• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 290
Német válság: elfeledett csodafegyverhez nyúl a leendő kancellár

Német válság: elfeledett csodafegyverhez nyúl a leendő kancellár

A német gazdaság válsága adja a februárban esedékes választás előtti kampány fő témáját. A kancellári poszt várományosa, Freidrich Merz ígéreteiben látványosan visszatükröződnek a német gazdaság problémái, a gazdaságpolitikai programja első látásra sokat ígér: alapavetően piacpárti fordulat várható az országban egy CDU-vezette kormánytól, hasonló reformok pedig már sok ország esetén bizonyították növekedésösztönző hatásukat. Ezzel együtt a szkepticizmus is indokolt:  mind belső, mind a külső nehézségek akadályozhatják a jövőbeli kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtását, így a nagy ígéretekből végül nagy csalódás lehet. Mindenesetre a német fejleményeket fontos lesz szorosan követni, hiszen nem egyedül Németország szenved strukturális nehézségektől, a fejlemények így komoly tanulsággal szolgálhatnak egész Európa számára.

Ha ez az európai gazdaság haláltusája, akkor tartson még nagyon sokáig

Ha ez az európai gazdaság haláltusája, akkor tartson még nagyon sokáig

A csapból is az európai gazdaság szenvedése folyik manapság, a kontinens teljesítményét rendre lekicsinylik az USA-hoz, de még Kínához képest is. Rövid távon valóban nem jó a helyzet: a GDP immár két éve gyakorlatilag stagnál, miközben az USA gyorsan növekszik. Ám a várakozások szerint az európai lassulás átmeneti lesz, és a körülményeket látva nem is tekinthető meglepőnek. Az Amerikához képest vélt lemaradás egy része pedig illúzió: noha a gazdaság méretében valóban jócskán elhúzott az USA Európától, a lakosság számára fontosabb fejlettségi mutatókban Európa voltaképp felzárkózást mutat. Ha pedig a gyorsabb amerikai növekedésre mutogatunk, tudnunk kell azt is, hogy az USA milyen árat fizetett a növekedési többletért.

Ábrákon a szomorú igazság: Magyarország lemarad

Ábrákon a szomorú igazság: Magyarország lemarad

Jövőre már tényleg beindulhat a gazdasági növekedés – gondoljuk nagyon optimistán így az év vége felé közeledve. A közgazdászok szerint jövőre valóban lehet érdemi növekedés, de azért kirobbanó teljesítményt senki nem vár, és minden előrejelző a bizonytalan kilátásokat hangsúlyozza. A magyar gazdaság teljesítményéről nem fest szép képet a nemzetközi összehasonlítás, a magyar növekedés szűk régióhoz képest is alacsony volt a 2019 és 2024 közti válságos években. És bár a következő években az előrejelzők mindegyike szerint visszatér a növekedés, a prognózisok teljesülése esetén is alulteljesítő maradhat a magyar gazdaság a következő években.

Megtévesztő pesszimizmus: Európa kilátásai sokkal jobbak annál, mint ahogy azt bárki gondolta volna

Megtévesztő pesszimizmus: Európa kilátásai sokkal jobbak annál, mint ahogy azt bárki gondolta volna

Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.

Szemünk láttára zajlik a történelmi változás: Franciaország válhat Európa nagy betegévé

Szemünk láttára zajlik a történelmi változás: Franciaország válhat Európa nagy betegévé

A francia költségvetés körüli vita kormányválsághoz vezetett, ez pedig a piacokon is érezteti a hatását: a francia adósság kockázati megítélése már kedvezőtlenebb, mint Görögországé, és hamarosan Olaszországnál is kockázatosabb országnak ítélhetik Franciaországot a befektetők. A francia kockázati megítélés egyik legfontosabb mutatója 2012 óta nem volt ilyen magas. Ezek elsőre is figyelemfelkeltő fejlemények, ám a teljes képet figyelve látszik, hogy a francia helyzet nem drámai: semmilyen piaci pánikról nincs szó, a fundamentumok stabilak. Franciaország megítélése nem is a makromutatók romlása, hanem a politikai átalakulás miatt romlik. Utóbbi hatásai messzire mutatnak: nem is az adóssággal kapcsolatos nemteljesítés merülhet fel kockázatként, hanem az, hogy a politikai szempontok előtérbe kerülése miatt elmaradhatnak azok a reformok, amelyek elengedhetetlenek a magas növekedés eléréséhez, és ezzel az eladósodottság csökkentéséhez.

