Már éledezik az infláció, de ez még csak a kezdet
A múlt héten megjelent friss adat szerint márciusban 3,1 százalékról 3,7 százalékra emelkedett az éves infláció Magyarországon, miközben a maginfláció 4,1%-ról 3,9%-ra lassult. Ezzel elindult az a folyamat, ami várhatóan majd áprilisban vagy májusban tetőzik, ezt az időszakot elsősorban az jellemezheti, hogy a járvány tavalyi kitörése miatt a bázishatások emelik az inflációs ütemet.
Ha régiós összevetésben nézzük az eddigi folyamatokat, akkor látszik, hogy a magyar infláció továbbra is kimagasló, jó eséllyel egész Európa élmezőnyében van. Lengyelországban márciusban 3,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, Romániában 3,1%-os volt a drágulás, míg Csehországban 2,3%-kal drágult az élet.
Abban szinte minden elemző egyetért, hogy a március még csak a kezdet volt, az áremelkedés erősödése folytatódik majd a következő hónapokban. A várakozások szerint áprilisban vagy májusban tetőzhet az éves infláció, amikor akár az 5%-os értéket is meghaladhatja, ami
több mint nyolcéves csúcsot jelentene, legutóbb 2012 decemberében volt ilyen magas az infláció.
Az OTP Bank szakemberei szerint egyelőre nehéz megjósolni, mikor tetőzhet a jelenlegi inflációs hullám, ez nagyban függ a dohánytermékek adóemelésének átgyűrűző hatásától, az olajáraktól és az ingyenes parkolás végétől. De igazából a tetőzés csak részletkérdés, az elemzők úgy vélik, hogy áprilisban és májusban is 5% közeli inflációt látunk majd.
Miért nálunk lehet a legfájdalmasabb az áremelkedés?
Az infláció emelkedése nem magyar sajátosság, az egész régióban, sőt az egész világon erről szólnak most a hírek. 2021-ben várhatóan az összes kelet-közép-európai országban a jegybanki cél felett lesz az áremelkedés, és a mögöttes okok is nagyrészt hasonlóak: a bázishatások, a gazdaság újranyitásához kapcsolódó refláció és a magasabb maginfláció – vélik az ING Bank elemzői.
Vagyis a szakértők szerint csak az inflációs túllövés mértéke és tartóssága lesz kérdés a régión belül a következő hónapokban. Ez a túllövés pedig a leginkább Magyarországra lehet jellemző. Ennek magyarázatához pedig két tényezőt hoztak fel a bank közgazdászai: az egyes gazdaságok mennyire kitettek az árfolyam és az olajár begyűrűzésének. Ezekben pedig mi relatíve rosszul állunk, az árfolyam Románia után nálunk jelenik meg leginkább az inflációban, míg az olajárak begyűrűzésében csak Törökország van előttünk.
Az ING becslései szerint egy százaléknyi forintgyengülés 0,15 százalékpontot dob az éves infláción. Ennél a román érték magasabb, mivel magasabb az euró szerepe a gazdaságban, azonban ott erőteljesen menedzselik az árfolyamot, így az inflációs veszély kisebb, mint a szabadon lebegő forintárfolyam esetében.
Az olajár esetében a bank becslései szerint tíz százalékos elmozdulás az árfolyamban 0,4 százalékpontot jelent a magyar inflációban, ennél csak a törököknél magasabb a begyűrűző hatás. Ez egyrészt a magas, 27%-os áfának, másrészt a forint ingadozásának, harmadrészt pedig a magyar ipar alacsony energiahatékonyságának köszönhető az elemzők szerint.
Vagyis egy olyan környezetben, ahol a forint esetleg tovább gyengül és emelkednek a világpiaci olajárak Magyarország egyértelműen tovább emelkedhetne az amúgy is magas infláció.
Az euró árfolyama a koronavírus-válság kitörése óta a 340-370 forintos sávban mozgott, tavaly április-májusban épp egy korrekciós időszak zajlott az azt megelőző hetek kontrollálatlan gyengülése után. Az elmúlt hetek kicsit hasonló képet mutatnak, hiszen szintén 370 közeli szintről tudott erősödni a forint. Ha a hazai fizetőeszköz ereje kitartana, akkor az a fentiek alapján akár fékezhetné is az inflációt, de a laza monetáris politika mellett ebben egyáltalán nem lehetünk biztosak.
Az ING szakemberei szerint Magyarországon a már említett bázishatások mellett a gazdaság túlfűtöttsége is élénkíti az inflációt, emiatt akár egészen az év végéig a jegybanki toleranciasáv 4%-os felső határa felett maradhat az áremelkedési ütem.
Mit tehet ebben a helyzetben az MNB?
Ha tartós és jelentős lesz az infláció cél fölé lövése, az az MNB-t is kényszerhelyzetbe hozhatja. Főleg úgy, hogy ahogy fent láttuk, Magyarországon a legmagasabb az árfolyam átgyűrűző hatása, vagyis egy esetleges forintgyengülés az egyébként is magas áremelkedési ütem mellett további fejfájást okozhat a jegybanknak. Ez pedig arra utal, amiről korábban többször írtunk:
hivatalosan az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de az esetleges inflációs dinamika miatt egyáltalán nem mellékes számára, hogyan alakul a forint árfolyama.
Részben emiatt számítanak arra az ING elemzői, hogy a második negyedévben a „devizapiaci mozgások” lépésre kényszerítik majd a magyar jegybankot, ezt a lépést pedig elsődlegesen az irányadó egyhetes betét kamatának emelésével teheti meg.
Az ING Bank szakemberei szerint április-májusban ismét nyomás alá kerülhet a forint, amikor az inflációs adatok megugrásával a piaci szereplőkben felvetődik a kérdés, hogy a magyar kamatszint megfelelő-e az áremelkedési ütem mellett.
Címlapkép: Getty Images
