IMG_0858
Gazdaság

Magyarországon egy kicsit túlaggódják az euróbevezetés kérdését

Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.

Azzal, hogy Szlovákia belépett az eurózónába 2009-ben, a Szlovák Nemzeti Banknak megszűnt a kamatmeghatározó funkciója, és egy sor egyéb monetáris politikai eszközét is elveszítette. Hogyan alakult át a jegybank feladata az euróövezeti tagság óta?

A legfontosabb változás ilyenkor az, hogy a monetáris politikai döntés nem csak a mi kezünkben van, hiszen 18 másik bankfőnök is ott ül, amikor a döntéseket hozzák. Az autonómia elveszik, de ami a nemzeti bankok működését illeti, a monetáris politika végrehajtása nagyrészt helyi szinten marad. Sokszor halljuk például, hogy az EKB ezt vagy azt csinált, de azt sokszor mi csináljuk. Emellett ott vannak a hagyományos feladatok: a készpénz kezelése, a fizetési rendszer működtetése és hasonlók. Szlovákiában például a pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem is a nemzeti bankban van. Sokan kérdezik tőlem, hogy mit csinál ennyi ember egy ekkora épületben, de az épület felében a pénzügyi felügyelet emberei dolgoznak.

Milyen mértékű ez az autonómiavesztés? A szlovák jegybank az EKB-n belül tudja érvényesíteni a szlovák érdekeket? Egyáltalán, felmerül a nemzeti érdek az EKB döntéshozatala során?

A jegybankelnökünk személyesen ott ül a kormányzótanácsban, de ő nem Szlovákiát képviseli, hanem az eurózóna érdekeit kell szem előtt tartania. Persze a valóságban az a helyzet, hogy mindegyik bankelnök a saját gazdaságát ismeri jobban, de nem szokás és nem is illő a bankelnököktől, hogy a nemzeti érdekeket próbálják érvényesíteni. Nem is ezek mentén folyik a vita. Itt valóban közös monetáris politikáról van szó, és mindig úgy próbálnak dönteni, hogy az egész valutaövezetnek megfelelő legyen. A különböző bankelnököknek természetesen ettől függetlenül különböző befolyásuk van a döntéshozatalra, és ez nemcsak az országmérettől meg a gazdasági adottságoktól függ, hanem az elnök és a mögötte álló csapat felkészültségétől és tehetségétől. Így van lehetőség arra, hogy egy kis országnak a GDP-jénél és a lakosságánál nagyobb súlya legyen a vitában.

Az Ön személyes munkájának mekkora részét teszik ki az eurózónával kapcsolatos dolgok?

Jelenleg a munkám körülbelül 40%-át a monetáris tanács ülésének előkészítése képezi.

Magyarország és a még nem eurózóna tagállamok számára Szlovákia mutatja a legfrissebb példát, és ez a példa nem tűnik sikeresnek. 2010 környékén még szép GDP-növekedés volt, majd ez erőteljesen belassult. Mennyire tudható ez be az euró 2009-es bevezetésének?

Az, hogy a két dolog időben egyszerre történt, még nem jelenti azt, hogy ok-okozati kapcsolat van köztük. A kollégák a pénzügyminisztériumban az OECD-vel együtt készítettek egy tanulmányt, amely azt mutatta, hogy érezhető pozitív hatása volt a GDP-növekedésre az euróbevezetésnek. Ennek a pozitív hatásnak a nagy része már megjelent a gazdaságban a csatlakozás előtt, mert maga a belépés előtti várakozás is serkentette a gazdaságot. A 2010 utáni lassabb növekedésnek több oka van, de leginkább a szlovák gazdaság szerkezetében keresendő. A 2000-es években Szlovákia reformorientált, szárnyaló gazdaságnak tűnt kívülről. Ez így is volt, de valami elakadt, és az elmúlt 15 évben nem sok dolog történt, ami a szerkezeti reformokat illeti. Beszélhetünk az államigazgatás, jogrendszer modernizálásának hiányáról, ezeken a területeken nem történt semmilyen előrelépés. Az oktatás nem fejlődött, vagy ha igen, akkor visszafelé. Ilyen körülmények között nagyon nehéz fenntarthatóan növekedni.

A Dzurinda-reformok valóban jelentős GDP-növekedést hoztak, de ezek szerint befejezetlenek maradtak. Mit tart a legnagyobb hiányosságnak az elmúlt 15 évből?

A hangsúlyt talán az oktatási reform hiányára helyezném. Ezen a területen még a Dzurinda-kormányok alatt sem történt előrelépés. Szlovákiának még mindig nincs egy épkézláb egyeteme. Vannak ugyan sikeres kutatói csoportok, de ezek inkább a rendszerrel küzdve működnek, és nem a rendszernek köszönhetően. De ez nemcsak az egyetemek kérdése, az alapiskolák szintjéig visszavezethető a probléma. Különböző nemzetközi összehasonlításokban látszik, hogy Szlovákia még a V4-en belül is utolsó, és még tovább romlik a helyzet. Ezen a területen nagy fordulatot kéne produkálni, ha azt akarjuk, hogy folytatódjon a felzárkózás, és ne essünk közepes jövedelem csapdájába.

És ezt felismerték a döntéshozók is? Látszik a jele annak, hogy elindulnak valamilyen szerkezeti reformok?

Az elkövetkező hónapokban még valószínűleg a járvány okozta hatásokkal kell küzdeni a gazdaságban. Ráadásul ezek hosszú távú folyamatok: hiába állna elő a kormány valamilyen zseniális reformmal, annak is idő kéne, míg megjelenik a mutatóban. A sokat emlegetett Next Generation EU fontos tényező lehet, nem is elsősorban a források miatt, hanem mert ösztönzi a reformokat. Elolvastuk a kormány tervét, és sok olyan dolgot találtunk benne, aminek a megvalósulására nagy szükség lenne. De tudjuk, hogy a papír mindent elbír, és általában akkor szokott baj lenni, amikor az egyes intézkedéseket át kell ültetni a gyakorlatba.

Szlovákiában meddig fogja éreztetni a hatását a válság?

Friss előrejelzésünk szerint a válság előtti szintet idén év vége felé érjük el, és ezzel optimistábbak vagyunk az átlagnál. Ez főleg az ipar szárnyalásának köszönhető, ennek a szektornak nagy a súlya az országban. Ez utólag nézve kicsit meglepő, mert a válság elején még azzal számoltunk, hogy a nemzetközi kereskedelem hosszabb időre összeomlik, ehhez képest szárnyalást láttunk. Az élénkülés többszörösen is meglepte az EKB elemzőit is, ott is többször felfelé kellett módosítani az előrejelzést, mert pozitív meglepetések voltak a globális piacról. Szlovákiának ebből a szempontból szerencséje volt: pont azt gyártja, amire szükség volt, és oda adja el, ahol a piacok hamar magukra találtak, az Egyesült Államokba és Kínába.

A szlovák gazdaság teljesítményét az átlagnál jobban mozgatta az autóipar teljesítménye a válság során. Ez nem meglepő, hiszen Szlovákiában még Magyarországhoz képest is nagyobb súlya van az autóiparnak. Ez mennyire egészséges Ön szerint?

Így igaz, az autóiparnak nagyon fontos szerepe van. Ne csak a gyárakra gondoljunk itt, hanem a beszállítókra – elemzéseink szerint a szlovákiai értékláncok az elmúlt években hosszabbá váltak. Általában az autóiparra úgy gondoltunk az utóbbi években, mint egy kockázati tényezőre a gazdaságban. Ez valószínűleg továbbra is igaz, mert hosszabb távon jelentős átalakuláson megy keresztül az egész ipar, de a válság alatt pont kapóra jött az autóipar nagy súlya, mert jobban átvészelte a válságot mint sok más szektor.

horváth mihály

Említette az oktatást, a szerkezeti problémákat és a reformok hiányát. Az EU helyreállítási alapja hozhat előrelépést ezen a téren?

Szlovákia a kétezres években az olcsó munkaerőre épített és összeszerelő ország lett. Ez részben még ma is igaz: nem sikerült magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokat idehozni, kevés az innováció. Amikor mi megkérdezzük a vállalatokat, legtöbbször azt a választ kapjuk, hogy ők szívesen hoznának  ide K+F-t, de nincs elég képzett munkaerő. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az oktatás terén előre lépjünk. Másik megoldás az lehetne, ha külföldről tudnánk képzett munkaerőt importálni, de a bevándorlási szabályok szigorúak még a képzett munkaerőre vonatkozóan is. Szlovákia ebből a szempontból egy zárt ország, és nincs is társadalmi nyomás, hogy más modellre álljunk át. Pedig sokkal dinamikusabb fejlődést is el lehetne érni. Pozsonyban van némi változás, ott vannak azért külföldiek, de ez még távolról sem elég.

