uber airbnb kozvetito platform europai bizottsag szabalyozas konzultacio 210420
Gazdaság

Nagy döntés készül Brüsszelben, ami komplett ágazatok és digitális területek sorsát döntheti el

Szabó László, Szabó László Consulting
Az internetgazdaságról van szó. Ennek úgynevezett közvetítő platformjai közül az UBER és az Airbnb van legjobban a kereszttűzben, de sok más platform is közvetít kisvállalkozókat a nagyközönségnek. A kiközvetített dolgozók vagy vállalkozók státusa nem egyértelmű, a bírósági gyakorlat országonként is eltérő. Ez jogbizonytalansághoz, esetenként a dolgozók kiszolgáltatottságához vezet, és ezt szeretné az Unió megszüntetni. Az Európai Bizottság először a szociális partnereket kérdezi meg, utána mi is hozzászólhatunk. A cél az egyensúly megtalálása a rugalmasság, a vevő jobb kiszolgálása és a dolgozók biztonsága között.

Előnyszerzés a szürkezónában

Az országonként eltérő bírósági gyakorlat a jogbizonytalanság mellett azzal is jár, hogy lehetővé teszi a „szabályozási arbitrázst”, a tevékenységek tologatását a különböző jogi környezetek között. Az internetes platformok amúgy sem köthetők helyhez, erre tehát még jobban alkalmasak. Vadásznak is a területükön dolgozó, de másutt regisztrált cégekre az adó- és szabályozó hatóságok.

Ezt azonban sokszor megakadályozza, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenék, a vállalkozás és letelepedés szabadságát is megsértik nagy igyekezetükben.

Az áfa területén az Európai Bíróság nagyjában-egészében már kijelölte a határokat, az elektronikus kereskedelem területén is születnek a jogszabályok, de a platformok speciális helyzetére ezek nem feltétlenül alkalmazhatóak.

Az UBER, Airbnb és társaik azonban nem közönséges vállalkozásként születtek. Az eredeti ötlet igencsak környezetbarát volt, az UBER például az autómegosztást fejlesztette professzionális szintre. Magát a megosztást sok helyen preferálják, néhol, mint például Belgiumban a reggeli csúcsforgalomban telített utakon (Brüsszelbe befelé, vagy a határmenti városokból Luxemburgba – ahova több tízezren jártak át naponta dolgozni a belga határon keresztül) külön sávban előzhetik meg a kocsioszlopot azok, akiknek az autójában három vagy több személy ül. Az alapgondolat tehát az volt, hogy ha valaki utazik, és van hely az autójában, vigyen el költségmegosztással mást is, illetve ha lakása üres, bocsássa egy másik utazó rendelkezésére. A német „utitárs központoktól”, „együttlakó-központoktól”, vagy a Servas-hálózattól eltérően, ez említett két platform hamarosan olyan tagokra tett szert, akik üzletszerűen taxiztak, illetve adtak bérbe direkt erre a célra vásárolt lakásokat.

Az UBER ezzel hamar versenytársa lett a taxiknak. Sofőrjei egyéni vállalkozók lettek. Viszont ahogy a nagy vállalaton keresztül vásárolt szolgáltatásoknak vannak előnyei, így az UBER (és az Airbnb hasonlóan) is egyre többet vállalt át – neki fizetünk, ő ütemezi az utakat, stb. Ezzel viszont támadhatóvá vált a sofőrök vállalkozói státusza. Az Airbnb ugyan nem munkaerőt közvetít, vannak viszont más problémái, ők a szigorú szabályoknak megfelelni köteles szálláshelyek szabadabb konkurensei lettek. Különösen ott, ahol a kisvállalkozók előnyösebb helyzetben vannak a nagyoknál, vagy ahol a magánautósok könnyebb feltételekkel autózhatnak, mint a hivatásosok, hamarosan felmerült, hogy inkorrekt előnyökre tesznek szert, és ezt az előnyt az állami szervek mozgósításával próbálták versenytársaik eltüntetni.

A legfontosabb kérdés a vállalkozói és alkalmazotti jogviszony megkülönböztetése.

Nyugat-Európában több ilyen ügy került bíróság elé már a platformok elterjedése előtt, és különböző kritériumokat rögzítettek, amelyek megkülönböztetik az alvállalkozókat az alkalmazottaktól.

Érzékeny a téma

A téma azért érzékeny, mert a munkáltatónak olyan kötelezettségei vannak alkalmazottjával szemben, amelyek egy szerződéses partnerrel szemben nincsenek. A vállalkozások költségelszámolási lehetőségei is szélesebbek, mint az alkalmazottaké (már ha az utóbbiaknak egyáltalán vannak). A fő különbség sokszor nem az adókban, hanem a társadalombiztosítási járulékokban van. Németországban – ahol egyébként bizonyos költségeket a munkavállalók is leírhatnak – sok éve került az Alkotmánybíróság elé egy ilyen ügy, és megállapították a vállalkozás önállóságának kritériumait.

Amennyiben a szállásadók vagy a kiközvetített sofőrök vagy más szolgáltatók nem munkavállalók, lehet az őket kiközvetítő platform más országban bejegyezve (és ráadásul még exportálnak is a kisvállalkozók), és máris mód nyílik az említett szabályozási arbitrázsra.

Magyarországon is joga van az adóhatóságnak egy színlelt szerződés adózási következményeit a szerződés valódi tartalma szerint megállapítani (ezzel magát a szerződést nem minősíti át) – néha ennek következménye egyszerűen az adó vagy járulék fizetésére kötelezett megváltozása, míg azonban az indokolatlanul befizető csak a befizetett összeget kapja vissza, a nem fizetésben elmarasztalt fél késedelmi kamatot és gyakran bírságot is köteles fizetni. Ennek ellenére a magyar törvényhozó – megkerülve a kérdést – a KATA alá tartozó vállalkozókra vet ki automatikus különadót, ha egy megrendelőtől származó jövedelmük meghaladja az évi 3 millió forintot– ez azonban a társadalombiztosítási járulékot nem érinti, a TB-kasszán nem segít.

Eddig mód volt a munkaviszony vélelmének a megdöntésére, mostantól nincsen.

Sok bírósági ügy zajlik

Sok helyen bíróság elé kerültek a különböző hatóságok és a platformok, illetve alvállalkozóik közötti viták. Franciaországban az Airbnb-ről kimondták, hogy nem ingatlanközvetítő (tehát nem „hagyományos” lakásbérleti szerződéseket közvetít), ugyanakkor az Európai Bíróság nem találta az európai joggal összeegyeztethetetlennek, hogy a szállásadókra a többi szállásadóval azonos kötelezettségeket rójanak ki. Ezáltal közvetve kimondták, hogy elkülönül a platform a kiközvetített szolgáltatótól. Ugyanígy lehetővé tette, hogy a fuvarozókra alkalmazott szabályok érvényesítésének ne álljanak útjába az internetes szolgáltatásokat szabályozó EU irányelv előírásai. Nagy-Britanniában viszont az UBER-ről mondta ki a Legfelső Bíróság, hogy munkáltatója azoknak, akiknek a szolgáltatásait kiközvetíti.

Az UBER és az Airbnb szem előtt vannak, de van sok más közvetítő platform, akik könnyen lehet, hogy még jobban visszaélnek helyzetükkel, és a náluk dolgozók még nagyobb bizonytalanságban vannak – nem kapnak feladatot, ugyanakkor hozzá vannak kötve a platformhoz (volt már arra példa, hogy egy franchise ügyesen ellehetetlenítette az üzletet saját erőfeszítésükkel felépítő független vállalkozókat, és átvette az általuk kialakított piacot). A legújabb fejlemény, hogy egy spanyol rendelet (amelyet a Parlamentnek nem kell megszavaznia) alkalmazottaknak minősítette a kiszállító cégek (Delivroo, UBER Eats) futárait, miután munkakörülményeikkel kapcsolatban panaszok merültek fel. A jogszabály alapján többek között fizetett szabadságra és táppénzre lesznek jogosultak.

