klíma
Gazdaság

Drasztikus intézkedések nélkül nehéz lesz elkerülni a klímakatasztrófát

Ha minden úgy megy tovább, mint eddig, és nem születnek hamarosan újabb, drasztikus intézkedések a klímaváltozás megfékezése érdekében, a világ CO2-kibocsátása 2021-től ismét emelkedő pályára áll, és 2030-ban meghaladja a 2019-es rekord szintet - állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mértékadó jelentése, a World Energy Outlook 2020. A cél teljesüléséhez a kormányoknak, energiavállalatoknak, befektetőknek és az állampolgároknak is óriási áldozatokat kell vállalniuk, például otthonaik fűtése-hűtése vagy utazásaik módjának újratervezésével.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Miről szól még a cikk?

  • A fenntarthatósági célok eléréséhez 2021 és 2023 között 1000 milliárd dollár addicionális beruházásra lenne szükség.
  • A jelenlegi közel háromszorosára kellene emelni 2030-ig az évente telepített napelem-kapacitás nagyságát.
  • A katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülése attól függ elsősorban, hogy az országok és vállalatok időben és teljes mértékben teljesítik-e klímasemlegesség elérésére irányuló céljaikat.
A legfontosabb energetikai témákról, az olaj- és a földgáz jövőbeni szerepéről, az energiaátmenet kihívásairól, a megújulók térnyeréséről szó lesz az Energy Investment Forum 2020 konferenciánkon.

A koronavírus-válság hatására jelentősen, 7 százalékkal, 2,4 milliárd tonnával esett vissza a világ szén-dioxid-kibocsátása 2020-ban az előző évhez képest, - ami körülbelül az egy évtizeddel ezelőtti szintnek felel meg. Bár az emisszió jóval lassabban emelkedhet vissza a korábbi szintre, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően, ugyanakkor a világgazdaság továbbra is távol áll a fenntartható talpra állástól - állapítja meg a World Energy Outlook 2020. Amennyiben a válságból való gazdasági talpra állás esetleg elhúzódna, úgy az emisszió is alacsonyabban alakulhat, mint egy gyors fellendüléskor, ebben az esetben azonban az energiaszektor fenntartható átalakítása is lassulhat. A gazdaság stagnálása esetén például, a relatíve alacsonyabb energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások vonzereje is csökken. Az emissziós trendben a szervezet szerint kizárólag a globális energiatermelés és -fogyasztás strukturális változásainak felgyorsításával lehet kedvező fordulatot elérni.

weo1

A válságból való talpra állást és a klímacélok elérését egyszerre szolgálhatná a tiszta energia beruházások magasabb szintre emelése, ez a megközelítés azonban egyelőre egyáltalán nem általános, és az EU-n, az Egyesült Királyságon, Kanadán, Dél-Koreán, illetve Új-Zélandon kívül csak egy maréknyi ország képviseli.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a fenntarthatósági célok eléréséhez 2021 és 2023 között 1000 milliárd dollár addicionális beruházásra lenne szükség az energiahatékonyság, a tiszta áramtermelés, a villamosenergia-hálózatok és a fenntartható üzemanyagok fejlesztésére.

Ebben az esetben jó esély lenne rá, hogy 2019-cel a világ az emissziós csúcsot is maga mögött hagyja, 2030-ban pedig közel 10 milliárd tonnával - mintegy 30 százalékkal - lehetne alacsonyabb az éves kibocsátás, mint az alapeseti, „business as usual” forgatókönyv megvalósulása esetében. Az IEA által vázolt fenntartható fejlődés forgatókönyv megvalósulása nem csak a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából lenne üdvös. A városok levegőminősége is hatalmasat javulhatna a hagyományos erőművek, a lakóingatlan-fűtési megoldások, az ipari energiafelhasználás és a szállítás-közlekedés emissziójának csökkentésével. A szálló por koncentrációja a városi levegőben akár 45-65 százalékkal is mérsékelhető lenne, ami a légszennyezés miatti halálozás esését is maga után vonná: 2030-ig világszerte több mint 12 millió halálesetet lehetne ilyen módon megelőzni.

