forint mnb épület sötét magyar jegybank
Gazdaság

Történelmi számok: rommá kereste magát a gyenge forinton az MNB

Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.

Újabb történelmi eredmény a jegybanknál

Tavaly összesen 255,4 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, amiből 250 milliárdot befizet a költségvetésbe osztalékkéntjelentette be már korábban a jegybank. Most azonban megjelent az éves jelentés, amiből kiderül a jelentős profit háttere is.

Az MNB eredményének főbb tételei (milliárd forint)
  2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Nettó kamateredmény -94,0 -153,6 -49,4 -86,3 -42,7 -15,6 10,7 27,1 49,4 40,7
Nettó forint kamateredmény -312,7 -341,2 -231,4 -158,5 -93,0 -28,4 11,8 23,6 30,6 10,7
Nettó deviza kamateredmény 218,7 187,7 182,0 72,2 50,3 12,8 -1,1 3,5 18,8 30,0
Pénzügyi műveletek realizált eredménye 24,7 -33,2 -112,6 -119,6 14,9 16,8 1,2 -7,5 7,3 5,1
Devizaárfolyam-változásból származó eredmény 98,7 158,3 200,3 511,0 177,7 95,1 61,4 74,0 229,1 286,1
Egyéb tényezők -15,8 -11,3 -12,0 -277,7 -55,3 -42,0 -35,0 -45,8 -31,1 -76,5
Eredmény 13,6 -39,8 26,3 27,4 94,5 54,3 38,3 47,8 254,7 255,4
Forrás: MNB, Portfolio                

A táblázatból látszik, hogy a kiugró nyereség kizárólag a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségnek volt köszönhető. A tavalyinál magasabb árfolyameredményre 2014 óta nem volt példa, akkor a jegybanki alapítványok feltőkésítésére ment az így elért nyereség. Viszont éppen azokban az években volt gyanús, hogy az MNB a szükségesnél több devizát váltott az állam számára éppen azért, hogy ezzel is növelje nyereségét.

A jegybank gazdálkodásának eredményét az alábbi fő tételek határozzák meg:

(1) a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,

(2) a jegybanki betétre kifizetett kamat,

(3) a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és

(4) egyéb tételek.

Ezekről részletesebben írtunk itt. A legtipikusabb eredménybefolyásoló tényező, hogy a jegybank a devizaalapú követelésein (értsd: a devizatartalékon) alacsony kamatbevételt realizál (1), míg a forrás oldalon a kéthetes (három hónapos) betétre az ennél magasabb alapkamatot fizeti ki (2). A (3) esetében meg kell különböztetni a realizált és a nem realizált átértékelődési eredményt.

2020-ban az árfolyamváltozást leszámítva minden soron romlott a jegybank éves eredménye, vagyis a jelentős átváltás nélkül vastagon veszteséges lett volna. Sőt, a második félév kiugróan gyenge eredménye miatt 2016 óta a legrosszabb évet zárta ebben a mutatóban a jegybank.

Megtorpant a kamateredmény javulása

A jegybank kamateredményének utóbbi években látott javulása megtört tavaly, főleg a második negyedévben. Ez elsősorban a forint kamateredmény romlásának volt köszönhető, ami az év második felében már minimális veszteséget mutatott,

ebben jelentős szerepe lehetett a szeptemberben 15 bázisponttal megemelt egyhetes betéti kamatnak.

Az egyhetes betét eszközét áprilisban vezette be a jegybank, az év végére már több mint 3000 milliárd forintos állomány halmozódott fel ebben. Az erre kifizetett éves kamat önmagában 22,5 milliárd forintot tesz ki (az állomány folyamatosan emelkedett, a második félévben átlagosan 2500 milliárd forint volt). Ez alapján önmagában a szeptemberi irányadókamat-emelés éves szinten 4-4,5 milliárd forint többletkiadást jelent a jegybank szempontjából. Ennél is nagyobb tételt jelent, hogy a jegybank élénkítő lépései a mérlegének felfúvódásával jártak, ami rontott a kamateredményen.

A jegybank kiemeli, hogy „a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásainak mérséklése érdekében hozott jegybanki intézkedések következtében a mérlegfőösszeg jelentősen bővült, számottevően megemelkedett a kamatozó forinteszközök és -források állománya”. Az NHP Hajrá-hoz és a Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódó sávos (4 százalékos) kamatozású preferenciális betét után fizetett kamatok ‒ a programok igénybevételének emelkedésével ‒ a kamatráfordítások növekvő hányadát tették ki. A forint kamat- és kamatjellegű nyereség csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az előző évinél átlagosan magasabb piaci forintkamatok következtében a hitelintézetekkel kötött kamatswapok nyeresége alacsonyabb lett – tette még hozzá az MNB.