Konzultációba kezdett az Európai Bizottság

A téma jelentőségére tekintettel határozta el az Európai Bizottság a szabályozást előkészítő konzultációt, a kezdeményezés viszont nem csak a Bizottságnak fontos (ennek abban van jelentősége, hogy a törvényhozók, a Tanács és a Parlament is kedvezően fogadják majd a jogszabály-javaslatot). A Tanács már ajánlásokat fogadott el a dolgozók és az önfoglalkoztatók szociális védelméről, a Parlament pedig saját kezdeményezésű határozatot hozott a platform-dolgozók munkakörülményeiről és jogairól. A téma jelentőségét az is jelzi, hogy ezzel szinte párhuzamosan jelentetett meg szponzorált cikket az UBER a Politico című, döntéshozók által is széles körben olvasott lapban. Ebben a vállalkozási forma által lehetővé tett rugalmasság mellett érvel, emellett hangsúlyozza saját felelős eljárását, a sofőröknek adott garanciáit.

A konzultációs kérdéseket a szociális partnerekhez juttatta el a Bizottság. A válaszadás határideje május eleje (hat hét attól kezdve, hogy a kérdéseket a címzettek megkapták). Nem nulláról indulnak viszont: a bevezető (lényegében a javaslat) vázolja saját helyzetértékelését és elképzeléseit. A kérdések arra vonatkoznak, hogy jól azonosította-e ez a javaslat a problémákat és a célokat, szükséges-e uniós szintű akció és mely területeken. Emellett az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 155. cikke szerinti konzultáció (az uniós szintű formális érdekegyeztetési mechanizmus) szükségességéről is érdeklődik. Ebben az esetben az uniós szociális partnerek megállapodását a Bizottság javaslata alapján jóváhagyott Tanácsi határozat lépteti életbe, például, ha a munkakörülményekről, a szociális védelemről, a munkavállalók képviseletéről van szó – anélkül, hogy irányelvvel kötelező jelleggel előírná a tagállami jogszabályok összehangolását –, a tagállami együttműködést ösztönzendő és minimálkövetelményeket írva elő. Más területeken a megállapodást a tagállami érdekegyeztetésen keresztül kell megvalósítani.

A bizottsági javaslat hét kritikus területet azonosít:

  • az alkalmaztatás jogi formáját
  • a munkafeltételeket, ideértve az egészségügyi és biztonsági körülményeket
  • a megfelelő szociális védelmet
  • a kollektív képviselet és kollektív alku lehetőségét
  • a munka nemzetközi dimenzióját
  • a munkairányítás algoritmusait és
  • az oktatás és a szakmai fejlődés esélyeit.

Nagy jelentőségű szabályozás születhet

A javaslat részletezi a kihívásokat ezeken a területeken, például, hogy a megoldások sokfélesége miatt a különböző szakmák és országok szabályozása mozaikszerű, és ez jogbizonytalansághoz vezet. Előreláthatatlan és homályos a foglalkoztatásuk, és így keresetük és munkájuk értékelése is – ezáltal ezek elszakadhatnak tényleges teljesítményüktől is. Munkaidejük beosztása, munkavégzésük egészségügyi és biztonsági feltételei, szociális védelmük és ezzel összefüggésben fizetendő közterheik körül is sok a homályos pont, hogy csak néhányat említsünk. A teljes anyag ezen a linken található meg.

A téma jelentősége túlmutat a figyelem középpontjában lévő, jelenleg digitális platformok által foglalkoztatott szakmákon.

Már a koronavírus-járvány előtt is sokan kutatták a munkahelyek átalakulását a digitalizáció következtében, életünk online-ná válása a járvány során csak ráerősített erre. Egyre többen leszünk digitálisan irányított, egyénileg dolgozó individuumok, és még ha irodába is megyünk, ott esetleg nem lesz fix asztalunk. Másik oldalról a von der Leyen Bizottság kiemelt témaként kezeli a „szociális Európát”.

A minimálbér-harmonizálási tervekről már írtunk, de hatásvizsgálat indult arról is, hogy hogyan lehetne alkalmazható az uniós versenyjog az önfoglalkoztatók kollektív alkufolyamatára. További kezdeményezések várhatók, hogy az EU levethesse a sokak által ráaggatott globalista, neoliberális, multipárti címkéket.

A cikk szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztősége véleményével.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép forrása: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

olajvezetek
skot valasztasok 210508
Benko Tibor honvedelmi torvenyjavaslat150
koronavirus vilag
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
rakéta amerika biden trump elnökválasztás