Megpróbáltak szabadulni a dolláruralom alól, de eddig nem jutottak messzire

Megpróbáltak szabadulni a dolláruralom alól, de eddig nem jutottak messzire

Meglepte a világot, amikor a feltörekvő hatalmak összefogva, nagy elánnal vágtak neki a dollárra épülő pénzügyi rendszerrel szembeni alternatíva kiépítésére, beigazolódni látszottak a félelmek, hogy az Egyesült Államok a szankciós politikával a saját hegemón szerepét ássa alá. A törekvés nagyon is él, vannak látványos kísérletek a dollár kiváltására, ám ha a nagyképet nézzük, minden változatlan: a dollár vezető szerepe nem csökkent, az ambiciózus feltörekvők devizájának súlya a nemzetközi tartalékokban továbbra is elhanyagolható. A jövő hozhat némi változást, de belátható időn belül ne számítson senki előre a dollár vezető szerepének megszűnésére.

Íme az ábra: ebből sejteni lehetett előre, hogy Trump sima győzelmet arat a választáson

Íme az ábra: ebből sejteni lehetett előre, hogy Trump sima győzelmet arat a választáson

Kiélezett versenyt mutattak a felmérések még a választás előtti utolsó napon is, holott végül sima republikánus győzelem született az amerikai elnökválasztáson. Az előző két választás kudarca után reflexből lehetne mutagatni a közvéleménykutatókra, ám mielőtt ezt megtesszük, tudni kell, hogy az elnökválasztási küzdelmek történetében most produkálták az egyik legpontosabb eredményt a felmérések. Ennek ellenére okkal érezheti megvezetve magát a felmérések által az, aki szoros versenyre számított, de ez nem a közvélemény-kutatók hibája, hanem az amerikai választási rendszer sajátossága. Ráadásul az eredmény igazán meglepőnek sem tekinthető, hiszen Trump tendenciózus alulméréséből kiindulva számítani lehetett rá, hogy a felmérésekben látott 50-50 körüli eredmény valójában egyértelmű Trump-előnyt jelenthet.

Dicsérik Biden munkáját, de nagyon súlyos terhet hagy a demokrata elnök maga mögött

Dicsérik Biden munkáját, de nagyon súlyos terhet hagy a demokrata elnök maga mögött

Joe Biden leköszönő elnök legjelentősebb gazdaságpolitikai öröksége az elszálló költségvetési hiány: békeidőben akkora deficitet még egy kormány sem hozott össze, mint a jelenlegi. A kiadásokat a kamatköltségek emelkedése és a hadügyi kiadások emelkedésének szükségessége is megdobta, ám a demokrata kormány emellett szociális- és egészségügyi programokra is sokkal többet költött elődeinél. A költségvetési élénkítés alighanem hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de Biden intézkedései között találunk olyat, amelynek növekedésgerjesztő hatása ennél is jelentősebb és tartósabb lehetett, holott nem is ez volt a célja. Nemcsak magában a gazdaságban, de a gazdaságpolitikában is történelmi jelentőségű volt az elmúlt négy év.

