Tombol a koronavírus, de kevesebben halnak meg, mint a járvány előtt, miért?

A hazai és nemzetközi koronavírus-járvány adatai közül a legmegbízhatóbbnak többnyire egy „nem-koronavírusos” statisztikát szoktak tekinteni: a többlethalálozást. A mutató azt jelzi, hogy a járvány heteiben mennyivel haltak meg többen (vagy kevesebben), mint a járvány előtt az év hasonló időszakában. A többlethalálozási mutatót pont azért tartják sokra, mert egyszerűen megkerüli azokat a problémákat, hogy kit tekintsünk koronavírusban elhunytnak, hány fertőzöttet találunk meg, mindenkit sikerül-e letesztelni a kórházakban stb. Ehelyett egyszerűen összeveti koronavírus időszakának halottjait a járványmentes időszak haláleseteivel.

A hazai többlethalálozási folyamatok világosak, ezt mutatja az alábbi ábra. Eszerint 2020 elején, a járvány előtt a korábbi évekhez képest kevesebben haltak meg Magyarországon, aminek fő okaként az átlagosnál gyengébb influenzajárványt szokták megnevezni. A járvány tavaszi hulláma a gyors és erőteljes lezárások miatt nem hozott sok halálesetet, ezért őszig a szokásos demográfiai folyamatokat láthattuk. Ősszel aztán a második hullám szomorú fejleményeket hozott, a halottak száma lényegesen meghaladta az ilyenkor jellemzőt. Tulajdonképpen a járvány összes súlyos veszteségét 15 hét alatt szenvedtük el. Utána azonban a heti halálozások gyorsan esni kezdtek, és a többéves átlag alá kerültek.

Ha a többlethalálozást összevetjük a koronavírussal összefüggésben hivatalosan elhunytak számával, akkor további érdekes megállapításokat tehetünk. Mint az alábbi ábrán láthatjuk, a két mutató nem esik tökéletesen egybe, sőt megmagyarázhatatlannak tűnő eltérések vannak közöttük.