Azzal kell kezdenünk a cikket, hogy a Portfolio szerkesztőségének döntő többsége már beoltatta magát, aki nem, az is már regisztrált az oltásra. Szerintünk fontos, hogy mindenki oltassa be magát, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy regisztráljon, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a vakcina megvéd a koronavírus súlyos lefolyásától és a halálozástól. A magyar kormány által közzétett táblázat azonban többek között éppen azért különös, mert arra utal, hogy két oltás után is meglepően sokszor halálos lehet a koronavírus. Cikkünkben ezt a kérdést jártuk körbe, amelyhez olyan kutatók segítségét kértük, akik ismerik a vakcinákat, illetve rálátnak a magyar oltási program alakulására. A fő megállapításaink egy részét előre le is lőjük:
- A nyugati vakcinák esetében, amikről erre vonatkozó közlés elérhető az irodalomban, két oltás után extrém ritka esemény a koronavírusos halálozás, egymillió oltottból legfeljebb néhány esetben fordulhat elő halálos lefolyású koronavírus-fertőzés. Magyarországon 1,4 millió oltottból 273 fő halt meg koronavírusban. Ez arányosan 200-szor annyi haláleset, mint a megfelelő amerikai adat.
- A halálozások magas számára a leglogikusabb magyarázat, hogy a koronavírusban elhunytak még jóval a védettség kialakulása előtt kapták el a betegséget, de ezt mégsem veszi figyelembe a magyar adatközlés. Erre vonatkozóan nem tartalmaz adatokat a kormányzati táblázat, de a vizsgálat megjelölt időpontját és védettség kialakulásának idejét figyelembe véve sejthető, hogy ez legalább részben magyarázattal szolgálhat.
- Ha azonban ez nem jelent teljes magyarázatot, vagyis a védettség feltételezett kialakulása után betegedtek meg és haltak meg az emberek, és más módszertani oka sincs a magas számoknak, akkor felvetődik a vakcinák hatékonyságának a kérdése.
- A nyugati vakcinák nemzetközi kutatások alapján nagyon magas hatékonyságúak, védenek a halálozástól koronavírus-fertőzés esetén, és működnek a brit mutánssal szemben is. A keleti vakcinák kapcsán kevesebb ilyen információ áll rendelkezésre.
- A Szputnyik V esetében eddig nem merültek fel kérdőjelek, hiszen ennél a vakcinánál nem volt jellemző az oltás utáni halálozás itthon, azonban a Sinopharm hatékonyságát több nemzetközi példa is megkérdőjelezi. Az Egyesült Arab Emírségekben és Szerbiában is úgy találták, hogy több esetben nem alakult ki védettség a Sinopharmmal oltottak esetében, így harmadik dózisra lehet szükség.
Többen halnak meg, mint lehetne
Az eddig megismert klinikai vizsgálati eredmények szerint a nyugati oltások közel 100%-ban védenek a halálozástól. Több tízezer oltottat követtek ezek a Fázis III. tesztek, amelyek azt mutatták be, hogy két oltás beadás után gyakorlatilag lehetetlen esemény a halálozás fertőződés esetén, és a súlyos megbetegedés is olyan ritka, mint a fehér holló. A vakcinák a való életben is bizonyítottak. Az Egyesült Államokban folyamatosan követik az oltottakat, és az amerikai járványügyi szerv, a Centers for Disease Control and Prevention április 20-ai adatai szerint egymillió kétszer beoltott közül mindössze egy halt meg koronavírusban. A napokban megjelent egy szerb tanulmány is, ami szintén arra jutott, hogy akit beoltanak, az ritka esetben megbetegedhet, de már kórházba kerülő is alig volt (igaz, ebben a vizsgálatban jóval kevesebb oltott szerepelt).