Új világ jön Amerikában, de a Biden-korszakot még nagyon sokáig fogjuk emlegetni

Új világ jön Amerikában, de a Biden-korszakot még nagyon sokáig fogjuk emlegetni

Joe Biden elnökségének négy éve alatt olyan jelentős események történtek az amerikai gazdaságban, amelyek egy része fontos fejezetet tesz majd ki a közgazdasági tankönyvekben. Az elnök hivatalba lépésével esett egybe az infláció felpattanása, amely végül 40 éves csúcsra emelkedett, ez pedig a kamatok emelkedéséhez vezetett. A Biden-korszak egyben az alacsony kamatok korának végét is jelentette: míg 2021-ben 0% körül volt az irányadó ráta, mára ez 5% környékére nőtt. Ám az elmúlt négy év legfontosabb fejleménye, hogy a fentiek ellenére az amerikai gazdaság olyan tempóban növekedett, amit támogató környezetben is jelentős teljesítménynek tartanánk.

Németország egyre súlyosabb válsághelyzetben van, és lehet, hogy még nem láttuk a legrosszabbat

Németország egyre súlyosabb válsághelyzetben van, és lehet, hogy még nem láttuk a legrosszabbat

A német gazdaság ötödik éve stagnál, és már biztos, hogy 2024 is elveszett év lesz a németek számára. Az előrejelzések szerint Európa legnagyobb gazdasága jövőre már megkezdheti a kilábalást, csakhogy van ezzel egy probléma: az előrejelzők már az idei évre is növekedést prognosztizáltak. Az öt éve tartó stagnálás már önmagában is komoly probléma, ám nem ez a legrosszabb forgatókönyv: ha a magas jegybanki kamatemelések végül a vártnál jobban korlátozzák a gazdaságot, akkor akár recesszióba is fordulhat a német gazdaság.

Európa válsága közepette is van pár szárnyaló ország: ez a közös bennük

Európa válsága közepette is van pár szárnyaló ország: ez a közös bennük

Berobbant idén a turizmus Európában: míg a kontinens lakói a boltokban nem akarnak költeni, a nyaralásokon nem fogják vissza magukat. A vendégéjszakák számának növekedése leginkább azokban az országokban csapódik le, ahol egyébként is magas a turizmus súlya a GDP-ben, ezek az országok így duplán jól járnak az európai fogyasztói szokások átalakulásával. De kimutatható-e ez a GDP-ben is? – avagy gyorsabban nőnek azok az országok, ahol nagyobb a turisztikai szektor súlya?

Powell a Fed kamatcsökkentése után: nem félünk a recessziótól, de most nagyot kellett vágnunk

Powell a Fed kamatcsökkentése után: nem félünk a recessziótól, de most nagyot kellett vágnunk

A Fed szerda este 8-kor közzétett kamatdöntési közleményéből kiderült, hogy a jegybank szokatlanul nagy mértékben, 50 bázisponttal csökkentette a kamatokat (a jellemző lépésköz 25 bázispont). A piac számított erre, a piaci szereplők többsége 50 bázispontos csökkentést árazott. Érdekesség, hogy a nagy lépés ellenére a jegybank csak kevéssé módosította lefelé a növekedési előrejelzését, és csak kissé vár magasabb munkanélküliségi rátát, mint júniusban. A kamatelőrejelzésekből kiderült, hogy a Fed még két 25 bázispontos csökkenést vár idén, jövő év végén pedig a kamatok 3,4% körül lehetnek. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón következetesen azt kommunikálta, hogy a jegybank nincs késésben a lazítással, nem tartanak recessziótól és magas munkanélküliségtől, és a mai jelentős csökkentésre éppen azért volt szükség, hogy ez így is maradjon. Egyelőre elhiszi ezt a piac, nincsenek nagy mozgások, és novemberre 25 bázispontos vágást áraznak.

Új korszak kezdődik ma: a fordulatnak beláthatatlan piaci hatásai lehetnek

Új korszak kezdődik ma: a fordulatnak beláthatatlan piaci hatásai lehetnek

Ma bekövetkezik a régóta várt fordulat az amerikai monetáris politikában, kamatot csökkent a Federal Reserve. Megjósolhatatlan, hogy az első vágás mekkora lesz, hiszen a 25 és az 50 bázispontos lépés mellett is szólnak erős érvek. A mai döntés önmagában is fontos, ám ennél még fontosabb, hogy milyen kamatpályát vetít előre a Fed a közeljövőre. Az amerikai monetáris politika kilátásai a világ minden piacára kifejtik a hatásukat, így a mai döntés vízválasztó lehet a befektetésekre vonatkozóan. Rég volt ennyire izgalmas és nehezen megjósolható kimenetelű Fed-ülés, és az egyes forgatókönyvek piaci hatása is nagyon eltérő lehet.

Gyűlölik a turistákat, pedig miattuk lettek lesajnált országból Európa növekedési királyai

Gyűlölik a turistákat, pedig miattuk lettek lesajnált országból Európa növekedési királyai

Miközben a csapból is az európai gazdaság gyengélkedése folyik, Spanyolország olyan növekedési számokat produkál, amelyek még válságoktól mentes időben is jónak számítanának, nemhogy az energiaválság, az infláció, a magas kamatok és a globális lassulás éveiben. A magas növekedés ráadásul kifejezetten egészséges szerkezetben, relatíve jó egyensúlyi mutatók mellett valósul meg. Európa negyedik legnagyobb gazdasága jó eredményeit leginkább annak köszönheti, hogy profitál az európai fogyasztás átalakuló szerkezetéből: a turizmus sosem pörgött ennyire Európában, és ennek Spanyolország az egyik legnagyobb nyertese. A növekedési sikersztori láttán érthetetlennek tűnik, hogy a helyi lakosok miért pont most üzentek hadat a turistáknak, hiszen a külföldiek elriasztásával saját fejlődési kilátásaikat rombolják. Pedig fejlődni még van hova, és ez – más tényezőkkel együtt – azért erősen árnyalja az ország gazdaságáról alkotott pozitív képet.

Szakadnak a magyar hozamok a piaci aggodalom hatására

Szakadnak a magyar hozamok a piaci aggodalom hatására

A részvénypiacok előző hetekben látott esésével együtt a kötvénypiacokon is bekövtekezett a fordulat, a hozamok látványosan estek, az esés az elmúlt pár napban felerősödött. Magyarországon is jelentős hozamcsökkenést látunk, a 10 éves kötvény hozama hathavi mélypontra esett. A hozamok esésének vannak kedvező hatásai, ám hogy ezek mennyire tudnak érvényesülni, az azon múlik, hogy a folyamatot kiváltó hatások mennyire tartósak.

Miért ütik a forintot, és mi lehet ennek a vége?

Miért ütik a forintot, és mi lehet ennek a vége?

Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.

Most jelzett be a mutató, ami sosem tévedett: eszerint az USA máris recesszióban van!

Most jelzett be a mutató, ami sosem tévedett: eszerint az USA máris recesszióban van!

Az Egyesült Államokban a mai munkaerőpiaci adatközlés után aktiválódott az úgynevezett Sahm-szabály. A múltban amikor ez megtörtént, az mindig azt jelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasága már recesszióban volt. Ettől még nem biztos, hogy az indikátor tévedhetetlen, csakhogy a recesszió nem lenne meglepő forgatókönyv, látva az aktivitás gyors romlását.

Tényleg új korszakba léptünk? Japánban megtörténhet az, amire harminc éve várnak

Tényleg új korszakba léptünk? Japánban megtörténhet az, amire harminc éve várnak

A japán jegybank váratlan kamatemelése új fejezetet nyitott a monetáris politikában: a lépés azt jelképezi, hogy a japán gazdaságban megtörténhet a 30 éve várt fordulat. Az infláció tartósan elérheti a jegybanki célt, és bár a növekedés még nyomott, a Bank of Japannél nagyon bizakodnak a helyreállásában. A kamatemelések alighanem folytatódnak, ám a jegybankároknak eszük ágában sincs letörni a keresletet, a szigorítás más csatornán fejti ki a hatását az inflációra. Noha a helyzet izgalmas és újszerű, a jegybanki lépések mellékhatásai nemcsak a japánok, hanem Európa számára is fájdalmas lehet.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility