koronavírus járvány kórház egészségügy
Gazdaság

Semmi nem állítja meg a magyar kórházak túlcsordulását

Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.

Rendkívül feszül a rendszer

Elképesztő terhelés alatt vannak a magyar kórházak, az intézményben ápolt koronavírus-fertőzött betegek száma soha nem látott magasságokban van. A kórházban ápolt betegek száma egy hét alatt 13%-ot emelkedett, míg a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma 25%-kal emelkedett. Az egyetlen vigasz talán az lehet, hogy a hét/hét alapú növekedés üteme csillapodott, de a kórházba került betegek száma folyamatosan emelkedik (leszámítva az utolsó két napot).

A kórházi helyzet elmúlt napokban (járványügyi fő adatok alapján) látott romlását alátámasztják a legutóbbi hírek, mikroszintű beszámolók:

  • Szerdától szünetel az Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet hatvani telephelyén a járóbeteg szakellátás.
  • Zacher Gábor, a hatvani kórház Covid-osztályán dolgozó toxikológus szerint nagyon nagy gáz van. A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában kedden azt mondta, hogy "az egészségügyi kapacitás nemhogy a végét járja, hanem túl van ezen".
  • Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos szerdán a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy most valamilyen ellátás mindenkinek jut a kórházakban, de eljuthatunk oda is, hogy ez már nem így lesz. Ha nem javul a helyzet, akkor nem lesz elegendő kapacitása a mentőknek, hogy kórházba vigyék a beteget – már most is a határon vannak – nem tudják őket felvenni a sürgősségi osztályok, nem lesz elég oxigénkiállás és palack, a személyzet elfogy és kiég. 
  • Hétfőn adott ki figyelmeztetést a Magyar Orvosi Kamara, közleményükben azt írták, hogy a kórházi osztályok túlnyomó része már COVID-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már COVID-betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek a kórházi munka segítésére. A helyzet értékelésük szerint rendkívül súlyos.
  • A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a lakossági fegyelem is elégtelen, miközben ezen múlik az, hogy az intenzív osztályok bírják-e a terhelést.
  • Az állam minden erejével igyekszik bővíteni a rendelkezésre álló kapacitásokat, a humánerőforrás tekintetében is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság önkénteseket felhívó akciójára már 500-an jelentkeztek, és új felhatalmazást kapott az OKFŐ: ezek szerint a szakrendelők dolgozói, és a háziorvosok is berendelhetőek Covid-ellátásba.
  • Rettenetes a vírushelyzet, azokat a felvételeket tessék szíves elképzelni az ózdi kórházban, amit annakidején az olasz helyzet kapcsán láttunk - árulta el csütörtökön az ózdi kórház igazgatója.

  • Szokatlan folyamat az is, hogy a tartósan rossz járványügyi folyamatok közepette az elmúlt két napban csökkent a kórházban ápoltak száma (szerdán összesen 68 fővel, csütörtökön 45 fővel). E mögött több magyarázat is lehet: 1) összefügghet a kórházi helyzet javulásával, azonban ennek sem lehet fundamentális alapja, ugyanis a fő járványszámokban nincs javulás. 2) adathiba, adatjelentési akadozás 3) a kórházak fizikailag nem tudnak több embert felvenni (vagy a mentők nem viszik már be a kórházba a betegeket), miközben a rendszer terhelése miatt a halálozás felgyorsul (az elmúlt napokban többször is rekord napi halálesetet jelentettek).
korhaz lelegeztetogep

Gyűjtésünk alapján azt látjuk, hogy a kórházakra nehezedő nyomás növekedési üteme állandósult az elmúlt napokban.

Hol a határ?

A hétvégén írtuk meg az akkori járványügyi adatok és kórházi terheltség mellett, hogy már túlcsordult az egészségügyi ellátórendszer. A helyzet azóta csak romlott, így a túlcsordulás mértéke sem javult.

A túlcsordulás megállapításához azonban új információkat közült csütörtöki Kormányinfóján Gulyás Gergely tárcavezető. A 444 kérdésére válaszolva ugyanis elárulta, hogy

1784 fő fekszik az intenzív osztályokon.

Ugyan nem mondta, de a szövegkörnyezetből kitűnik: Covid-fertőzéssel összefüggésben vannak ennyien intenzíven.