Ehhez képest atombombaként robbant a magyar kormány által közzétett táblázat, amely arról szólt, hogy két oltás után hányan betegednek meg és hányan halnak meg Magyarországon. A kormányzati összeállítás alapján ki lehet számolni, hogy (az időszak végére) 1,4 millió fő adatát vették alapul, akik közül 5714-en fertőződtek meg koronavírussal és 273-an haltak meg. Ez nagyon magas a fertőzöttek számát illetően is (az amerikaiaknak 87 millió kétszer oltott után 7157 megbetegedésük volt), de különösen és érthetetlenül magas a halálozások tekintetében (87 millió oltott után 88 az amerikai adat). A különbség tehát rendkívül nagy, halálozásokban 200-szoros, amit aligha magyarázhat a halottak eltérő számítása, vagy a beoltottak életkorának, társbetegségeinek eltérése. Kutatók szerint a hazai adatok minden bizonnyal nem helyesek, ezért elsőként arról kell megbizonyosodni, hogy nem valamilyen módszertani hiba áll-e a közölt számok hátterében.
Kutatók szerint nagyon fontos lenne ismerni a beoltottak életkorát, alapbetegségeit, és azt is, hogy az oltás után mennyi idővel haltak meg. Ezek ugyanis mind befolyásoló tényezők. Könnyen lehet ugyanis, hogy sok táblázatban szereplő elhunyt úgy fertőződött meg, hogy még nem kapta meg a második oltását (noha ez elvileg ellentmondana a táblázat címének), vagyis nem alakult ki nála a védettség. Ezeket az információkat azonban nem lehet tudni. De ha leginkább olyan elhunytak szerepelnek a táblázatban, akik pl. a második oltás után 1-2 nappal haltak meg, akkor biztosra vehető, hogy még a védettség kialakulása előtt fertőződtek meg. Jellemzően az első oltás után a Pfizer esetében 2 hétnek, a Szputnyik esetében 3 hétnek kell eltelnie, hogy hasson a vakcina. Miután a betegség lefolyása nagyjából egy hónap a lappangás és a halálozás között, így akik röviddel a második oltás után haltak meg, azok esetében kiszámolható, hogy a megbetegedés pillanata még az első oltás utáni védettség előtt történt. Erre azonban nincs semmi bizonyíték, hiszen a kormány a kutatók kérése ellenére sem oszt meg azóta sem semmilyen további adatot a táblázat kapcsán, így az általunk megkérdezett szakértők is csak gyanakodnak arra a forgatókönyvre, hogy lehetnek ilyen elhunytak. Ezért is kellene nyilvánosságra hozni és kutatni, hogy az oltáshoz képest mikor haltak meg az emberek; vagyis hogy a vakcinálás előtt, közben (akár az oltóponton), vagy utána fertőződtek meg az elhunytak.
Ha viszont arról van szó, hogy a védettség kialakulása után betegedett és halt meg Magyarországon a 273 fő döntő többsége, és ezt a számot más módszertani hiba sem magyarázza, akkor az komoly kérdéseket vet fel. Mégpedig a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban.
A Portfolio utánajárt a kérdésnek, és több kutatóval való beszélgetésünkből a következő információk rajzolódtak ki az egyes vakcinák kapcsán:
Sinopharm. A kínai vakcina esetében kezdjük az OGYÉI leiratával, amit az oltás használata előtt tettek közzé Magyarországon: „a Kínán kívül végzett III. fázisú vizsgálatban a vakcina hatásosságának időközi értékelésébe bevonható 60 évnél idősebb személyek aránya 0,63%, (…) a korcsoportra vonatkozóan a súlyos COVID-19-fertőzéssel szembeni védőhatás még nem megbecsülhető. (…) A rendelkezésre álló adatok szerint a neutralizáló antitestek szintje a 60 évnél idősebb személyekben alacsonyabb, mint a 18– 59 évesekben, illetve a neutralizáló antitestek szintje az oltási program befejezése utáni 90. napon a 28. napi értékhez képest nem csökkent.” A fentiek alapján tehát idősekre lényegében nem tesztelték a vakcinát klinikailag, az indirekt bizonyítékok – antitestek szintje – alapján pedig alacsonyabb hatásfok becsülhető. Magyarország mégis olt időseket is ezzel a vakcinával. A Portfolio az OGYÉI leirata után, a vakcina használata előtt megírta, hogy kérdések merülhetnek fel az oltás kapcsán a védőhatás szempontjából az idős populációban.
