dél-amerika
Gazdaság

Saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU az élesedő biznisszel?

Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a hatástanulmány szerint a megállapodás révén mind az EU, mind a Mercosur-országok GDP bővüléssel és kereskedelmi fellendüléssel számolhatnak, az uniós gazdák és a környezetvédők nem ugrálnak örömükben.

A gazdák attól félnek, hogy az olcsó dél-amerikai termékek (pl. prémium marhahús, méz) elárasztják majd az EU-t és kiszorítják őket a piacról. A környezetvédők úgy látják, hogy az EU a megállapodás révén nemhogy nem védi a környezetet, hanem újabb szöget ver annak koporsójába azáltal, hogy a megállapodás további motivációt ad a termőterületek növelésének, így az esőerdők irtásának. A vita kiélesedni látszik, hiszen a megállapodás hamarosan az Európai Parlament elé kerülhet és már több tagállam, illetve civil szervezet is hangot adott nemtetszésének.

Maga a megállapodás

Mit is jelent valójában ez közel 20 évig tartó tárgyalássorozatot követően 2019. június 28-án aláírt kereskedelmi megállapodás? Általánosságban elmondható, hogy a megállapodás révén a Mercosur tagállamok az EU-ból származó importjuk 91%-a tekintetében, míg az EU-ba a Mercosur-országokból származó import termékek 92%-a esetében szűnnek majd meg a vámok. Jelenleg például a mézre a Mercosur-országokból 17,4%-os vám vonatkozik, míg a marhahús termékekre 40-45% közötti tarifa. Egyes termékkategóriákra az alábbiak fognak vonatkozni: az ipari termékek esetében az EU a Mercosur-országokból származó termékekre vonatkozó vámot eltörli, hasonlóan a Mercosur-országok is eltörlik a vámokat a személygépjárművek, gépjárműalkatrészek, gépek, vegyi anyagok és gyógyszerek tekintetében. A mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek esetében az EU exportjára vonatkozó vámtarifák 93%-nál fokozatosan megszűnnek a vámok. Az EU liberalizálni fogja a mezőgazdasági behozatal 82%-át, a fennmaradó behozatalra részleges liberalizációs kötelezettségek vonatkoznak majd.

Egyes termékek (marhahús, baromfihús, cukor, etanol, méz, rizs) esetében a Mercosur-országokból érkező importot érintő vámok külön szabályozás alá esnek, a termékekre meghatározott vámmentes import kvóták a megállapodás aláírásától számított 5 éves időszak alatt fokozatosan kerülnek majd bevezetésre.

Összehasonlításképp az alábbi táblázat foglalja össze a 2020. évben a Mercosur országokból származó importadatokat és a megállapodás szerinti vámmentes mennyiségeket, valamint az EU éves fogyasztását:

Az EU importja a Mercosur országokból (2020) és a tervezett vámmentes kvóta
Termék Import (tonna) Kereskedelmi megállapodás szerinti kvóta (tonna) EU éves fogyasztása/felhasználása (tonna) 
Marhahús 125 365 99 000 8 000 000
Baromfihús 555 042 180 000 14 000 000
Cukor 262 147 180 000 19 000 000
Etanol n.a. 450 000 + 200 000 6 000 000
Méz 40 024 45 000 421 700
Rizs 169 367 60 000 2 700 000
Forrás: Eurostat

A megállapodás várható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásairól a London School of Economics készített elemzést. A hatástanulmányt az Európai Bizottság 2021. március 29-én tette közzé, mely két, egy konzervatív és egy ambiciózusabb szcenáriót is felvázol.

A konzervatív szcenárió:

  • a Mercosur-országok megszüntetik az EU-val szemben alkalmazott ipari termékekre vonatkozó vámok 90%-át és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok 80%-át;
  • az EU pedig az ipari termékek esetében teljesen megszünteti a vámokat és 15%-os részleges vámcsökkentést alkalmaz a rizs, a cukor, a húsipari, a gabonafélékre és a tejipari termékekre.

Az ambiciózus szcenárió:

  • a Mercosur-országok minden termékre vonatkoztatva megszüntetik a vámok alkalmazását;
  • az EU ebben az esetben is megszünteti az ipari termékre, gabonafélékre és tejipari termékekre vonatkozó vámokat, 30%-os részleges vámcsökkentést alkalmaz a rizs, a cukor, a húsipari termékekre.

A tanulmány a fenti szcenáriókat veti össze azzal az eshetőséggel, ha nem jön létre a megállapodás, a várható gazdasági hatásokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Az EU-Mercosur megállapodás várható gazdasági hatásai
Mutatószám Érintett övezet Konzervatív szcenárió Ambiciózus szcenárió
GDP változás 2032-ig EU + 10,9 milliárd euró (+0,1%) +15 milliárd euró (+0,1%)
Mercosur-országok + 7,4 milliárd euró (+0,3%) +11,4 milliárd euró (+0,4%)
Teljes export volumen változás EU 0,40% 0,60%
Argentína 1,90% 1,60%
Brazília 4,50% 6,10%
Paraguay 0,50% 0,80%
Uruguay 0,80% 0,70%
Teljes import volumen változás EU 0,90% 1,10%
Argentína 1,20% 4,60%
Brazília 1,30% 1,40%
Paraguay 0,10% 0,00%
Uruguay 0,40% 0,60%
Fogyasztói árak változása EU 0,20% 0,30%
Argentína -1% 0,30%
Brazília -1,50% -2,10%
Paraguay -0,30% -0,50%
Uruguay -0,60% -0,60%
Forrás: Európai Bizottság

A tanulmány az egyes ágazatokra gyakorolt hatásokat elkülönülten is elemezte. A hústermékek közül a szarvasmarha esetében a Mercosur-országok irányából az EU-ba áramló import mindkét szcenárió esetében 30-64%-kal (tonnában mérve 60-128 ezer tonna) fog megemelkedni, míg az EU termelése 0,7-1,2%-kal fog várhatóan csökkenni.

A cukor és az etanol iparágakra a tanulmány pontos előrejelzést nem tudott adni, a cukor vonatkozásában azonban az EU termelésének csökkenése várható figyelemmel arra, hogy a Mercosur-országok komparatív előnyt élveznek az EU-val szemben az olcsó munkaerő és a lazább szabályozásból fakadó alacsonyabb termelési költségek miatt. Ugyanakkor a Mercosur-ból származó olcsóbb cukor révén a cukorfinomítók, a cukrászok, a pékségek, valamint ital- és csokoládégyártók versenyelőnyre tehetnek majd szert. Hasonló megállapításra jutott az etanol esetében is, az EU-ban lévő gyártók fokozott versenyre számíthatnak a brazíliai versenytársakkal szemben, miközben az etanolt inputként felhasználó iparágak (vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar) olcsóbban jutnak majd a szükséges alapanyaghoz.

A gépipari termékek esetében az EU Mercosur-országokba irányuló kivitele 78-100%-kal fog emelkedni, míg az EU-ba irányuló import 17-24%-os növekedése várható összehasonlítva azzal a forgatókönyvvel, ha nem jön létre a kereskedelmi megállapodás. Ugyanezen adatok az elektronikai termékeket illetően 109-149%, valamint 16-22%.

A gépjárművek és gépjármű-alkatrészek EU exportja a konzervatív és az ambiciózus szcenárió szerint 95-114%-kal fog emelkedni, míg az import esetében 41-47%-os bővüléssel lehet számolni.

Összességében az EU gépjárműipari termelése várhatóan 0,5-06%-kal fog megemelkedni a megállapodás révén.

Parázs vita a gazdák és a környezet jövőjéről

A fenti táblázat aggregált adatai (GDP növekedés) alapján mindkét fél jól jár, azonban a megállapodás mégis heves ellenállást váltott ki az EU-n belül, de miért is? A megállapodást ellenzők egyrészt azok a mezőgazdasági szereplők, akik tevékenységét, termékeit érinti a megállapodás. Ide tartoznak többek között az állattenyésztők, cukorgyártók, méztermelők, akik úgy vélik, hogy az olcsó, kétes körülmények között előállított termékekkel az EU szabályozás következtében nem fogják tudni felvenni a versenyt és kiszorulnak a belső piacokról.

Álláspontjuk szerint míg rájuk szigorú állatvédelmi, minőségellenőrzési, műtrágya és növényvédőszer felhasználási szabályok vonatkoznak, addig a Mercosur-országokban termelőkre ezen szabályok nem, vagy jóval enyhébben érvényesek, így sokkal olcsóbban képesek előállítani a termékeket.

E körben emelendő ki az is, hogy Brazíliában engedélyezett növényvédőszerek 27%-ának használatát az EU már betiltotta, ugyanakkor az EU-ba importált termékeknek nem kell megfelelniük az EU-ban alkalmazott termelési normáknak, rájuk behozatali előírások vonatkoznak. Az ügy további érdekessége, hogy a Brazíliában használt, EU-ban betiltott növényvédőszereket Nagy-Britanniából, Olaszországból és Németországból exportálják.

A szarvasmarha tenyésztők is felemelték a hangjukat a megállapodás ellen. Úgy vélik, hogy bár a kereskedelmi megállapodás szerinti kvóta az EU teljes marhahús előállításához képest marginális mennyiség (kb. 1,2%), azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Mercosur-országokból származó import a szarvasmarha mely részét fogja érinteni. Álláspontjuk szerint az import elsősorban az értékes szarvasmarha részekre fog koncentrálódni, mely termékek EU-s piaca mindössze 1 millió tonna, így a megállapodást követően a prémium részek piacán a kedvezményes kvóta 10% részesedést biztosítana a Mercosur-országoknak. Továbbá a marha legértékesebb részei az állat mindössze 8%-át teszi ki, azonban ezek a részek adják a tenyésztő árbevételének 30%-át.   

A megállapodás ellen szóló további érvként hozzák fel, hogy az EU részéről megemelkedik majd a kereslet a marhahús, szója, ipari etanol és egyéb mezőgazdasági termékek iránt, a növekvő kereslet kielégítése pedig további negatív hatással jár majd a környezetre. A szarvasmarha-tenyésztés esetében például a környezeti kockázatok közé sorolandó a nagyobb mértékű vízfelhasználás és a takarmányigény miatti további erdőirtás. Számítások szerint az állattenyésztéshez szükséges megemelkedő takarmánykereslet következtében az erdőirtás felgyorsulása elérheti az évi 45%-ot (jelenleg 5%). Az üvegházhatású gázok kibocsátása is emelkedni fog az erdőirtás és a növekvő szarvasmarha tenyésztés, valamint a bővülő áruszállítás következtében. A takarmány előállításhoz és az állattenyésztéshez kapcsolódóan a géntechnológia, az antibiotikumok, a növényvédőszerek fokozott felhasználása várható, mely további jelentős talaj- és vízszennyezést von maga után.

Hogyan tovább?

A megállapodás jelenleg jogi felülvizsgálat alatt áll, melyet követően hivatalosan lefordítják a tagállamok és a Mercosur-országok nyelvére és ezt követően küldik meg ratifikálásra az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak. 

Ugyanakkor már számos tagállam ellenérzését fejezte ki a megállapodással kapcsolatban.

A megállapodás jelenlegi formáját mind az osztrák, mind a holland parlament elutasította, továbbá Franciaország és Írország is kritikákat fogalmazott meg. Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás jelenlegi formájában elfogadhatatlan és az Európai Gazdálkodókkal (COPA), valamint az Európai Termelőszövetkezetekkel (COGECA) közösen kívánják elérni, hogy az Európai Parlament védje meg a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit.

Nem csak a tagállamok szólaltak fel a megállapodás ellen, több száz civil szervezet is közösen tiltakozik a megállapodás ellen, mivel álláspontjuk szerint az súlyosbítja a környezetszennyezést, az emberi jogok megsértését idézi elő, valamint az export-orientált agrárpolitika a mezőgazdasági termelői árak emelkedéséhez vezet majd.

Összességében úgy tűnik, hogy a megállapodás számos fronton jelentős ellenállásba ütközik, kérdés ugyanakkor, hogyan dönt majd az Európai Parlament, illetve amennyiben a megállapodás módosításra kerül azzal elégedettek lesznek-e a tagállamok.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

utazás koronavírus
bécs
üveg
vakcina maszkviselés viszlát koronavírus
digitális bank chip
vakcina koronavírus beadás szputnyik

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
vakcina oltás oltatás koronavírus