Ez egy új adat az eddigiekhez képest, ugyanis eddig csak a kórházban ápoltak és a lélegeztetésre szoruló betegek számát tudtuk. Az is ismert, hogy a Covid-intenzív osztályokon nem csak lélegeztetőgépre szoruló betegek vannak, hanem olyan súlyos betegek is, akik még nem szorulnak lélegeztetésre. A friss adat azt mutatja, hogy az 1784 intenzív Covid-fertőzött 82%-a szorul lélegeztetésre (1467 fő, ezt az adatot ismertük eddig). Ez az arányszám is arra utal, hogy a harmadik hullám súlyosabb megbetegedéseket okoz, ugyanis a második hullámban ez az arányszám valahol 66% körül volt.

Az intenzív ellátásra szoruló Covid-fertőzöttek új adata azért is fontos, mert ennek fényében meg lehet becsülni hozzávetőlegesen, hogy hogyan áll az ellátórendszer teljesítőképességének határához képest. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az intenzív osztályokon nem csak Covid-fertőzöttek fekszenek, hanem más betegséggel, balesettel összefüggésben bekerült betegek (feltételezéseink szerint 500-550 fő) is. Ez alapján becslésünk szerint

jelenleg 2300 beteg feküdhet a magyar kórházak intenzív osztályain.

Korábbi számításainkban azt is bemutattuk, hogy az intenzív osztályok teljesítőképességének szűk keresztmetszete nem a gépek és ágyak száma, hanem a szakápolók száma: a hírek szerint ők 1800-an vannak, de van, aki még ennél is alacsonyabb számot feltételez (az egészségügyi szolgálati jogviszony hatásai miatt). Ha abból indulunk ki, hogy ezek a szakápolók 8 órában dolgoznak és a szakmai feltételeknek megfelelően 2 beteg jut egy ápolóra, akkor becslésünk szerint az egy időben maximálisan ellátható, intenzív osztályon fekvő beteg száma 1200-1330 beteg. Ezt a felső határt azonban két módon lehet feljebb tolni:

  • Ha már eleve megengedőbbek vagyunk a rendszerben (és egy ápolóra 3 beteg juthat), akkor ez a felső határ 1800-2000 főre emelkedhet.
  • Ha egy-egy ápoló munkaidejét növeljük 12 órára, akkor szélsőséges esetben akár 1800-2700 főre emelkedhet az intenzív osztályok felső kapacitása.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen bővítések következménye az lesz, hogy romlik az ellátás minősége, hiszen a szakápolók figyelme és ideje egyre több betegen oszlik meg és a munkaidejük növelése miatt egyre leterheltebbek és fáradtabbak lesznek (ne feledjük, a második hullám nem jutott nyugvópontra, így a kórházi személyzet terhelése szinte állandósult több hónapja).

A jelenleg intenzív osztályokon ápolt több mint 2300 beteggel tehát már túlcsordult az egészségügyi ellátórendszer (ha felső határnak az 1800-2000 főt fogadjuk el).

Mindenkiről gondoskodni kell

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arra vonatkozó kérdést is kapott, hogy hány százalékos a Covid-osztályok telítettsége, azonban erre a kérdésre nem adott választ. A kormány tehát nem árulja el, hogy arányaiban mekkora terhelést kell elviseljenek az állami intézmények, a tárcavezető többször is csak annyit mondott (részletes adat és arányszám említése nélkül), hogy a kórházi adatok kimagaslóak, rekordon vannak, ez komoly megterhelést jelent az egészségügyi rendszernek, de a kormány határozottan állítja, hogy

az egészségügyi rendszer mindenkiről gondoskodni tud.

"Nem igaz, hogy ne lenne elegendő személyi kapacitás, nem igaz, hogy lenne olyan beteg, aki ellátatlanul maradna" - nyomatékosította a miniszter. Arról azonban nem szólt a tárcavezető, hogy az ellátás minőségét hogyan biztosítják a betegeknek. Azt tette még hozzá, hogy van 1168 szabad, lélegeztetőgéppel rendelkező ágy, valamint 10441 lélegeztetés nélküli szabad ágy a Covid-fertőzöttek számára.