És segít ezen a Next Generation EU? Mekkora ez a forrás és milyen a helyreállítási terv összetétele?

Szlovákia körülbelül 6,5 milliárd eurót kap, ez a GDP nagyjából 6-7%-a, ami tetemes összeg. De EU-s pénzből eddig sem volt hiány, még az előző költségvetési időszakból is maradt 8 milliárd euró. Ehhez jön a 6,5 milliárd, valamint kezdődik az új költségvetési időszak, amelyből újabb több mint 10 milliárdot le lehet hívni. Nagy probléma, hogy az EU-s pénzek lehívásában Szlovákia már a kezdetek óta rosszul teljesít. Az EU-s pénzek felhasználása abszolút mértékben is alacsony volt, a felhasználás hatékonysága pedig szintén nem jó.

A legtöbbször az történt, hogy az utolsó pillanatban hívták le az összeget, és azt oda tették, ahová épp tudták, nem oda, ahol szükség lett volna rá.

Szeretnénk, ha ez változna a jövőben. A helyreállítási tervben van törekvés a lehívások egyszerűsítésére és a forráselosztás racionalizálására. Volt némi korrupció is természetesen, ami miatt sok pénzt vissza kellett fizetni. Az EU-s pénzek lehívásával tehát sok gond volt, ez magyarázza azt, hogy Szlovákiában még V4-es összehasonlításban is alacsony a beruházási ráta, ami szintén hozzájárult a gazdasági fejlődés lassulásához. Csak összehasonlításképp: Magyarországon a 2010-es évek második felében nagyon beindultak a beruházások, Szlovákiában ezt nem tapasztaltuk. Voltak új bejelentések, jött a Jaguar és most a Volkswagen is bejelentette a bővítést, de ez ugyanaz a régi modell, amit már láttunk. Jó, hogy ezek vannak, de nem hoznak előrelépést az eddigi modellhez képest.

Ha ennyire egyértelműen látszanak a szlovák felzárkózás lassulása mögötti tényezők, mi az oka annak, hogy ezek a reformok eddig nem valósultak meg?

Csak találgatni lehet. Összefüggésben lehet azzal, hogy a politika ebben az időszakban rövid távra koncentrált, így politikai szempontból a reformok nem voltak érdekesek, mert ezek csak hosszú távon fejtik ki a hatásukat. Ugyanakkor nem is egyszerű ezeket véghez vinni: ahogy mondani szokták angolszász országokban, az alacsonyan függő gyümölcsöt már leszedték. A további beavatkozáshoz komoly szakértelem és hozzáértő apparátus kéne, de Szlovákiában az államapparátus nincs felkészülve egy nagy irányváltásra. A Next Generation EU-val kapcsolatban is elmondtuk, hogy szépen fel lehet vázolni reformterveket, de el kell gondolkodni azon is, hogy a helyi államigazgatás hogyan fogja azt végrehajtani.

Egy átfogó államigazgatási reform, modernizáció elengedhetetlen feltétele annak, hogy érdemi változás legyen.

A másik, amit érdemes említeni, a nyugdíjreform. 2011-ben volt egy ígéretes reformtervezet, de azóta a reform lényegét eltörölték. Ugyanott tartunk, ahol 15-20 éve a nyugdíjak terén, és ennek jelentős hosszú távú kockázata van az állami költségvetésre nézve. Csalódottak vagyunk a helyreállítási tervben szereplő nyugdíjreform-tervezet miatt, mert ez is egy felpuhított verzió a korábbi tervekhez képest. A jelenlegi kormánynál is azt látjuk, hogy előkerültek az ideológiai különbségek, és meghátráltak a valódi reformok elől. Pedig nyugdíjreformot egyszerűbb lenne csinálni, mint átfogó oktatási reformot.

