parlamenttavcso
Gazdaság

Évekig tarthat, mire Magyarország visszatalál a válság előtti útra – Megbüntethetnek a hitelminősítők?

Nem túl ambiciózus középtávú célokat tartalmaz a kormány friss konvergencia programja a deficit és az adósság lefaragásával kapcsolatban, a tervek szerint csak 2024-ben érné el a bűvös 3 százalékos határt a GDP-arányos költségvetési hiány, az adósságráta válság előtti szintje pedig beláthatatlan távolságban van. Márpedig a hitelminősítők eddig csak átmeneti romlást vártak a fiskális fegyelemben. Most a Standard & Poor's közgazdásza a Portfolio kérdésre elismerte: a felvázolt pálya kicsivel rosszabb annál, amire számítottak, de ez nem biztos, hogy rögtön leminősítéssel jár.

Nem fogná vissza a kormány egyhamar a költekezést

A nemrég benyújtott konvergencia program által felvázolt pálya szerint a 2020-as 8 százalék feletti költségvetési hiány idén alig csökken, a nemzeti össztermék 7,5%-a lehet, majd még 2022-ben is 5,9%-os deficittel számol a kormány. Innen 2023-ban 3,9%-ra csökkenhet tovább a hiány, majd 2024-ben elérhető a 3 százalékos lélektani határ, amit korábban az uniós túlzott deficit eljárás miatt figyeltünk kiemelten.

A friss konvergencia program számai azt mutathatják, hogy a következő évek költségvetési pályája kissé rosszabb lehet, mint amire az év elején számítottunk

- emelte kommentálta a Portfolio kérdésre a felvázolt pályát Niklas Steinert, a Standard & Poor's hazánkkal foglalkozó közgazdásza.

A hitelminősítők véleménye azért lehet lényeges a programról, mert eddig azt hangsúlyozták, hogy csak átmenetileg romlik majd a fiskális fegyelem a járvány hatására. A most becsült hiány annak fényében meglepő, hogy a várakozások szerint akár már 2021 végére elérheti a gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet. A jelek szerint azonban a fiskális támogatás még ezt követően is évekig fennmaradhat. Persze ezzel nem egyedülálló Magyarország, minden ország igyekszik kihasználni az alkalmat, hogy kicsit lazítson a fegyelmen. Azonban ha a régiós országokat vizsgáljuk, akkor középtávon azért majdnem mindenki igyekszik visszatérni a válság előtti költségvetési pályához. A most benyújtott konvergencia programok alapján

2024-ben már csak a cseh deficit lehet magasabb a magyarnál.

Persze nagy különbségek nincsenek, hiszen a román és a szlovén hiány is alig lenne alacsonyabb, gyakorlatilag a fiskális szigorban nem lesz különbség a tervek szerint. Ha azonban megnézzük, akkor Románia és Szlovénia magasabb szintről indul 2021-ben, onnan sikerült nagyjából a magyar szintre lefaragni a hiányt.

A magas költségvetési hiány miatt pedig az adósság is csak lassan indul majd csökkenésnek. Magyarországon például tavaly a 2019-es 64,7%-ról 80% fölé ugrott a GDP-arányos ráta, ami még 2025-ben is 73,1% lesz a konvergencia program alapján. Főleg a következő két évben lesz mérsékelt az adósságcsökkenés, 2021 végére 79,9%-ra, majd 2022-ben 79,3%-ra csökkenhet.

A régióban ez szintén nem egyedülálló, aki megteheti még emeli is kicsit az adósságrátáját a következő években. A különbség legfeljebb annyi, hogy a tavalyi emelkedéssel a magyar adósság ismét átlagon felülinek számít a hasonló országok körében, vagyis kisebb a mozgásterünk az emelkedésre.

A magyar adósságrátával kapcsolatban még egy dolgot érdemes kiemelni: a konvergencia program szerint a forint árfolyamára vonatkozó feltételezéshez (364,5-ös euróárfolyam) képest 1%-os árfolyamelmozdulás 0,16 százalékpontot jelent az adósságrátában. Márpedig amikor ilyen kicsit a különbség (80,4%-ról 79,9%-ra csökkenő ráta), akkor már ez is kockázatot jelenthet.

