Veres Dóra

Veres Dóra

Veres Dóra az ELTE-n filozófia-kommunikáció szakos bölcsészként, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig pszichológia BA szakon végzett. Pályafutása jelentős részét a NetMédia Zrt.-nél töltötte, ahol a Pénzcentrum szerkesztése után jelenleg a Portfolio.hu tartalomfejlesztési divíziójánál készít elsősorban natív tartalmakat. Korábban újságíróként és szerkesztőként olyan neves lapoknál szerzett tapasztalatot komplex riportok készítésében, mint a Népszabadság és az Abcúg.
Cikkeinek a száma: 121
Magyar gyógyszerjelölt hozhat új irányt több autoimmun betegség, köztük az atópiás dermatitisz kezelésében

2026. szeptember 24. 09:01 | Veres Dóra

Magyar gyógyszerjelölt hozhat új irányt több autoimmun betegség, köztük az atópiás dermatitisz kezelésében

Egy új gyógyszer kifejlesztése sokszor több mint tíz évig tart, rengeteg pénzt emészt fel, és még a legígéretesebb molekuláról is kiderülhet, hogy végül nem lesz belőle működő terápia. Éppen ezért számít sokat, ha már a fejlesztés elején időt lehet nyerni: a VRG Therapeuticsnál korábban 2,5-3 év kellett ahhoz, hogy egy ötletből állatmodellben kipróbálható gyógyszerjelölt legyen, ma ezt ideális esetben egy év alá is le tudják rövidíteni. Péterfi Zalánnal, a VRG Therapeutics igazgatóságának elnökével és ügyvezető igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hogyan működik a miniprotein-alapú gyógyszerfejlesztés, és mire képes ma valójában a mesterséges intelligencia a gyógyszerkutatásban. Szó volt az osztrák AOP Health bekapcsolódásáról, a Kv1.3 ioncsatornát célzó gyógyszerjelölt útjáról az első embereken végzett vizsgálatokig, valamint arról is, milyen esélyekkel indulhat egy magyar biotech cég a nemzetközi gyógyszeriparban.

Szétveri a valóságot, vagy csak tükröt tart? – Ez az AI és a dezinformáció valódi tétje

2026. szeptember 14. 10:02 | Veres Dóra

Szétveri a valóságot, vagy csak tükröt tart? – Ez az AI és a dezinformáció valódi tétje

A dezinformáció nem a generatív mesterséges intelligenciával kezdődött, de az AI új eszközöket ad a manipulált tartalmak előállításához. Pintér Róbert szociológus, információstársadalom-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense több mint huszonöt éve foglalkozik a digitalizáció társadalmi hatásaival, az utóbbi években pedig többek között a mesterséges intelligencia, a vállalati digitalizáció és a dezinformáció kérdéseivel. Szerinte a probléma megértéséhez nem elég magát a technológiát nézni: látni kell azt a közösségimédia-környezetet is, ahol algoritmusok, hirdetési rendszerek és gazdasági ösztönzők mozgatják az információ terjedését. Többek között arról beszélgettünk vele, fenyegeti-e az AI a demokráciát, hol lehet beavatkozni a dezinformációs láncban, hogyan rombolhatják a deepfake-ek a bizalmat, és miért nem érdemes az oktatásban és kutatásban sem kiszervezni a gondolkodást a mesterséges intelligenciának.

Nagy váltás jön a cégeknél: a vezetőknek már nemcsak embereket kell irányítaniuk

2026. szeptember 01. 09:01 | Veres Dóra

Nagy váltás jön a cégeknél: a vezetőknek már nemcsak embereket kell irányítaniuk

Az AI már nem kopogtat a HR ajtaján, hanem a folyamatok része: megjelenik a toborzásban, a kiválasztásban, a teljesítményértékelésben, a megtartásban és a vezetői döntéstámogatásban is. A technológia gyorsabbá teheti a HR működését, és erősítheti az adatvezérelt döntéshozatalt, de közben új felelősségi, etikai és vezetési kérdéseket nyit meg. Hol segíthet az AI, hol kell emberi döntésnek maradnia, és milyen tudásra lesz szüksége a jövő HR-vezetőinek? Többek között erről kérdeztük Détári Istvánt, az Edutus Egyetem Mesterséges Intelligencia Központjának vezetőjét, valamint Poór József professor emeritust, MTA doktort, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Menedzsment és HR Kutatócsoportjának vezetőjét.