Még a Next Generation EU-nál maradva: Ön szerint van kockázata annak, hogy ilyen nagy mennyiségű pénz egyszerre, pár év alatt zúdul a gazdaságra? Felfújhat ez mesterséges keresletet, gerjeszthet inflációt?

Mi továbbra is óriási lehetőségként tekintünk erre, jelentősen bővítheti a potenciális növekedést. Valószínűleg lesznek keresleti hatásai, de ha nő miatta a potenciális kibocsátás, akkor nem lesz nagy inflációgerjesztő hatása. Persze megint a végrehajtáson múlik minden. Félek, hogy végül is az egész digitalizáció annyiból áll majd, hogy a nyugdíjasok között kiosztanak néhány tabletet. De ez egy szélsőséges példa volt. Ha jól csináljuk, évekig érezteti majd a hatását a gazdaságban, és nem okoz hirtelen sokkot sem.

Számoltak éves GDP hatást?

Mi úgy számoltunk, hogy a GDP szintjét tartósan nagyjából 1%-kal emelheti meg. Ez mérsékelheti valamelyest azt a hosszú távú veszteséget, amelyet a koronavírus-válság okoz a gazdaságban.

Csak mérsékelheti? Tehát úgy számolnak, hogy a válság előtti növekedési pályára nem tér vissza a szlovák gazdaság?

Igen, számolunk hosszú távú veszteséggel. Tíz év alatt 2-3% lehet ennek a mértéke.

A mai optimista előrejelzések közepette ez elég meglepő. Hogy jött ki ez a szám?

Ennek elsősorban a globális gazdaságban keresendő az oka. Nagy a bizonytalanság még ezzel kapcsolatban, de úgy számolunk, hogy a globális értékláncok már vélhetően nem fognak úgy működni, mint a válság előtt. Átrendeződnek, romlik a hatékonyság. Ez most meglepőnek hangozhat, hiszen most épp szárnyaló szakaszban vagyunk, de az egészségügyi válság és a várhatóan újabb járványok miatt több vállalat gondolja úgy, hogy át kell szervezni az értékláncokat. Vannak olyan érvek, hogy ennek az átszervezésnek Szlovákia még a nyertese lehet, de mi inkább azzal számolunk, hogy költségesebb lesz működtetni az értékláncokat, és emiatt a termelékenység valamivel lassabban növekszik majd. Bizonyára sok vállalat csődbe is megy a válság következtében, és emiatt is majd a materiális tőke egy része kiesik a gazdaságból, és időigényes, mire ezt a gazdaság visszaépíti. A turizmusra szintén tartós hatást gyakorol a válság, bár ez Szlovákiában nem olyan fontos ágazat.

Térjünk vissza az euró témájához. A válság idején, vagy akár korábban, a szlovák jegybank nem érezte úgy, hogy jól jönne, ha le tudná értékelni a valutáját? Nem hiányzott soha az önálló monetáris politika?

Érdemes külön vizsgálni az egyes időszakokat, előbb beszéljünk a 2009-es válságról. Egy tanulmány szerint 2009-ben átmenetileg jó lett volna a szlovák gazdaságnak, ha lett volna saját pénzneme. Hosszú távon plusznövekedést hozott az euróbevezetés, de volt olyan átmeneti időszak, amikor jól jött volna, ha a saját valuta leértékelődik. A cseh és magyar vállalatok a devizájuk leértékelődése miatt alighanem akkor könnyebben szereztek piacokat, mint a szlovák versenytársak, és ez a válság idején fontos. Az önálló monetáris politikával lehetett volna tompítani a válság hatását.

De összességében hosszú távon egyértelműen megérte bevezetni az eurót.

Egyébként vannak más eszközök is válság során, gondolok itt a fiskális politikára, vagy egyéb makroprudenciális eszközökre. És ami a legfontosabb: hiba lenne az EKB-s monetáris politikát összehasonlítani egy elméleti, ideális lokális monetáris politikával, mert ehhez azt kell feltételezni, hogy mi jobban csináltunk volna mindent, mint az EKB.

És a jelenlegi válságban is hiányzott a szlovák korona?

