cimlap
Gazdaság

A négynapos munkahét már nem álom: magyarországi cégeknél is működik

A négynapos munkahét időről időre napirendre kerül. A koronavírus megjelenése okozta gazdasági válságban világszerte több cég is bevezette a modellt ideiglenesen, megelőzendő a tömeges elbocsátásokat, illetve költségcsökkentés céljából. Van arra is példa - Magyarországon is - hogy a rövidített munkahét nem a válságkezelés eszköze, jól bevett gyakorlat, amely növeli a munkavállalók elégedettségét, produktivitását, lojalitását. Szakértő segítségével jártunk utána, vajon mi lehet az oka, hogy a modell nem terjedt el széles körben ez idáig, van-e arra kilátás, hogy ez változzon, és bemutatunk néhány jól működő magyarországi modellt is.

A négynapos munkahét kérdése időről időre előjön, nem meglepő módon a lehetőség különösen válság idején válik aktuálissá: az elbocsátások és a bérek csökkentése mellett hatásos válságkezelő eszköz a munkaidő, és ezzel arányosan persze a fizetések csökkentése is. Erre 2020-ban is akadt példa, a BorgWarner Oroszlány Kft. például tavasszal ideiglenesen állt át a négynapos munkahétre.

Ugyanakkor a rövidített munkahét korántsem csak a nehéz időkben működik jól, világszerte és Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyeknél a modell a mindennapok része. Antal Miklós ökológiai közgazdász, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjával a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja. A Portfolio-nak elmondta, egyelőre elég kevés az ebben a témában készült tanulmány, ezért a hatásokról korlátozottan áll rendelkezésre információ.

"Belgiumban az egyik önkormányzatnál úgy vezették be a négynapos munkavégzést, hogy a fizetéseket nem csökkentették. Gyakorlatilag a program úgy működött, mint egy gazdaságélénkítési program: plusz embereket vettek fel, a bérköltség ezzel arányosan nőtt, így a munkavállalók fogyasztása is megemelkedett" – mondta Antal Miklós, hozzátéve, ennél általánosabb az a modell, amikor a munkaidővel arányosan csökken a fizetés is. A legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall 2018-ban sztrájkkal kiharcolta, hogy lehetősége legyen a tagoknak heti 35 helyett 28 órát dolgozni, időarányos fizetéssel. 

A szakszervezet számára úgy tűnhetett, hogy nagy az érdeklődés a programra. Egyelőre azonban a 2,3 millió tag közül mindössze 0,3 százalék, vagyis 6-7 ezer munkavállaló élt a lehetőséggel

– jegyezte meg. A munkaidő-csökkentés nagyon komplex döntés, ezt jól mutatja a német példa is. 

"Leegyszerűsítve a képet elmondható, hogy a rövidített munkahéttel jól járhat a munkavállaló és a munkáltató is, de ez nagyban függ a megvalósítástól. Érdekes kérdés például, hogy egy cég kollektíven vezeti be a négynapos hetet vagy egyénekre szabottan biztosítja a lehetőséget. A kollektív abból a szempontból sokkal nehezebb, hogy olyan munkavállalók is lehetnek, akik inkább több pénzért többet dolgoznának, és a csökkentéshez fizetéskompenzációra lehet szükség” – mondta. Amikor egyéni megállapodások születnek, az a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy új dimenzióját hozhatja létre, hiszen azok fognak kevesebbet dolgozni - arányosan kevesebb fizetésért -, akik ezt megengedhetik maguknak, vagyis főleg a nagyobb jövedelemmel rendelkezők, míg az alacsony jövedelműek jellemzően inkább több munkát vállalnak a nagyobb bér reményében. 

Kitért arra is, hogy a munkaidő átszervezése még a munkaórák megváltoztatása nélkül is szektorfüggő: ahol megterhelő fizikai munkát végeznek napi 8 órában, valószínűleg kevesebben választanák a napi 10 órás, ám négy napos munkavégzést, és ez a cég számára sem feltétlenül lenne hatékony megoldás.

Antal Miklós megjegyezte, a nemzetközi munkaidőadatok alapján látható, hogy a legtöbb OECD országban évtizedek óta csökken a fizetett munkaórák számának éves átlaga, aminek a hátterében főleg a foglalkoztatás növekedése és a részmunkaidő arányának emelkedése áll. Ugyanakkor évtizedek óta nagyjából állandó a munkaképes korosztályban az egy főre eső fizetett és nem fizetett munka összege.

Ugyan változás tapasztalható a tekintetben, hogy a munkaadók növekvő hányada a munkahelyen eltöltött idő helyett a teljesítményt helyezi egyre inkább a fókuszba, de ez kétélű fegyver: a dolgozók ugyanis jobb teljesítményt szeretnének nyújtani, így akár önként többet dolgoznak, mint ahány munkaóra a szerződésükben szerepel.

Hogy Magyarországon mennyire lenne igény a négynapos munkahét bevezetésére és milyen szektorokban, az sok dologtól függ, de például az informatikai szektorban nagyobb lehet rá az esély a kutató szerint, mint a kevésbé versenyképes ágazatokban. Az látszik, hogy vannak már magyar példák, vannak olyan munkavállalók, akik kifejezetten keresik a rugalmas munkavégzés lehetőségeit, és van rá esély, hogy ez katalizátorként fog hatni, idővel a modell elterjedtebb lesz, és egyre több dolgozó szeretne majd élni vele. 

Win-win szituáció a rövidített munkahét egy magyar IT cégnél

A munkavállalók 6 százaléka dolgozik heti 40 helyett 30 vagy 35 órát az informatikai biztonsággal foglalkozó BalaSys IT Kft.-nél.

"A rövidített munkahét kétféleképpen is megjelenik a cégnél: vannak olyanok, akik a hét minden napján 6 órát dolgoznak, míg mások a hét első 4 napján igyekeznek letudni a feladataikat, hogy a pénteket pihenéssel tölthessék. Az egyik mérnökünk pedig, akinek a válása után az a döntés született, hogy a gyerek minden második hetét vele tölti, arra használta a rövidített munkarendet, hogy az első héten sokat túlórázva a második héten a lehető legtöbb időt tölthesse a kisfiával” – mondta a Portfolio-nak Cseledi Sándor, ügyvezető igazgató, hozzátéve, a tapasztalatok mindkét oldalról pozitívak: a kollégák elégedettek, és soha nem fordult elő olyan, hogy egy-egy fontos feladat azért ne lett volna elvégezve, mert az illetékesnek aznapra már lejárt a munkaideje.

Sőt, mivel a piacon viszonylag kevés cég teszi lehetővé a 6 órás munkavégzést minden területen (náluk a pénzügyön, a fejlesztésen és a technikai támogatási osztályon dolgoznak így), van olyan kolléga is, aki épp a rövidített munkahét lehetősége miatt választotta a céget.

16 hét fizetett szabadság, részmunkaidő teljes bér mellett

A Vodafone 2020 júliusában vezette be a gyermeket vállaló dolgozók számára azt a lehetőséget, hogy a szülési szabadságon lévő fél partnere, tehát jellemzően, de nem kizárólag apukák, számára 16 hét, 100 %-os fizetett szabadságot biztosít a gyermek születését követően, majd ezután részmunkaidős lehetőséget ajánl fel teljes bérét cserébe, hogy a szülők minél több időt tölthessenek családjukkal ebben a meghatározó időszakban.

A kezdeményezés feltételei vonatkoznak az örökbefogadó szülőkre is. 2020 júliusa óta 40 kollégánk vette igénybe a kezdeményezést. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy szülő maradhat otthon a gyermekkel a kezdeti hónapokban, hanem így mindketten megélhetik a szülővé válás élményét

– írta megkeresésünkre a vállalat. A cég egyik dolgozója a Portfolio-nak elmondta, 80 nap fizetett apai szabadságot kapott a gyereke születése után, amit a gyerek másfél éves koráig, 1, 2 vagy 3 részletben vehet ki a vezetőivel előre egyeztetve.

Ezen felül, ha ezen időszak(ok)nak vége, még újabb fél évig elég csak az idő 80%-ában dolgoznom, ez a fázisolt visszatérés

– mondta. A cégnél egyébként nincs kötelező törzsidő sem, a vállalat gyakorlatában megjelentek például a meetingmentes idősávok a kora reggeli órákban és ebédidőben, illetve ilyen gyakorlat a meetingmentes péntek is. A vállalatnál lehetőség van a napi 4 vagy 6 órás munkavégzéstől eltérő munkaidő megállapodásokra is, az esetek legnagyobb százalékában kismamák élnek ezzel a lehetősséggel. Mint írták, van példa arra is, hogy részmunkaidősként valaki csak a hét előre meghatározott fix napjain dolgozzon.

Címlapkép: Getty Images

bear
szijjarto
koronavírus covid-19 vakcina oltás pandémia
mway
turistarepulo1500shutter-20170730
koronavirus_labor_vakcina

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Alapblog S&P500, te drága

A P/E ráta a részvények árazottságának egyik legismertebb mérőszáma. Azt mutatja meg, hogy a jelenlegi vállalati...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
szijjarto