AI-ismeretek nélkül mit sem ér az önéletrajz: ez az egyetem talált megoldást a pályakezdők problémájára

2026. július 20. 11:01 | Veres Dóra

AI-ismeretek nélkül mit sem ér az önéletrajz: ez az egyetem talált megoldást a pályakezdők problémájára

Mesterséges intelligenciával ma már az is találkozik, aki nem használja tudatosan: beépül a munkahelyi szoftverekbe, az ügyintézésbe, a keresőkbe, a tanulásba és egyre inkább a kutatásba is. De mit jelent mindez egy egyetem működésében? Lehet-e az AI több, mint stratégiai jelszó, és hogyan mérhető, hogy valóban javítja-e az oktatást, a kutatást vagy az adminisztrációt? Erről kérdeztük Eigner Györgyöt, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánját, az Egyetem AI-ért felelős rektori megbízottját. Beszélgettünk az egyetemi AI-platform piaci lehetőségeiről, az AI-szuverenitásról, valamint arról is, hogyan alakulhatnak át a junior informatikusi pozíciók.

Az innováció önmagában nem elég: rendszerszintű válasz kell a legnagyobb népegészségügyi kihívásokra

2026. július 20. 09:01 | Veres Dóra

Az innováció önmagában nem elég: rendszerszintű válasz kell a legnagyobb népegészségügyi kihívásokra

Magyarországon ma szinte nincs olyan család, amelyet ne érintene közvetlenül vagy közvetve valamilyen krónikus betegség – legyen szó diabéteszről, elhízásról, daganatos megbetegedésekről vagy a demenciához kapcsolódó kórképekről. Miközben a tudomány soha nem látott ütemben halad előre és egyre több innovatív kezelési lehetőség válik elérhetővé, a népegészségügyi mutatók javulása továbbra is elmarad a várakozásoktól. Pawel Tokarzewski, a Lilly Hungária ügyvezető igazgatója szerint a valódi áttöréshez nem elegendő új gyógyszereket fejleszteni: az innovációnak a kutatólaborokon túl az egész egészségügyi ökoszisztémát kell formálnia. Ennek egyik legfontosabb eszköze a klinikai kutatás, amelyben Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be: a Lilly az elmúlt öt évben több mint 100 klinikai kutatási programban vett részt hazánkban. Interjúnkban arról beszélgettünk, hogyan vált a Lilly az elmúlt 35 évben a hazai egészségügyi és tudományos ökoszisztéma meghatározó partnerévé, milyen szerepet játszhat Magyarország a jövő orvosi innovációiban, és miért lenne szükség az elhízás kapcsán egyszerre empatikusabb, ugyanakkor szakmailag megalapozottabb párbeszédre.

Óvodától a startupvilágig - így nevelnek innovátorokat az Óbudai Egyetemen

2026. július 07. 09:01 | Veres Dóra

Óvodától a startupvilágig - így nevelnek innovátorokat az Óbudai Egyetemen

Miért marad fiókban annyi jó magyar ötlet, és hogyan lehetne ezekből piacképes termék? Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora szerint a válasz nem egyszerűen az, hogy több pénzre lenne szükség, hanem egy olyan egyetemi ökoszisztémára, amely a hallgatói ötleteket a projektmunkától a startupig kíséri. Az interjúban szó esett arról is, hogyan készítik fel a hallgatókat a mesterséges intelligencia felelős használatára, miért építenék fel az innovációs szemléletformálást már az óvodától az egyetemig, és kitértünk arra is, hogy saját tapasztalataik alapján hol látszanak a modellváltás előnyei, és mely területeken lehet szükség további finomhangolásra.