A koronavírus-válság szimmetrikus sokkot okozott: ugyanolyan mértékben érintette az eurózónát, mint Szlovákiát, emiatt érdemben nem hiányzott a saját pénznem. Egyébként azt meg kell jegyezni, hogy a saját valuta adta versenyképesség csak az egyik oldala a mérlegnek, a másikban ott van az árfolyamkockázat. A csehországi anyavállalatú szlovák vállalatok egy része például koronában szerzett finanszírozást, és az eurót használó szlovák leány számára ilyenkor leértékelődött ez a forrás. Persze lehet az ilyen helyzetek ellen védekezni különböző pénzügyi eszközökkel, de a leértékelődésnek és a lefedezésnek is költsége van. A válságok esetén ez nagy gondot tud okozni a vállalatoknak, és ez a példa jól illusztrálja, hogy a saját valutának árnyoldalai is vannak.

Az árfolyamstabilitás előnyei ellensúlyozni tudták az erős euró miatti versenyképességi hátrányokat?

Igen. Az árfolyam, mint kérdés, gyakorlatilag kikerült a társadalmi vitából. Amióta az eurót bevezettük, nem is igazán vita tárgya, hogy jól jártunk-e vele. A mélyebb elemzéseink is azt mutatják, hogy az árfolyam alakulása az utóbbi években nem hátráltatta, sőt, támogatta a szlovák gazdasági fejlődést. Nemcsak a kamatokon és a pénzmennyiségen keresztül, hanem az árfolyamon keresztül is támogatást kapott a szlovák gazdaság, tehát az euróbevezetésből komoly versenyképességi problémák az utóbbi években biztosan nem adódtak.

Ha az árfolyam kikerült az euróbevezetéssel kapcsolatos szakmai vitákból, akkor miről szólnak ma az euróbevezetéssel kapcsolatos viták a szlovák közgazdászok között?

Az a helyzet, hogy Szlovákiában erről nincs vita. Ez egy lezárult kérdés: csatlakoztunk, ennyi. Volt pár elemzés, de általában ezt nem vizsgálja senki.

Összességében az a felfogás uralkodik, hogy jól átgondolt, helyes döntés született.

Nem is igazán érdemes foglalkozni ezzel, mert sokkal fontosabb tényezők vannak, amelyek befolyásolják a gazdaság fejlődését, mint a független monetáris politika.

Hogyan hatott az euró az árakra? 2014 után 3 évig defláció volt Szlovákiában, ebben mekkora szerepe volt az eurónak?

Nem gondolom, hogy az euró okozta azt. Elsősorban a csökkenő energiaárakban kell keresni a választ. De tény, hogy az általános keresleti gyengeség is némi szerepet játszott. Ebben közrejátszhatott az európai monetáris és a közös szabályokat többé-kevésbé követő költségvetési politika együttes hatása is. De ezek majdnem hasonló mértekben kihatottak volna a gazdaságra az euró bevezetésétől függetlenül.

A lakosság elfogadta az eurót?

Igen, a felmérésekből az látszik, hogy nagymértékben támogatják az eurót. A támogatottság mértéke átlagon felüli az eurózónán belül.

Akkor az eddig Ön által elmondottak szerint az euróbevezetésnek csekély reálgazdasági hatása volt, az is inkább pozitív. Az inflációt szintén nem mozgatta meg nagymértékben. Ezek szerint Magyarországon és azokban az országokban, ahol még kivárnak, nem is érdemes előzetesen azt számolgatni, hogy a bevezetésnek milyen hatása lehet a gazdasági fejlődésre?

Nekünk az a benyomásunk innen Szlovákiából, hogy a szomszédok hajlamosak túlgondolni ezt a kérdést. Nagyon hasonló, kifejezetten nyílt és kicsi gazdaságokról van szó, ahol az összefonódás az eurózónával nagyon erős. Sőt, Szlovákia külkereskedelmének egy része már akkor is euróban folyt Magyarországgal és Csehországgal, amikor még be sem léptünk.

Így tehát nem az volt a kérdés, hogy mi lesz, ha belépünk, hanem az, hogy van-e értelme nem belépni.

Persze érthető, ha az országok folyamatosan felteszik a kérdést: milyen gond lehet abból, hogy nem zárkóztunk fel az EU-s fejlettségi szintre a bevezetés előtt? Gyorsabb lesz az infláció? Nekünk ezzel negatív tapasztalatunk eddig nem volt. De végső soron ez egy mélyen politikai kérdés is: ott ülünk a főasztalnál, ahol Európa fontos döntései születnek. A lehető legerősebb módon elköteleztük magunkat egy közös európai jövő mellett. Ez egy fontos stabilizáló tényező az amúgy viharos hazai politikai életben.

