Megint megemelte keretét az MNB
Az áprilisi kamatdöntés után jelentette be az MNB, hogy tovább vásárolja majd az állampapírokat, a következő technikai felülvizsgálatot 3000 milliárd forintnál tartja majd. Ez nem jelent effektív keretet, a mostani felülvizsgálatra csak azért volt szükség, mert elérte a 2000 milliárdot a jegybank állománya, de borítékolható volt az újabb emelés. A jegybank továbbra is azt hangsúlyozza, hogy
tartós jelenlétre készül a kötvénypiacon.
Ez alapján a következő hónapokban sem kell arra számítani, hogy hirtelen fékez majd az MNB, a jelenlegi heti 60 milliárdos vásárlások fenntartása mellett nagyjából négy hónap múlva, augusztus végén jöhet a következő felülvizsgálat.
Korábban az 50%-os korlát tarthatta vissza a jegybankot attól, hogy egy-egy sorozatból tovább vásárolhasson, azonban tavasszal már bejelentették, hogy a jövőben rugalmasan kezelik ezt a határt. Most a 2034/A sorozat esetében már kicsivel több, mint a piaci mennyiség fele van az MNB-nél, emellett további négy sorozatnál vannak közel ehhez. De így is bőven van még mit megvásárolni.
Érdekesség, hogy április eleje óta az ÁKK ritkábban tart kötvényaukciót, a korábbi heti értékesítés helyett csak kéthetente. Az MNB viszont nem lassított a vásárlásokkal, amivel
a nettó állampapír-kibocsátás szinte nullára esett, hiszen amennyit az adósságkezelő elad hetente, annyit az MNB megvesz.
Vagyis nem csak a jelenlegi piaci állomány, hanem a fokozatos kibocsátások felszívása is biztosítja az MNB számára az eszközvásárlás folytatását. Éppen ezért nem is kell tartani attól, hogy jelentősen 50% fölé menne valamelyik sorozatban a jegybank, az utóbbi hetekben elsősorban a rövidebb, tíz éven belüli futamidőkből vásároltak.
Olyan tempóban vásárol az MNB, mint kevesen a világon
A tavaly kitört világjárványt követően nem egyedülálló az MNB eszközvásárlási programja. A fejlett jegybankok már a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan futtatnak hasonló programokat, tavaly pedig a feltörekvő piacon is ledőlt a monetáris finanszírozás tilalmával kapcsolatos álláspont. Így nem csak a magyar, hanem például a lengyel jegybank is hasonló programot indított.
Az ilyen eszközvásárlások elsődleges célja a hozamok stabilizálása és a finanszírozás megkönnyítése a válság miatt jelentősen megemelkedett költségvetési hiányok miatt.
Ugyanakkor az utóbbi egy évben az MNB élen járt az állampapírvásárlásban nemzetközi összehasonlításban is. A QE-program tavaly májusban indult, azóta a megvásárolt 2000 milliárd forintnyi kötvény a magyar GDP 4,5%-a, a teljes államadósságnak pedig az 5,8%-a. Persze ebben még mindig elmarad a Fed vagy az EKB 20-30%-os piaci részesedésétől.
Azonban ha csak az utóbbi egy évet vizsgáljuk, akkor az MNB még az amerikai jegybankot is lepipálta. A nemzeti össztermék arányában és adósságarányosan is jóval erőteljesebben vásárol a magyar jegybank.
Ha az áprilisi eszközvásárlást nézzük, akkor a 240 milliárdos magyar program a teljes adósság 0,68%-át jelentette, miközben a Fed az amerikai adósságállomány mindössze 0,28%-át vette meg egy hónap alatt.
Vagyis ha nem számítjuk az utóbbi évek eszközvásárlását, akkor jelenleg a magyar QE-program aktuálisan nagyobb, mint az amerikai.
Meddig zsákolhat az MNB?
Említettük, hogy a magyar jegybank tartós jelenlétre készül a piacon, ezért nem számítunk arra, hogy a közeljövőben leállítaná a vásárlásokat az MNB. A következő technikai felülvizsgálat pedig 3000 milliárd forintnál jöhet, amit augusztus végére érhet el az állomány. De várhatóan akkor további hosszabbításról dönt majd a Monetáris Tanács.
Így az év végéig a mostani ütemben még mintegy 2000 milliárd forintnyi kötvény kerülhet a jegybankhoz, amivel a teljes állomány elérheti a 4000 milliárdot. Ez pedig már a tavaly év végi adósság több mint 10 százaléka lehet.
Várhatóan ezzel sem lép majd fel az állampapírtulajdonosok dobogójára az MNB, jelenleg a hazai bankok (monetáris intézmények), a háztartások és a külföldi befektetők fej-fej mellett a legnagyobb befektetők.
Látható, hogy az MNB tulajdonában jelenleg az összes állampapír közel 5%-a van, de ha ez az év végéig felmegy 10-15%-ra, akkor sem veszélyezteti majd a három legnagyobb szereplő helyét. Annyit érdemes hozzátenni, hogy ez az 5%-os adat még március végi, miközben az előbb említett 5,65% a teljes adósságon belül már áprilisi. Ha az állományok változását nézzük, akkor jól látszik a lakosság egyre nagyobb térnyerése elsősorban a külföldi szereplők kárára, illetve a grafikon bal alsó sarkában már látható az MNB egyre nagyobb piaci szerepe is.
Vagyis összességében várhatóan a következő hónapokban is folytatja a kötvényvásárlásokat az MNB. Arra számítunk, hogy a heti 60 milliárd forint körüli másodpiaci vásárlások üteme is fennmarad, ezzel augusztus végén és az év végén jöhet még két technikai felülvizsgálat 3000, illetve 4000 milliárd forintnál. 2022-ben pedig majd kiderül, hogy az MNB mennyire érzi még szükségesnek a kötvénypiac támogatását, fokozatosan tervezi-e leépíteni a programot. A kormány által tervezett 5,9%-os költségvetési hiány alapján könnyen lehet, hogy még jövőre is besegít a finanszírozásba a jegybank.
Címlapkép: Getty Images