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés a vagyonadóval - Jóval többen lehetnek érintettek, mint ahányan gondolják

2026. július 02. 09:01 | Veres Dóra

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés a vagyonadóval - Jóval többen lehetnek érintettek, mint ahányan gondolják

Egy esetleges vagyonadó nemcsak azt vetné fel, hogy pontosan kik tartoznak az érintetti körbe, hanem azt is, hogyan lehetne felmérni a családi cégek, ingatlanok, értékpapír-portfóliók vagy bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök értékét, és miből lehetne az adót évről évre megfizetni. A legutóbbi információk szerint az országgyűlés legkésőbb október végéig elfogadhatja az adó bevezetését megalapozó törvényjavaslatot, az érintettek pedig 2027-től adókötelessé válhatnak. A kormány 300-600 milliárd forintos pluszbevételt vár az intézkedéstől. Illés Istvánt, az Apelso Wealth Management alapító cégtársát többek között arról kérdeztük, mennyire látják át a tehetős magyar családok a saját vagyoni helyzetüket, mit lehet reálisan átvenni a sokat emlegetett svájci modellből és kitértünk arra is, maradnának-e kiskapuk egy széles adóalapú rendszerben, hogyan kezelhető a bizalmi vagyonkezelésbe tett vagyon, és miért lehet a likviditás megteremtése az egyik legnagyobb gyakorlati probléma.

Budakesziről az USA-ba: prémium szörp tör világsikerre

2026. június 29. 14:02 | Veres Dóra

Budakesziről az USA-ba: prémium szörp tör világsikerre

2014 körül, egy a saját éttermük ellátási láncát érintő problémából indult minden: hiába kerestek igazán jó szörpöt, vagy a minőséggel volt gond - az adalékanyagokkal és tartósítószerekkel - vagy azzal, hogy a termékek nem voltak elérhetők egész évben. Galajda Péter, a Mayer Szörp alapító tulajdonosa végül inkább nem kompromisszumot kötött, hanem megfőzte maguknak, a vendégek pedig annyira rákaptak, hogy hamar kiderült, ebből nemcsak egy házi megoldás, hanem egy valódi, prémium márka is születhet. A vállalatvezetőt többek között arról kérdeztük, hol látják a növekedés fő motorját a következő években, hogyan alakítják úgy az árazást, hogy megmaradjon az elérhetőség, de a magas gyümölcstartalom és a prémium minőség hosszú távon is fenntartható legyen, és kitértünk arra is, milyen lehetőség van a külpiacokban, mennyire exportképes a magyar szörp.

Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

2026. június 03. 14:01 | Veres Dóra

Elvesztegetett milliárdok? Ennyit nyerhet az ország, ha több nő ül a döntéshozók között

A Parlamentben idén látványosan nőtt a női képviselők aránya: 15,6%-ról 27,6%-ra ugrott, ilyen magas női arány a rendszerváltás óta még nem volt. De vajon lesz-e ennek hatása a gazdaságra is? Új normává válik-e a női jelenlét a döntéshozatalban, és feljebb tolja-e a boardok, tulajdonosok és vezérigazgatók elvárásait a női vezetők arányát illetően? Többek között erről kérdeztük Heal Edinát, az Egyenlítő Alapítvány alapítóját és vezetőjét, a Google Magyarország korábbi ügyvezető igazgatóját. Szerinte a kvóták rövid távon ajtót nyithatnak, de az arányszámok önmagukban keveset mondanak: tartós változáshoz a szervezetek működésének kell megváltoznia és ez, mint szinte minden, az oktatásnál és nevelésnél kezdődik.

Amikor a vezetők sem látnak három évre előre: a bizonytalanság lett az új alapállapot

2026. június 02. 14:02 | Veres Dóra

Amikor a vezetők sem látnak három évre előre: a bizonytalanság lett az új alapállapot

A SEED tíz év alatt regionálisan is látható vezetőképző műhellyé nőtte ki magát, de a nemzetközi „nagy ligához” egy ponton túl már nem elég a független működés: ehhez egyetemi háttér, márka és kutatói kapacitás kell. Ezt a következő ugrást hozza a Corvinus-SEED modellje, amely nemcsak vezetőképzéseket tart, hanem többéves vállalati partnerségekre építve tehetségprogramokat, employer branding együttműködéseket és kutatási projekteket is összekapcsol az oktatással. Eszes Lászlót, a Corvinus-SEED igazgatóját kérdeztük arról, miért volt szükség az intézményi beágyazásra, hogyan őrzik meg a piaci tempót az egyetemen belül, és mit lehet kezdeni azzal, hogy az AI-korszakban még a tapasztalt felsővezetők sem mernek már magabiztosan tervezni néhány évre előre.

Panel helyett pálmafák és luxus: ezért csábítja Dubaj a magyar befektetőket

2026. május 26. 09:01 | Veres Dóra

Panel helyett pálmafák és luxus: ezért csábítja Dubaj a magyar befektetőket

Dubaj az utóbbi években a magyar befektetők egyik legkeresettebb célpontjává vált, elsősorban a magasabb bérleti hozamoknak és a gyors, digitalizált ügyintézésnek köszönhetően. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezetője, valamint az OC dubaji partnerei, a Rinfel and Berényi Realty képviseletében Rinfel János és Berényi Dorina, – akik a helyi ingatlanügyletek teljes jogi és tranzakciós lebonyolításában támogatják a vásárlókat – a Portfolio-nak többek között arról beszéltek, hogyan változik a piac a geopolitikai feszültségek árnyékában, mire érdemes figyelni a vásárlásnál, és merre folytatódhat az Otthon Centrum nemzetközi terjeszkedése 2026–2027-ben.

30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

2026. május 14. 09:02 | Veres Dóra

30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

A Dorsum idén 30 éves, a vállalat három évtizede fejleszt informatikai és digitalizációs megoldásokat a pénzügyi szektornak, elsősorban a befektetési és vagyonkezelési területen – a back office rendszerektől és működést támogató folyamatoktól egészen a termékalapú, skálázhatóbb platformlogikáig. A jubileum apropóján Kő Róberttel, a cég alapító-tulajdonosával és Mészáros Mariannal, a Dorsum vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan indult a vállalat, miben erős ma, és milyen irányok határozhatják meg a következő éveket. A beszélgetésben kitértünk arra is, hogy a nemzetközi terjeszkedés során mi jelentette a legnagyobb kulturális vagy működési kihívást a külföldi piacokon, és hogyan tudták a megszerzett tapasztalatokat később a saját javukra fordítani. Rákérdeztünk arra is, mit tartanak a fejlődés kulcsának, valamint arra, hogy a 2022-es vezetőváltás, vagyis Mészáros Mariann érkezése óta mi változott a cég mindennapi működésében és belső kultúrájában.

Szintet lép a hazai fintech ökoszisztéma - Új korszakot hoz az AI-vezérelt kereskedelem

2026. május 07. 11:02 | Veres Dóra

Szintet lép a hazai fintech ökoszisztéma - Új korszakot hoz az AI-vezérelt kereskedelem

A Mastercard napjainkban már túllépett a hagyományos kártyatársasági szerepkörén, és a hazai fintech ökoszisztéma aktív szervezőjeként köti össze a startupokat, a bankokat és a digitális platformokat. A pénzügyi szektor szintlépését az integrált rendszerek, az adatalapú megoldások és a mesterséges intelligencia hajtják, amelyek a magas szintű kiberbiztonsággal párosulva új korszakot nyithatnak az autonóm kereskedelemben is. Az ígéretes innovációk megvalósítása és a külpiaci terjeszkedés ugyanakkor sokszor komoly kihívást jelent a hazai szereplők számára. Éppen ezért felértékelődnek azok a fórumok, ahol a szereplők nemcsak inspirációt, hanem konkrét kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket is kapnak. A Mastercard Fintech Connect rendezvényén Kamila Borkowska, a Mastercard  regionális üzletfejlesztési vezetője az ökoszisztémává váló szolgáltatásokról, az AI gyorsuló hatásáról és a bizalom/kiberbiztonság felértékelődéséről beszélt. Csontos Tamás az Intuitech példáján mutatta meg, milyen kézzelfogható eredményeket hozhat egy partnerprogram a nemzetközi terjeszkedésben. Györffy Balázst, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatóját pedig többek között arról kérdeztük, milyen trendek határozhatják meg a következő éveket a fintech világban.