Az Európai Központi Bank eszköztára némileg átalakult a válság idején. A jelenlegi EKB-s monetáris politika kedvez Szlovákiának?

Igen, egyértelműen jó, és erre konkrét példa is van. A válság elején, mielőtt az EKB bejelentette az új intézkedés-sorozatot, a kamatfelárak a szlovák kötvényeken viszonylag meredeken emelkedtek. A nemzetközi figyelem elsősorban Olaszországra és Görögországra összpontosult, de közel mögöttük ott volt Szlovákia és Szlovénia is a hozamok emelkedésében, a globális bizonytalanság itt is erősen érződött. A kicsi, nyílt gazdaságok ki voltak téve a volatilitásnak.

Szlovákiában egy rövid ideig még az is kérdés volt, hogy a kormány képes lesz-e a nemzetközi piacokról finanszírozni magát.

Ebből a szempontból nagyon fontos volt, hogy az EKB úgy döntött, ahogy, mert végül az EKB intézkedései hoztak nyugalmat a piacra, és a felárak csökkenése Szlovákia esetében volt az egyik legnagyobb. Azóta pedig már is előfordult, hogy a szlovák kötvényeknek olyan alacsony hozama volt, mint a németnek. Ebben nagy szerepe volt a PEPP-nek. Ez fontos a költségvetés szempontjából, de a versenyszféra és a lakosság is élvezte ennek hatását, hiszen az államkötvényhozamokból erednek a banki hitelek kamatai is. Ezért is voltak rekord alacsonyak a vállalati és lakossági hitelkamatok 2020-ban.

A PEPP-nél nem volt olyan megkötés, hogy az országok a tőkejegyzési kulcsának megfelelő arányában kell vásárolni a papírokat. Szlovák kötvényekből többet vásárolt az EKB a kulcsnál, vagy kevesebbet?

Ez csak rövid távon igaz. Az elvárás ugyanis az, hogy a jövőben visszatérünk a kulcshoz, már amennyire lehet. Persze nem tudjuk, hogy ez mennyire lehetséges, mert sok ország esetében lassan fennáll az a helyzet, hogy már nincs mit venni. Így nem lehetséges a kulcs szerint vásárolni. Szlovákia egyébként pont egy ilyen állam.

Tehát akkor Szlovákia semmilyen piaci forrás bevonására nincs rászorulva?

Azért nem lehet készpénznek venni, hogy az ország kötvénykibocsátását teljesen felvásárolja a jegybank. Előbb ki kell alakulnia egy piacnak, intézményi befektetőknek kell előbb megvásárolniuk a papírokat. Persze a bankok is azért veszik ezt meg az állampapírokat, mert tudják, hogy jó feltételekkel tudják tovább értékesíteni. De ettől még egy fontos szabály, hogy kell lennie egy működő piacnak. Ennek része az is, hogy mennyiségi korlátok is vonatkoznak az egyes kötvények felvásárlására.

A Szlovák Nemzeti Bank mennyire tudja befolyásolni a felvásárlás mértékét? - Már ha épp van mit venni.

A PEPP érdekes ebből a szempontból, hiszen valójában azt sem tudjuk, hogy mekkora lesz ez a csomag, mert ha nem lesz szükség a teljes keretre, akkor nem költjük el a bejelentett összeget. A kormányzótanácsban negyedévenként döntik el, hogy az elkövetkező időszakban mennyit vásárolunk. Operatív szinten havi vásárlásokra ezt már az EKB végrehajtótanácsa bontja le. Emellett folyamatosan zajlanak a konzultációk a helyi nemzeti bankokkal az aktuális piaci helyzetről, és ez alapján állapítják meg, hogy végül mennyit vesznek. Ezt utána lebontják egy előírt összegre, a nemzeti bankoknak pedig ezt a célösszeget kell elérniük adott időszakra. A tényleges teljesítést pedig már az is befolyásolja, hogy mekkora a kínálat a piacon. Azt sokan nem tudják, hogy a vásárlások nagy része valójában nemzeti szinten történik. Ha szlovák államkötvényeket vásárolunk a PEPP keretén belül, akkor azt elsősorban a szlovák nemzeti bank teszi, az EKB ezeknek csak egy kisebb részét vásárolja fel. A szupranacionális és vállalati kötvényeket pedig összevissza veszi mindenki nemzetiségtől függetlenül. Végeredményben minden nemzeti bank részt vesz a monetáris politika teljesítésében, és az EKB azon belül magánál a vásárlásoknál csak egy kisebb játékos.