Értesülésünk szerint hazai szakértők úgy vélekednek az informálisan elvégzett vizsgálatok alapján, hogy az idősek esetében a Sinopharm nem véd túl magas szinten. Indul egy hosszabb távú védettséget vizsgáló kampány is Pécsen (a Sinopharmra is), azonban már most is rendelkezésre állnak részadatok, amelyek a Sinopharm hazai teljesítményét mutatják meg. Ezek, úgy tudjuk, hogy egybevágnak nemzetközi vizsgáltok eredményeivel is. Szerbiai vizsgálatok megállapították, hogy bizonyos esetekben nem elég a két dózis a Sinopharmból, hanem szükséges egy harmadik is a védettséghez. A vizsgálatok arra jutottak, mint amire az OGYÉI dokumentumaiból is számítani lehet, az idősebbek esetében alacsonyabb az antitestek szintje. Ez bár nem biztos jele a rosszabb védelemnek, de valószínűsíti azt. Hasonló következtetésre jutottak az Egyesült Arab Emírségekben is, ugyanakkor megállapították, hogy több mint 90%-kal csökkenti a kórházba kerülés kockázatát, a halálozást pedig teljesen megakadályozza. Így különösen érdekes, hogy a magyar adatok alapján tucatjával voltak Sinopharmmal oltott halálozások is.
A fentiek alapján tehát nagyon fontos lenne megvizsgálni Magyarországon – ahogy megtették Szerbiában és az Emírségekben –, hogy az oltottaknak megvan-e a megfelelő védettségük. Nem tudjuk, hogy a helyzet mennyire hasonló Magyarországon, illetve tudományos publikáció ezekből az országokból sem érhető el. A kockázatot felveti a kormány által közzétett táblázat is, amely azt mutatja, hogy a nagyon rövid idő ellenére is – először március végén adtak be érdemi mennyiségben második oltást Sinopharmból, a táblázat pedig április 20-án már záródik is – számos halálozás következett be Sinopharmmal oltottak esetében. Azért lenne fontos ezt a kérdést megvizsgálni, hogy bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy megfelelő védettséget ad-e a kínai vakcina. Az egyik opció ugyanis az, hogy „nem termelődik ellenanyag” az oltottak egy részében, ezért nem is véd a Sinopharm alapvetően a koronavírus ellen, a másik pedig az, hogy termelődik ellenanyag az oltás után, de a brit mutációval szemben a Sinopharm nem véd annyira hatékonyan, mint az eredeti vírusra nézve. Kínai közlések alapján egyébként a Sinopharm a brit mutáció ellen is hatékony, részletes vizsgálatok azonban nem állnak rendelkezésre. Felmerült az a lehetőség is egyes szakemberekben, hogy a kínai vakcina tűje egész egyszerűen túl rövid európai emberekhez mérten, és nem lehet vele megbízhatóan elérni az izmot, ahová a vakcinát elvileg adni kellene.
Pfizer és Moderna. Ezek a nyugati vakcinák a magyar táblázat halálozási listájának „élén” szerepelnek, ami meglepő, miután minden korcsoportban magas hatékonyságot mértek a nemzetközi kutatások. Ahogy a bevezetőben írtuk: ezek a vakcinák nemzetközi példák alapján sokkal jobban védenek a halálozástól, mint ami a magyar adatok alapján látszik. A Pfizer és a Moderna oltása bizonyítottan hatékony a brit vírusváltozattal szemben is, amely domináns Magyarországon.
Izrael beoltotta a népességet Pfizerrel, kitűnő eredményekkel, amelyek igazolták, hogy a vakcina hatásos a betegség és a halálozás ellen is
– mondta egy kutató a Portfolionak.
Akkor mi lehet a magyar adat oka? A kutatók szerint, ha olyan rossz a helyzet, mint ahogy a hazai adatok mutatják, akkor ki kell vizsgálni ennek az okát. Az egyik magyarázata az a kutatóknak, hogy olyan esetek is benne vannak a hazai halálozási listában, akiknek még nem alakult ki az immunválaszuk, vagyis az immunizálás előtt betegedtek meg valójában. Ezt a képet árnyalja, hogy a Pfizer oltása az első dózis után 2 héttel már érdemi, 3 héttel nagyon jelentős védelmet nyújt a vírussal szemben. Ha viszont a kormányzat azoknak gyűjtötte össze az adatait, akiknek feltehetően már kialakult a védettségük, akkor csak egyetlen magyarázat adódik: a vakcinák nem tudták kifejteni valamilyen okból a hatásosságukat az oltás beadása után. A vakcina pedig úgy tud veszíteni a védőképességéből, ha romlik a minősége valamikor. Vagyis: ha a vakcina előiratával ellentétben nem azon a hőmérsékleten szállították, raktározták, és használták fel, amin szükséges. „Ha bármikor felolvad és visszafagy vagy nem a megfelelő hőmérsékleten van a vakcina, akkor romlik a hatékonyság vagy egyéltalán nem lesz hatásos” – mondta egy kutató. Bizonyosan mindenki a legjobb szándékkal jár el, de ilyen, úgynevezett „hűtési lánc megszakadások” előfordulhatnak, kérdés, hogy van-e szisztematikus oka. Ez azonban könnyen lehet, hogy egyáltalán nem következett be, de a szakértők szerint mindenképpen meg kellene vizsgálni a különösen magas számú halálesetet. Az mRNS-vakcinák jó általános hatékonyságát látszik alátámasztani egy vizsgálat, ami Budapesten mérte az antitesteket, főképp Pfizer-Moderna oltottak esetében, ahol magas hatékonyságot mértek. Ez azt támasztja alá, hogy a vakcinák rendben vannak. Bármi is a helyzet: tisztázni kell, hogy mikor fertőződtek meg az alanyok, még a védettség kialakulása előtt vagy utána. Ha szükséges, új adatgyűjtést kell indítani – vélekedett egy szakértő. Ez már csak azért is fontos lenne, hogy tudjuk: a Magyarországon jelen lévő vírusváltozatokkal szemben hatékonyak-e a vakcinák.
AstraZeneca. Ezt a vakcinát kevésbé adták időseknek, ezért nem is jellemző, hogy sokan meghaltak volna az oltás után koronavírusban. Az oltás használatának bevezetésekor Magyarország nem is adta ezt a vakcinát 65 év felettieknek.
Pedig ezt a vakcinát több idős emberen tesztelték, mint a kínait, mégsem adtuk nekik eleinte, miközben a Sinopharm-oltást az idősekkel kezdtük
– mondta egy szakértő. Mindenesetre elég kevés duplán oltott AstraZenecás van eddig, mert a második oltást eltolták az elsőt követően 12 hétre, így a minta elemszáma alacsony. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy ez a vakcina az első oltás után is magas hatékonyságú. Speciális szállítási igényei nincsenek ennek a vakcinának.
Szputnyik V. Ezt az oltást leginkább azok kapják, akik nem szenvednek krónikus betegségben és ha nem is annyira, mint az AstraZeneca esetében, de inkább fiatalabbaknak adják. „Ők oltás nélkül is csak nagyon ritka esetben halnak meg koronavírus-fertőzésben” – mondta egy kutató, kitérve arra, hogy jellemzően súlyos krónikus betegek nem kapnak Magyarországon ilyen vakcinát. Speciális szállítási feltételek itt sincsenek, hasonlóan az AstraZenecához, szállítása, tárolása nem igényen komplex megoldásokat.
Összegzés
Mindent egybevetve a kutatók szerint az a kép rajzolódik ki, hogy a vakcinákat összehasonító magyar táblázat alapján lehetetlen rangsorolni a vakcinákat, ugyanis sem az oltások használatának eltérő időtávja, sem az oltottak krónikus megbetegedések tekintetében látott különbségek, sem az oltottak korösszetétele nem adott ehhez.
A viszonylag alacsony számú duplán oltottra jutó magas halálozás miatt viszont vizsgálatot kellene végezni arra vonatkozóan, hogy ez miként fordulhatott elő.
Úgy tudjuk, számos kutató szeretné megvizsgálni a kérdést, azonban a járványügy elzárkózik attól, hogy információkat adjon nekik az oltás utáni elhunytakra vonatkozóan.
Összességében tehát a kutatók szerint ki kellene vizsgálni az oltottak elhalálozásának körülményeit, illetve azt, hogy mikor, milyen vakcinával lettek immunizálva, ami azért lenne különösen fontos, hogy tisztán lássunk az oltottak védettségének kérdésében, ez ugyanis kulcskockázatnak minősül a járvány negyedik hullámának esélye szempontjából.
Címlapkép: Getty Images