Vége az érdi akkumulátorraktárnak: minden érintett cég távozik a telephelyről

2026. május 04. 09:37 | Veres Dóra

Vége az érdi akkumulátorraktárnak: minden érintett cég távozik a telephelyről

Véglegesen távozik a CTPark Budapest-Érd telephelyről az NXT Logis Kft., ezáltal a vállalathoz kapcsolódó összes alvállalkozó is beszünteti ottani működését. Bár a cégvezetés a Portfolio-nak hangsúlyozta a jogszabályok és biztonsági előírások folyamatos betartását, a helyi közösség kéréseit tiszteletben tartva, az ingatlan tulajdonosával egyetértésben a költözés mellett döntöttek. A megállapodás következtében a fizikai raktározást, valamint a szoftveres minőségellenőrzést végző partnereknek egyaránt el kell hagyniuk a bázist, a kivonulás pontos dátumáról és az új központ helyszínéről azonban nem közöltek információt. A telephely tulajdonosa, az ingatlanfejlesztő CTP kérdésünkre közölte, nem merült fel, hogy a telephelyen bármilyen – akár átnevezett, részleges vagy logisztikai jellegű – akkumulátoros tevékenység maradjon. Megerősítették azt is, hogy a CTPark Budapest–Érdben a jövőben nem lesz akkumulátorral kapcsolatos tevékenység.

Győzött a lakossági nyomás? A CTP szerint távozik az akkumulátortárolás Érd határáról

2026. április 27. 10:59 | Veres Dóra

Győzött a lakossági nyomás? A CTP szerint távozik az akkumulátortárolás Érd határáról

Lakossági tiltakozás és önkormányzati nyomás után a CTP közölte, bérlője, az NXT Logis Kft. elviszi a Budapest XXII. kerülete és Érd határán épülő CTParkból az akkumulátorok tárolását, és a CTP ígérete szerint a jövőben nem lesz akkumulátorral kapcsolatos tevékenység a telephelyen. A költözés részletei – így az új helyszín, a tárolt mennyiségek és a kapcsolódó logisztika – egyelőre nem ismertek. Megkeresésünkre az MTSC Hungary Kft., amely alvállalkozóként van jelen a csarnokban, közölte, nincs tudomásuk arról, hogy az érintett tevékenység vagy raktár áthelyezésre kerülne, jelenleg nincs konkrét terv a telephely vagy a tevékenység áthelyezésére. Kerestük az NTX Logis Kft.-t is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

600 méterre a házaktól: megveti a lábát az akkuipar a XXII. kerület–Érd térségében

2026. április 23. 11:03 | Veres Dóra

600 méterre a házaktól: megveti a lábát az akkuipar a XXII. kerület–Érd térségében

Komoly aggodalmat keltett a lakosság és a huszonkettedik kerületi önkormányzat körében a Budapest és Érd határában épülő új logisztikai bázis, miután kiderült, hogy a lakóövezetek és a Duna-parti védett területek közelében akkumulátoripari tevékenység is zajlik. A feszültséget tovább fokozta a beruházó kezdeti titkolózása, ugyanis a CTP hálózatvezetője április közepén még a Portfolio-nak is határozottan állította, hogy az MTSC Hungary Kft.-vel a CTP sem bérleti, sem egyéb jogviszonyban nem áll, ám egy későbbi lakossági fórumon már elismerte az akkumulátorok minőségellenőrzését végző alvállalkozó jelenlétét. A parkban felbukkanó cégek – köztük az FSK L&S Hungary Kft., amelyet a CTP korábban az SK Group részének nevezett – azt a benyomást erősítik, hogy a térség a dél-koreai akkumulátoripari érdekeltségek ellátási láncába tagozódhat be.

Mi lesz a törlesztővel, ha egyik hónapról a másikra csökken a bevétel?

2026. március 18. 11:01 | Veres Dóra

Mi lesz a törlesztővel, ha egyik hónapról a másikra csökken a bevétel?

Egy hosszabb távú hitel felvétele komoly pénzügyi elköteleződést jelent, azonban a váratlan krízisek okozta anyagi nehézségek egy megfelelő védőhálóval hatékonyan elkerülhetők. A törlesztőrészlet töredékét kitevő, havonta mindössze néhány ezer forintos hitelfedezeti biztosítás tragédia esetén a teljes fennálló tartozást rendezi, míg átmeneti munkanélküliség vagy betegség idején átvállalja a törlesztési kötelezettségeket. A jelenlegi változékony gazdasági környezetben a lakosság egyre jobban ismeri fel az öngondoskodás jelentőségét, így ma már egyre több hitelfelvevő él ezzel a lehetőséggel. Pista Lászlóval, az OTP Bank biztosítási területének vezetőjével és Gönczi Erikával, a Groupama Biztosító stratégiai és bankbiztosítási igazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, milyen típusú káresemények fordulnak elő a leggyakrabban.

100 milliárd felett több mint 100 országban: mi húzza most a BioTechUSA növekedését?

2026. március 17. 13:02 | Veres Dóra

100 milliárd felett több mint 100 országban: mi húzza most a BioTechUSA növekedését?

100,9 milliárd forintos rekord árbevétellel zárta 2025-öt a BioTechUSA-cégcsoport, miközben a piacot továbbra is nyomás alatt tartották az alapanyagár-emelkedések, az ellátási bizonytalanságok és a geopolitikai konfliktusok. Lévai Bálintot, a BioTechUSA tulajdonosát többek között arról kérdeztük, hogy az alapanyagdrágulás közepette milyen beszerzési-, készlet- és árazási stratégiával tudtak tovább bővülni, hogy milyen versenyelőnyt jelent számukra a teljesen házon belüli, vertikálisan integrált működés és érdeklődtünk arról is, hogy a Netlocknál betöltött tulajdonosi és vezetői szerepe milyen módon formálhatja a BioTechUSA jövőbeli működését. Az interjúban többek szó esett még a közelmúlt beruházásairól és a termékfejlesztés belső logikájáról is.

A mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem kemény üzleti eszköz – most dől el, ki marad talpon a piacon

2026. március 09. 09:01 | Papp Éva Orsolya, Veres Dóra

A mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem kemény üzleti eszköz – most dől el, ki marad talpon a piacon

A mesterséges intelligencia körül lezárulni látszik a kísérletezés korszaka: a Telekom szakértői szerint Magyarországon is most válik el, ki tud üzleti értéket építeni a technológiából, és ki ragad bele a látványos, de nem skálázható pilotokba. Longform cikkünkben megmutatjuk, miért tolódik a fókusz a back office és az ügyfélszolgálat felé, hogyan maradhat "emberközpontú" az AI-val támogatott ügyintézés – például a Vanda, a Telekom nyelvi AI-ra épülő virtuális ügyfélszolgálati asszisztensének tapasztalataival –, milyen vezetői és HR-paradigmaváltást hoz a mindennapi AI-használat – a teljesítmény, a tanulás és a belső mobilitás új logikájával –, valamint szó esik arról is, hogy miért kell a marketingnek az AI-korszakban morális irányt mutatnia. Végül kitérünk arra is, hogyan épült ki dollármilliárdos iparág az AI-alapú csalások köré, ahol a deepfake-ek és a kifinomult adathalászat miatt a technológiai védelem mellett a humán tudatosság lett a legkritikusabb védelmi vonal.

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

2026. február 07. 08:01 | Veres Dóra

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

Részletes keresés
–
Jalsovszky

Influenszer marketing

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesü