléka olyan megújuló forrásokból származott, mint a víz-, a nap- és a szélenergia vagy a biomassza.
Az úgynevezett 20-20-20-as vállalás energiahatékonyságra vonatkozó célját ugyanakkor várhatóan nem tudja teljesíteni az EU. Ennek értelmében 2020-ban a közösség elsődleges energiafogyasztásának nem lenne szabad átlépnie a 1483 millió tonna kőolaj-egyenértéket (mtoe). Az EEA jelentése szerint az energiafogyasztás mérséklését csökkentő erőfeszítések nem elegendőek, és várhatóan mindössze kilenc tagállam teljesíti az erre vonatkozó saját célját.
Fokozni kell az erőfeszítést
A koronavírus-járvány hatására a 2020-as célok teljesíthetősége összességében könnyebbé vált a jelentés szerint, miután az ezzel összefüggésben fellépett gazdasági visszaesés nagyban visszafogta az energiafogyasztást és az üvegházgáz-kibocsátást, különösen a szállítási szektorban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azonban úgy véli, kérdéses, hogy a vélhetően rövid távú kedvező mellékhatások a 2030-as célok elérését is megkönnyítik-e. A szervezet szerint ezek, de különösen a 2050-es klímasemlegesség céljának elérése fenntartható és hosszabb távon ható erőfeszítéseket tesz szükségessé.
Noha az önmaga számára 2020-as évre kitűzött kibocsátáscsökkentési célt nagy valószínűséggel könnyedén megugorja az EU, ugyanakkor az öt évvel ezelőtt megszületett Párizsi Klímaegyezmény fő céljának eléréshez jelentősen fokoznia kellene erőfeszítéseit – áll a Climate Action Tracker elemzésében, melyet az Euractiv ismertetett. Eszerint az Unió jelenlegi kibocsátáscsökkentési pályája globális szintre kivetítve az évszázad végére a Föld felszíni átlaghőmérsékletének 2 és 3 Celsius-fokos emelkedését eredményezné, míg a Klímaegyezmény fő célja az, hogy 2100-ra ez legfeljebb 1,5 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
A környezetvédelmi civil szervezetek által összeállított klímaváltozási teljesítmény index (Climate Change Performance Index - CCPI) alapján az uniós tagországok közül eddig a skandináv államok tették a legtöbbet kibocsátásuk csökkentése érdekében, míg a lista utolsó két helyét Magyarország és Szlovénia foglalja el. Ezzel nagyrészt összhangban az Európai Bizottság említett jelentése szerint a magyar gazdaság karbonintenzitása – vagyis egységnyi GDP előállításához kapcsolódó ÜHG-kibocsátása - a 27 tagú közösségen belül a hetedik legnagyobb.
A kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a magyar kormány által készített és az EU felé benyújtott stratégiákat betartsuk, még a jövőben várhatóan komolyodó elvárások és vállalások mentén is. Bízunk benne, hogy az Európai Tanács múlt heti ülése nyomán pont kerül a következő évek európai uniós költségvetésére, melyből várhatóan az energiaszektor is megfelelő forrásokhoz jut majd. A zöldenergiához rendelt célszámok teljesüléséhez a napenergia önmagában nem lehet elegendő - ezzel vélhetően számos szakértő és döntéshozó is egyetért. Magyarország számára további lehetőséget kínál a szélenergiában rejlő (ha nem is magas), illetve a geotermikus és a biomassza forrásokban egészen biztosan megbúvó potenciál. A megfelelő stratégia mentén elindított és kezelt hidrogéngazdaság szintén nagyban hozzájárulhat a célok eléréséhez – értékelt Zsemberi László, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar stratégiai tanácsadója.
Címlapkép: Getty Images