Vagyis nagyjából 3 százalékkal gyengébb forintárfolyam mellett már veszélybe kerülne az adósságcsökkenés, amivel sérülne a stabilitási törvény előírása.

A program a pozitív kockázatok között emeli ki, hogy ha a tervezett 4,3%-nál egy százalékponttal erősebb lesz a 2021-es GDP-növekedés, akkor az a teljes időhorizonton 0,5-0,7 százalékponttal alacsonyabb adósságrátát eredményezne. Ez ugyanakkor a másik irányban is igaz, bár a kormány prognózisa konzervatívnak mondható. De ha a tervezettnél gyengébb forint és lassabb növekedés jön, akkor veszélybe kerülne az adósságráta csökkenése, bár bizonyára vannak tartalékok ebben az adósságpályában.

Mit szólnak majd ehhez a hitelminősítők?

A középtávú költségvetési- és adósságpálya azért is kulcsfontosságú lehet, mert az elmúlt időszakban a hitelminősítők rendre azt emelték ki Magyarországgal kapcsolatban, hogy az egyensúlyi mutatók átmeneti romlása után a kormány visszatérhet a fegyelmezett gazdálkodáshoz, részben emiatt nem indokolt a kilátás vagy a magyar adósbesorolás rontása. Ha viszont lassabban csökken majd a deficit, akkor az akár el is bizonytalaníthatja a szakembereket.

A Fitch például legutóbbi elemzésében 2021-re 5,6%-os, 2022-re pedig 4,9%-os deficittel számolt, a konvergencia programban azonban ennél lényegesen magasabb érték szerepel. Ráadásul a cég közgazdászai szerint még az alacsonyabb hiány mellett is emelkedne idén az adósságráta, mivel a kormány által várt 4 százalék feletti tempó helyett csak 3,2 százalékkal bővülhet a gazdaság.

A válság éveiben látható egyedi tényezők kifutását követően 2021 után fokozatos költségvetési konszolidációra számítunk Magyarországon, ugyanakkor a középtávú számokat egyelőre nehéz becsülni – válaszolta a Portfolio kérdésére Niklas Steinert.

A járvány utáni évek költségvetési hiánya már elsősorban a kormányon múlik: fenn akarják-e hosszútávon tartani a lazább költségvetési politikát vagy igyekeznek minél gyorsabban visszatérni a válság előtti 2-3 százalékos deficithez

- tette hozzá a hitelminősítő elemzője.

Az adóssággal kapcsolatban Niklas Steinert kérdésünkre kiemelte: 2020 közepe óta azt gondolják, hogy Magyarország GDP-arányos adóssága az előrejelzési horizonton nem tér majd vissza a járvány előtti szintre. A most benyújtott költségvetési pálya alapján fennáll annak veszélye, hogy a magyar költségvetési pálya kevésbé lesz szigorú, mint a régió országaiban. Szerinte az adósságráta csökkenése szempontjából a következő években kritikus lesz a gazdasági növekedés üteme.

A magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatban Steinert hozzátette: nagyban múlik majd az uniós források felhasználásán a GDP alakulása, azonban ha a válság előtti éveket vesszük alapul, akkor nem tűnik irreálisnak középtávon a 4% körüli átlagos éves bővülés.

A hitelminősítők értékelése már csak azért is lényeges lehet, mert Csehország esetében például rögtön a konvergencia program megjelenése után arra figyelmeztetett a Moody’s, hogy negatív lehet az ország hitelminősítői besorolására az, hogy szinte alig számol deficitcsökkenéssel a kormány a következő években. Nálunk egy kicsivel jobb a helyzet, ahogy a fenti grafikonon láthattuk, azonban ha a kormány terveinél bármi miatt gyengébben alakulnak a fiskális folyamatok, akkor akár a hitelminősítői besorolásunk is veszélybe kerülhet.

Címlapkép: Getty Images

forint191231
orbán viktor semjén zsolt parlament
búza
GettyImages-1211246429 (10)
gme
varga mihály etp
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
orbán viktor semjén zsolt parlament