élelmiszer élelmiszerár bolt kiskereskedelem
Gazdaság

Megjelennek-e a hazai fogyasztói árakban a vágtató világpiaci nyersanyagárak?

Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.

A nyersanyag piacokon a termékeket energiahordozó (földgáz, szén, olaj) és nem energiahordozó (élelmiszerek, italok, mezőgazdasági takarmány, műtrágya, ipari fémek, nemesfémek) árukra szokás bontani. Az energiahordozó nyersanyagok ára hatalmas esés után jelenleg nagyjából ugyanolyan szinten mozog, mint két évvel korábban, a járvány előtt, és az előrejelzések szerint nagyobb mozgás középtávon nem is várható, mivel a volatilis olajár aláásná a gazdaságok újraindulását. Ezzel szemben a nem energiahordozó nyersanyagok piacán rég nem látott szintekre drágultak az árak.

Fontos persze, hogy milyen bázist jelölünk ki viszonyítási alapnak, és az általános kereslethiánnyal sújtott 2020-as év nem is igazán megfelelő választás. 2019-hez, az utolsó békeévhez viszonyítva teljesebb képet kaphatunk a folyamatokról.

  • Ha 2021 első negyedévét hasonlítjuk 2019 átlagához, akkor látható, hogy a mezőgazdasági takarmányok 24%-kal, az élelmiszerek pedig 31%-kal drágultak. Ez utóbbi kategórián belül kiváltképp a növényi olajok ára emelkedett meg, mintegy 60%-kal.
  • A főként pálmaolaj származékokból álló termékkategória olyan élelmiszeripari nyersanyag, ami szinte minden feldolgozott termékben megtalálható, ráadásul bioüzemanyagként is szolgál. Hasonló igaz a másik nagy nyersanyagra a csoportban, a szójaszármazékokra is.
  • A következő fontos élelmiszeripari alapanyag, a gabonafélék világpiaci ára pedig 31%-kal lett magasabb az idei első negyedévben 2019 átlagához viszonyítva.
  • Folytatva a sort a műtrágya ára 18%-kal drágább, mint két éve, ezzel tovább fűtve az élelmiszeripari termékek inflációját.
  • Az ipari fémek terén is hatalmas emelkedéseket láthatunk. A réz ára 41%-kal drágult, az ón 34%-kal kerül többe, a nikkel 26%-os emelkedésben van. A drágulást azonban a vasérc vezeti, amely 2021 első negyedévében mintegy 78%-kal volt drágább, mint 2019-ben.

A mögöttes okok mind visszavezethetők a világjárványra. Az élelmiszeripari áremelkedés mögött az országok készletfelhalmozása, a rossz időjárás, a betakarító vendégmunkások mozgásának korlátozása áll. Ehhez jön a Kínában tavaly tomboló sertésinfluenza, amely során az állomány nagy része megsemmisült, és az ázsiai ország most kezdi újraépíteni a mezőgazdaság ezen részét, és óriási mennyiségben kötöttek le takarmánytermékeket a határidős piacokon. Az ipari fémek áremelkedése mögött pedig szintén Kína áll, amely hatalmas beruházási, építési programokkal igyekszik újra növekedési pályára állítani a gazdaságot, aminek vasérc- és alumíniumigénye is soha nem látott méreteket ölt. Itt még meg szükséges említeni a piac szerkezetének változását is, amely az elektronikai cikkek iránt megnövekedett kereslet miatt alapjaiban alakult át, és ami a félvezetők árára is hatással volt. Az elektronikus járművek iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, ami emeli a ritkaföldfémek árát is. A palládium ára például 2021 márciusában 2330 dollár volt, míg 2019 márciusában még „csak” 1500 dollárt ért unciánként.

Mit jelent ez a fogyasztói árakra nézve?

Az élelmiszerárak emelkedésének katasztrofális hatása lehet a fejlődő országokban, azonban a fejlett országokat csak kismértékben érinti. Egy 2015-ben készült, a világ összes országára kiterjedt kutatás szerint az élelmiszer világpiaci árak és a nemzeti élelmiszerár-index között kb. 2-15 hónap az ártranszmisszió ideje, azaz kb. ennyi idő alatt reagál a helyi index a világpiaci árakra. Az átmenet ideje, illetve az árrugalmasság erősen függ az importszükséglettől, valamint az ország fejlettségétől. A nagyobb jövedelemmel rendelkező fogyasztók számára ugyanis a világpiaci árak kevesebb befolyással bírnak, mint a szegényebb országokban, ahol a fogyasztás nagy részét éppen az élelmiszerek teszik ki. Az EU rendelkezik saját mezőgazdasággal és élelmiszeriparral, így valamelyest védett az áremelkedésekkel szemben, ezért az árrugalmasság jóval alacsonyabb, mint a fejlődő országokban.

Más a helyzet azonban az importált fogyasztási cikkek esetében, mert a fogyasztók nem számíthatnak a helyi versenyzők termékeikre. Ilyenkor az árfolyamkockázattal és a kereskedelmi akadályokkal is számolni szükséges (pl.: harmadik országból származó import esetén). A termékcsoport árindexének emelkedését rövid ideig még korlátozhatja az alternatív forrásból való beszerzés, a fogyasztás elhalasztása vagy a minőségcsökkenés felvállalása.

Az EU tagállamok fogyasztói árindexe ellenállóbb lehet a világpiaci nyersanyagárakkal szemben, mivel a fogyasztói kosárban jóval nagyobb a szolgáltatások súlya (az EU-ban kb. 40%, Magyarországon kb. 30%). A tartós fogyasztási cikkek, azon belül is a szórakoztató elektronikai termékek, személygépjárművek, háztartási gépek piacán azonban folytatódhat a tavaly ősszel kezdődött áremelkedés, ahogy az import beruházási cikkek, alapanyagok is emelhetik a termelői árindexet egyes csoportokban, különösen az építési beruházások esetén.

Amennyiben a járvány miatti készletfelhalmozások, illetve a kormányzati ösztönző beruházások lanyhulnak, a világpiaci árak is megnyugodhatnak, azonban nehezen jósolható meg, hogy ez mikor jöhet el, és a több évig tartó áremelkedésnek is van realitása, ami humanitárius katasztrófát idézhet elő a fejlődő országokban. A fejlett országokban önmagában a nyersanyagok világpiaci áremelkedése valószínűleg nem okoz különösebb gondot, a bajok akkor kezdődhetnek, amikor a szolgáltatások is újra beindulhatnak, korlátozott kapacitás mellett. Azonban nem szabad elfelejteni a pénzpiacon kialakult erősen buborékgyanús eszközárakat, továbbá a lakáspiacon tapasztalható áremelkedést sem, amelyek nem szerepelnek közvetlenül a fogyasztói árindexben, de már középtávon hatással vannak rá.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Sokkoló számok: idén már ennyi emberéletet követelt a magyar mezőgazdaság
karikó katalin merkely béla mrns vakcina
amazon_shutter-20180202

Kiszámoló Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megbízások, kockázatkezelés, grafikonosdi.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Jogász

Jogász
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
karikó katalin merkely béla mrns vakcina