Az is tudható ugyanis, hogy ahogy növekszik a kezelt betegek száma, úgy romlanak a már bent fekvő betegek esélyei is. "Ha van is ugyan 50 intenzíves ágy egy intenzív osztályon, de csak 15 betegre elég személyzet van, akkor minden egyes további beteg, akit felveszünk a fennmaradó 35 ágyra, az már a 15 kezelt beteg esélyeit is rontja. Amíg a 15 főre elegendő személyzetnél azt mondhatjuk, hogy 15 embernek adtunk 30 százalék túlélési esélyt, minden egyes további beteg felvételénél a meglévőktől elveszünk további 2-3 százalékot. Feltölthetjük mind az 50 ágyat betegekkel, csak akkor az lesz az eredménye, hogy 50 ágyon fog 50 beteg feküdni 2-3 százalékos túlélési eséllyel - érzékeltette a helyzetet Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke.

A határon és a felett

Máshonnan is megközelíthetjük az egészségügyi ellátórendszer leterheltségének mértékét. A csütörtöki adatközlés szerint 1467-en szorulnak lélegeztetőgépre.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora múlt héten az RTL megkeresésére azt közölte, hogy az egészségügy általa korábban említett felső határát még lehet emelni. Tavaly decemberben azt mondta, hogy egyszerre 1000 koronavírusos beteg lélegeztetését bírja el a rendszer. Szerinte ezt a számot 25-50%-kal meg lehet emelni jelen helyzetben (nincs ugyanis békeidő, háború van szerinte), és azt is hozzátette: amit egyébként már nem gondolok, de ha kell 100%-kal meg lehet emelni az egészségügyi rendszer teherbíró képességét.

Ez azt jelentené, hogy a rendszer új, háborús környezetben várható felső határa valahol 1250-1500 koronavírus-fertőzött lélegeztetésénél lehet. A csütörtökön jelentett 1467 fővel már a rendszer felső határához jutottunk ebben a mutatószámban is és ha ilyen tempóban romlik tovább a kórházak helyzete, akkor

péntekre meg is haladhatjuk a Merkely Béla által említett új felső határt.

Komor kilátások

Sajnos nemcsak az aktuális kép szomorú, amikor a kórházak teljesítőképességéről beszélünk, hanem a kilátások is. A második hullám tapasztalatai ugyanis azt mutatják: a napi új fertőzöttszámban (vagyis a járványgörbe) bekövetkezett pozitív fordulat után két héttel kezd el csökkenni a kórházban ápolt betegek száma, és egy héttel fordulat után csökken a lélegeztetésre szoruló betegek száma.

A csütörtökön megjelent járványügyi adatok értékelésekor már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a legújabb járványügyi folyamatok elszomorítóak, azokban a március 8-i intézkedések hatásának már legalább részben (más szakértők szerint akár teljes egészében) jelentkeznie kell, vagyis kellett volna. Tehát az újabb szigor nem elégséges ahhoz, hogy a járványt visszaszorítsa. Ez alapján nehéz azt látni, hogy mikor indul meg a járványgörbe lecsengése, ami azt jelenti, hogy

még hetekig legalább ezen a szinten állandósulhat a kórházak terhelése, ami alapvetően határozza meg a bekerülő és a más bent fekvő súlyos betegek életesélyeit.

A helyzet súlyossága ellenére a kormány részéről nem merült fel a nagyobb szigor lehetősége, viszont mára a nyitás esélye és időpontja is egyre kérdésesebbnek tűnik. Gulyás Gergely azt mondta ugyanis, hogy a magyar társadalom átoltottságának függvényében lehet a nyitást megkezdeni. "Egyelőre a számok sajnos azt mutatják, hogy alapvetően változtatni nem tudunk" - jelezte előre a miniszter, ami arra utal, hogy a mostani szigor egy ideig legalább még fennmarad. A jelek szerint az iskolák nyitása lehet az újraindítás első fokozata, április közepén, ami alapján a húsvéti nyitás lehetősége egyre távolabbinak tűnik.

amazon_shutter-20180202
skócia niNicola Sturgeon
mosógép mosás ruha getty stock
elon musk

Kiszámoló Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Jogász

Jogász
Online előadás
Megbízások, kockázatkezelés, grafikonosdi.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
szputnyik védőoltás vakcina koronavírus