A klímacélok eléréséhez nem elegendő csupán az új, a jövőben üzembe állítandó alkalmazások esetében tiszta megoldásokban gondolkodni. A fenntartható energiarendszer eléréséhez a már ma működő karbonintenzív eszközöket is nagyon másképp kellene üzemeltetni a jövőben, mint azt eddig tettük. A ma működő szénerőművek esetében például opció lehet a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás technológia (CCUS) utólagos telepítése, az erőmű átalakítása más tüzelőanyag fogadására, de akár az élettartamuk lejárata előtti bezárásuk is. Amennyiben a jelenleg már üzemelő és építés alatt álló eszközök az eddigiek szerint működnének tovább, 2050-ben még mindig mintegy 10 milliárd tonna CO2-t bocsátanának ki, és akkor még az új, ezek után létrehozandó eszközök hatásával nem is számoltunk.

weo2

A villamos energia szerepe egyre nő a teljes energiafogyasztáson belül, és bár az ágazat élen jár a dekarbonizációban, ezt a folyamatot a teljes energiaszektorra ki kell terjeszteni. Ám jelenleg a villamosenergia-termelés területén sem elég gyors a fejlődés:

a klímacélok eléréshez például a jelenlegi közel háromszorosára kellene emelni 2030-ig az évente telepített napelem-kapacitás nagyságát.

Az energiaszektor fenntartható átalakításának nagyobb kihívásai azonban máshol, különösen az iparban jelentkeznek. Az acél- és cementgyártás, illetve a távolsági szállítás-közlekedés villamos energiával érdemben nem dekarbonizálható, de a kibocsátáscsökkentési feladatokat mindeközben az ellátásbiztonság és az elérhető árú energia biztosításának kihívásaival is össze kell hangolni. 2030 után az IEA szerint "könyörtelenül" kell fókuszálni az energia- és nyersanyag-felhasználás hatékonyságának fokozására, az elektrifikációra, valamint az alacsony karbonintenzitású folyékony és gáz halmazállaptú energiahordozók fejlesztésére és terjesztésére. A cél érdekében az alacsony karbonintenzitású hidrogén és CCUS technológiák gyors fejlesztésére és telepítéseinek beindítására van szükség a 2020-as évtizedben ahhoz, hogy 2030 után tömegesen állhassanak üzembe.

A katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülése attól függ elsősorban, hogy az országok és vállalatok időben és teljes mértékben teljesítik-e klímasemlegesség elérésére irányuló céljaikat. Számos kormány és nagyvállalat jelölt ki 2050-es célokat, de egyes országok ennél korábban érnék el a nettó nulla kibocsátás állapotát, míg például Kína 2060-as karbonsemlegességi céldátumot jelentett be a közelmúltban. Az egyes vállalások teljesítése a technológiai költségek csökkentéséhez való hozzájárulásuk, valamint az alacsony kibocsátású termékek és szolgáltatások szabályozási környezetének és piacának fejlesztése szempontjából is kiemelten lényeges.

weo3

Ahhoz, hogy 2050-re az egész világ elérhesse a nettó nulla kibocsátási állapotot, a következő tíz évben egy sor, az IEA megfogalmazása szerint "drámai" új intézkedésre lenne szükség. A CO2-kibocsátásnak napjainkhoz képest mintegy 40 százalékkal kellene mérséklődnie 2030-ig, ami egyebek mellett megkövetelné, hogy a tiszta technológiák súlya a villamosenergia-termelésben a 2019-es kevesebb, mint 40 százalékról közel 75 százalékra emelkedjen. De arra is szükség lenne például, hogy a 2019-ben a globális újautópiacnak mindössze 2,5 százalékát kitevő elektromos autók részaránya 50 százalék fölé nőjön az újonnan értékesített modellek között. A villamosításnak, a hatékonyságjavításnak és szokásaink drasztikus megváltoztatásának mind nagy szerepe lehet a cél elérésében, csakúgy, mint az új technológiák kifejlesztésére irányuló innovációs tevékenység fokozásának. Az energiagazdaság egyetlen részterülete sem szakadhat le a változásban, már csak azért sem, mert nem valószínű, hogy bizonyos területek képesek lesznek a szükségesnél annyival gyorsabban fejlődni, hogy azzal az esetleges lemaradásokat kompenzálhatnák.

A nettó nulla kibocsátási állapot eléréséhez a kormányoknak, energiavállalatoknak, befektetőknek és állampolgároknak mind jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, és példátlan hozzájárulást kell vállalniuk a cél teljesüléséhez. A vállalatok részéről világos, hosszú távú stratégiákra van szükség, amelyeket befektetési kötelezettségvállalások és mérhető pozitív hatások is támogatnak. A pénzügyi szektornak ugyancsak hozzá kell járulnia a tiszta technológiák drámai mértékű elterjesztéséhez, valamint a fosszilis iparágakban érdekelt társaságok és az energiaintenzív vállalkozások átalakulásához, és olcsó tőkét kell biztosítania ott, ahol erre szükség van. Az IEA kiemeli, hogy a polgárok elkötelezettsége és döntései szintén kulcsfontosságúak lesznek, például az otthonaik fűtése-hűtése vagy utazásaik módjának megválasztásában. A szereplők jelentős része azonban egyelőre a kihívás nagyságával sincs tisztában, és miközben a világ továbbra is a Covid-19-cel küzd, a tovább növekvő globális népesség természetes módon a gazdaság és jólét tovább emelését kívánja.

weo4

A koronavírus-járvány által teremtett rendkívüli bizonytalanság még jobban felértékeli a kormányok különleges kapacitását az iránymutatásra és cselekvésre - hangsúlyozza az IEA. Egyebek mellett a stratégiai vízió felmutatásával, az innováció támogatásának fokozásával, fogyasztói ösztönzők bevezetésével, a közfinanszírozás biztosításával és a gyors változások által leginkább érintett közösségek támogatásával felgyorsíthatják a magánszektor szereplőinek fenntartható energiagazdaság irányába teendő lépéseit is. Azon túl, hogy a kormányok felelősek a megfizethető energiaellátás és az ellátásbiztonság biztosításáért is, minden szereplő közül az ő döntéseiken múlik leginkább, hogy sikerül-e megvalósítani a célul kitűzött jövőbeli biztonságos és fenntartható energiagazdaságot.

Metán: elmaradt a kibocsátás csökkenése

Bizonyos jelek alapján a metán emissziója nem csökkent a szén-dioxidéhoz hasonló mértékben 2020-ban az olaj- és gáztermelés gyengülése ellenére sem - fogalmaz az IEA. Márpedig a metán a CO2-nál sokszorosan erőteljesebb üvegházhatású gáz, azzal együtt, hogy annál jóval rövidebb ideig is marad stabil a légkörben.

A karbonintenzív, hagyományosan sok szenet felhasználó gazdaságokban a földgáz fogyasztása növekszik, elsősorban azért, mert égetése során a szénhez képest kevesebb CO2-emisszió valósul meg. A gázfogyasztás fokozása ugyanakkor hosszú távon kevésbé tűnik alkalmas eszköznek azon országokban, amelyek a karbonemisszió nettó nulla szintre csökkentését tűzték ki célul, és ahol a szén felhasználása gyakran már amúgy is esik. Ez nem csak azért van így, mert a gáz égetése során is szabadul fel szén-dioxid, de azért is, mert a földgáz ellátási láncok mentén jelentős mennyiségű metán szivárog a légkörbe. Ennek pontos mennyiségét illetően nagy a bizonytalanság, de az IEA 2020 márciusi speciális jelentésében ismertetett legutóbbi átfogó becslés szerint az éves globális metánemisszió valahol 570 millió tonna körül alakulhat. Ennek mintegy 60 százaléka emberi tevékenységhez, elsősorban a mezőgazdasághoz és az energiaszektorhoz kapcsolódik.

Az IEA szerint a klímacélok eléréséhez 2030-ig több mint 45 százalékkal kell visszafogni az olaj- és gázipar jókora metánemisszióját, a szektornak ezért gyökeresen át kell alakítani önmagát. Ezt olyan megoldásokkal teheti meg, mint például a termelés és szállítás során fellépő metánszivárgás érdemi csökkentése, az alternatív gázok, például a biometán és a hidrogén felé fordulás vagy a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) technológiájának fokozott alkalmazása.

Címlapkép: Nayan Kar/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
unhappy_2
amerikai elnökválasztás trump biden usa
valasztas
törökország erdogan
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
koronavirus jarvany halaos aldozat