Az éves jelentés szerint a deviza kamateredményben a nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételeknek az alacsony, részben negatív nemzetközi kamatkörnyezetben bekövetkezett kismértékű csökkenését több mint ellensúlyozta a tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredményének kedvező alakulása és a deviza kamatráfordítások csökkenése. A két hatás eredőjeként továbbra is pozitív maradt a deviza kamateredmény, vagyis növelte a nyereséget.

Hogy tudott megint ekkorát kaszálni a forinton az MNB?

Ahogy láttuk, a tavalyi nyereség legjelentősebb tétele a devizaárfolyamon elkönyvelt profit volt, akárcsak az utóbbi években. Erről többször írtunk már, most csak röviden mutatnánk be a dolog mechanikáját:

amikor az államnak devizában keletkezik valamilyen kiadása, akkor az MNB vált neki forintot devizára a tartalékból. Ugyanakkor a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama alacsonyabb, mint az aktuális piaci árfolyam, a kettő közötti különbözet jelenik meg a jegybanknál nyereségként.

Az állam devizaszükségletét jellemzően a korábbi devizakötvények törlesztése jelentette a korábbi években, tavaly ehhez hozzájöttek még a koronavírussal kapcsolatos védekezés költségei (lélegeztetőgépek, orvosi műszerek, tesztek, vakcinák beszerzése).

Közben a frissen bevont devizaforrás, ami jellemzően az új kötvénykibocsátásokból és az uniós forrásokból származik aktuális árfolyamon kerül be a tartalékba, vagyis folyamatosan emelkedik annak átlagos bekerülési árfolyama.

Tavaly év végén ez a bekerülési árfolyam 336,81 forint/euró volt a most megjelent éves jelentés szerint, ez több mint húsz egységgel volt magasabb az egy évvel korábbinál. De az év nagy részében még így is volt legalább 25-30 forint különbség a bekerülési árfolyam és a tényleges piaci árfolyam között.

Vagyis egymilliárd euró leváltásán 25-30 milliárd forintos nyeresége keletkezhetett a jegybanknak.

2020-ban a ‒ korábbi évekhez képest magas ‒ devizaeladások az ÁKK adósságkezelési műveleteihez, az állam koronavírus-járvány elleni védekezési kiadásaihoz, illetve a nemzetközi tartalékok kezeléséhez kapcsolódtak – emeli ki az MNB. A 286,1 milliárd forintos árfolyameredmény nagy része, 206,6 milliárd forint az első félévben keletkezett, aminek oka, hogy akkor jelentkezett kiemelkedő devizaszükséglet az állam részéről. Azt már az első féléves eredmény kapcsán megjegyeztük, hogy nem tűnt irreálisnak a 7-8 milliárd eurós devizaszükséglet a kötvénylejáratok és a járványhoz kapcsolódó eszközbeszerzések miatt, a második félévben viszont már sokkal kevesebb volt az ilyen jellegű állami kiadás, ami meg is látszik, hiszen mindössze 79,5 milliárd forintos nyereséget realizált az MNB az árfolyamon.

Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

Az árfolyamnyereségnek van még egy érdekes vetülete: az átlagos bekerülési árfolyam folyamatos emelkedésével a túl erős forint már veszteséget jelentene a jegybanknak. Az elmúlt években sokan éppen ezzel érveltek amellett, hogy a fokozatos leértékelésben lehet érdekelt az MNB. A mostani állás szerint

jelentősen 340 alatti euróárfolyam mellett már veszteséges lenne a devizaváltás a jegybank számára, hiszen magasabb lenne a tartalék bekerülési árfolyama, mint amennyiért eladják a devizát az államnak.

Drágábban működött tavaly a jegybank

Jelentősen romlott tavaly az MNB egyéb eredménye is, a 76,5 milliárd forintos veszteség 2014 óta a legmagasabb, akkor az alapítványok feltőkésítése miatt ugrott jelentős mínuszba ez a tétel. A veszteség növekedése döntően a monetáris célú forint értékpapírok után prudenciális megfontolások alapján megképzett értékvesztéshez, ezen túl pedig a működési költségek emelkedéséhez köthető – olvasható a jegybank éves jelentésében.

A jegybank működési költsége 2020-ban 48 milliárd forint volt, ami ugyan 2,5 százalékkal elmaradt a tervtől, viszont majdnem 15%-kal meghaladta a 2019-es szintet. A növekedés főleg az igazgatóság által jóváhagyott kommunikációs költségeknél jelentkezett a beszámoló szerint. A kommunikációs költségek növekedését két tényezővel magyarázza az MNB: egyrészt a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében hozott jegybanki intézkedések kommunikációja, továbbá a „Növekedési Hitelprogram Hajrá” kampány aktivitásának felfuttatása jelentős kiadással járt, másrészt pedig a 2019-re tervezett nagyobb kommunikációs kampányok egyes részei (például: Azonnali Fizetési Rendszer) 2020-ban valósultak csak meg.

Címlapkép: Getty Images

bull
tokió japán
beruhazas
wisjh
budapest airport

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
wisjh