A PEPP-nél láttuk, hogy nagy segítséget jelentett tavasszal, ma viszont már felmerül a kérdés: hogy lehet ebből a helyzetből kijönni? Mert az azért nem egy normális állapot, hogy a kötvénypiacot a jegybankok totálisan uralják. Számítsunk arra bármikor is, hogy a jegybanki mérlegekből egyszer kiseprik ezt a nagy kötvényállományt?

Belátható időn belül inkább ne számítsunk erre. De van belőle kiút – hosszú folyamat lesz, évekig tart majd, de ki lehet belőle jönni, ha a gazdasági fejlődés beindul. Ehhez az kell, hogy ne csak a keresleti, hanem a kínálati oldal is javuljon. Ekkor az egyensúlyi kamatláb elmozdulhatna 0% környékéről.

Hiszen amíg ez a neutrális kamatszint 0% környék marad, addig számolni kell azzal, hogy visszatérő szereplők lesznek a jegybankok a kötvénypiacon.

Egyébként érdekes kérdés, hogy amikor beindul a fellendülés és eljön annak az ideje is, hogy a monetáris politika kezdje visszafelé forgatni a válság-intézkedéseket, mivel kezdjünk: a kötvényvásárlás lassításával és visszafordításával, vagy inkább azt hagyjuk, és előbb kamatot emeljünk – ezek mind nagyon érdekes kérdések a jövőre tekintve.

Ezek szerint az EKB-nak még nincs kidolgozott stratégiája arra az esetre, ha a gazdaság újranyitásával együtt meglódul az infláció? Lagarde elnök szerint így is tartósan a cél alatt marad az infláció. De ha mégsem, mivel készül erre az EKB?

Erről inkább az elnököket kell megkérdezni. Én azt tudom mondani, hogy a mostani előrejelzések és a hivatalosan kommunikált elvárások szerint az infláció a következő 1-2 évben 2% alatt marad. Persze van felfelé mutató kockázat a globális történések miatt, például a Biden-csomag kihathat majd az eurózónára is, és még az eurózónán belül is születhet döntés fiskális élénkítésről. És ne felejtsük el a nyersanyagok, alkatrészek árának emelkedését, tehát jöhet költségoldali inflációs nyomás is. Az általános vélemény mégis az, hogy nagyon sokáig harcoltunk az alacsony inflációval és próbáltuk elkerülni a deflációt, és ha esetleg arra kerülne sor, hogy az infláció elkezd szaladni a másik irányba, akkor szerencsére abban az irányban tudjuk, mit kell tenni, és van rá nem is egy eszközünk.

NÉVJEGY

Horváth Mihály közgazdász mesterdiplomáját a brit York Egyetemen szerezte, majd a skóciai St. Andrews Egyetemen doktorált 2007-ben. Pályafutását az ING Banknál kezdte elemzőként, tanácsadóként dolgozott a Világbanknál 2005-ben, később a szlovák pénzügyminisztériumnál töltött 5 évet tanácsadói pozícióban. 2012 és 2015 között a szlovák költségvetési tanács tagja volt, 2015 és 2019 között az EU-s államok költségvetési ellenőrző szerveit tömörítő egyesület tanácsadói pozícióját töltötte be. Kutatásait posztdoktori képzés keretein belül az Oxfordi Egyetemhez tartozó Nuffield Collegeben végezte, 2014 és 2019 között a York egyetem oktatója volt, 2020 januárjában az egyetem tiszteletbeli tagnak nyilvánította. Fő kutatási területe a fiskális politika és a monetáris politika, és ezek optimális összehangolása volt. A Szlovák Nemzeti Bank főközgazdászi tisztségét 2020 januárja óta tölti be.

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
pfizer biontech vakcina koronavírus ellen