vásárlás bolt pénz gyerek kiskereskedelem
Gazdaság

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.

Nincs ez másként a monetáris politikával sem. Intézői világszerte különös helyzetbe kerültek a nem-gazdasági eredetű krízis kifejlődésével, és mintha azóta kullognának a fejlemények után. Minket elsősorban a hazai ügyek érdekelnek, de az itthoni dolgok egy sor vonatkozásban beleillenek az általánosnak mondható képbe.

De mi is a helyzet, és mitől is ennyire különös?

Érdemes visszapillantani a genezisére. Még 2019 végén, jóval a vuhani hírek előtt, a meghatározó gazdaságokban és a hozzájuk csatlakozó térségekben már túljutott a csúcsponton a sokéves üzleti konjunktúra, készülni kellett a gazdasági növekedési ütem lassulására, néhol az enyhe recesszióra. Ebben a helyzetben fura módon a tétlen monetáris politika látszott indokoltnak. Ugyanis 2018/2019-ben az üzleti ciklus tetején a feszes munkaerőpiac és a felduzzadt hitelezés nyomán megindult felfele az infláció, ami elvileg vörös posztó a jegybankárnak, ám e fejlemények nyomán a fogyasztói árindex a fejlett világban pontosan a tolerálható sávba (évi 1-2 százalék közé) került. Valójában normalizálódni kezdett az árdinamika, miközben a konjunktúra-indikátorok romlást vetítettek elő. Ezek a viszonyok a kamatok tartását indokolták, az inflációs várakozások stabilizálására pedig elégnek látszott a központi bankok addig folytatott pénzpiaci aktivitásának óvatos visszafogása vagy akár csak az arra való célozgatás.

A relatív árstabilitás és a hiperalacsony kamatszint természetesen csak a magországokra volt igaz a járvány előtti években. Mint ahogy most is csak a kiváló bonitású államok adósság-instrumentumait kapkodják el nulla körüli vagy akár az alatti hozam mellett. A végeken más a helyzet. Lehet Japánban vagy Nyugat-Európában deflációs epizód, a maginfláció nálunk sosem ment le nullára. Az államkötvényeinknél sem kellett a negatív kamat jelenségével megismerkednünk (nem Szlovákiáról van szó, elvégre), a rövid állampapírok hozam-csökkenéséhez is kellett a jegybank besegítése.

Ám egészében igaz, hogy a 2020 előtti néhány évben valóban a nem-ambicionált árstabilitás, sőt időnkénti defláció okozott aggodalmat a meghatározó jegybankok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek döntéshozói körében. Az általános kamatszint mélyre süllyedése, a kockázatmentes értékpapírok (államkötvények) negatív nominális kamata olyan fura, új jelenség volt, amely miatt félre kellett tenni (de nem eldobni) a szokásos jegybanki eszköztárat. A mélyen beragadt kamatszintről ugyanis nem lehet a szokványos módon még lejjebb mozdulni, jött tehát a mennyiségi élénkítés (QE), ám annak tartós folytatásával szemben szaporodni kezdtek a szakmai ellenérvek.

Kilógtunk a térségből

A feltörekvő piacokon viszont akkor is ritka esemény volt a deflációs negyedév. Részben a nagyobb országkockázat, részben a gazdasági növekedési ütemtöbblet nyomán a kamatszintjük sem szállt le a fejlett piacgazdaságok szintjére.

Minket a pénzügyi világ rendszerint a feltörekvő piacok közé sorol inflációs, eladósodási, árfolyam-volatilitási és általános fejlettségi okokból, bármi az önképünk (a szlovákokat, cseheket nem).

Az „emerging markets” a tág és vegyes csoportból viszont némileg kilógott Magyarország a maga igen alacsonyra vitt alapkamatával és tartósan laza  monetáris viszonyaival. Ezeknek meg is lettek a következményei a térséghez képest nagyobb (de a korábbi trendekhez képest még  mindig szerény) infláció és valuta-devalváció formájában.

A jegybank ideológiai jelleget sem nélkülöző folyamatos lazítási gyakorlata kapott is itthon szakmai kritikát, amire persze lehetett válasz az, hogy a kamatcsökkentés általános nemzetközi trend, a nemzeti valuta értékvesztése pedig másodlagos jelentőségű következmény mindaddig, amíg az infláció pedig a megadott célsávban van, vagy akörül mozog. Ebben volt is igazság, ám 2016 után a kezdetben lassú, de folyamatosan emelkedő magyar inflációs adatok nyomán mind feltűnőbb lett a jegybank növekedés-támogató pénzpolitikájának szándékolt lazasága, különösen a számunkra referenciának számító országokhoz képest. 2019-re már jóval a térségi inflációs norma fölé kerültünk.

A válság változást hozott

Majd jött 2020 eleje, és mindenhol megzavarta az addigi folyamatokat. A társadalmi érintkezések hirtelen leállása, a keresleti szokások és a kínálati viszonyok gyors átalakulásai nyomán nagy változások álltak be az árviszonyokban, a jövedelmekben, a megtakarításokban. Az adat-alapú monetáris döntéshozatal feltételei hirtelen megromlottak. Még azt is nehéz az első sokk idején megmondani, hogy várhatóan merre mozdul az árszint. A járvány alatt a fogyasztói árindex és egyéb gazdasági mutatók mérése sajátos problémákba ütközik, a prognóziskészítéshez pedig tudni kellene azt, hogy miként alakul a pandémia, milyen intézkedéseket hoznak majd a hatóságok, és hogyan viselkedik a társadalom, miként reagál a szabályozókra a gazdasági élet.

De nem is elsősorban a megbízható adatok hiánya és a monetáris beavatkozások hatásmechanizmusait érintő kétségek miatt kerültek új helyzetbe a jegybankok. Társadalmi helyzetük lett hirtelen más.

A járvány kitörésekor a közvélemény mindenhol gyors állami cselekvést, konkrétan azonnali pénzsegélyt várt el. A kormányok pedig meghallgatták a társadalom hangját. Egyébként szakmai érvek is bőven szóltak amellett, hogy ezt a természeti katasztrófa-jellegű sajátos recessziót közpénzzel, mégpedig sok pénzzel kell enyhíteni, pláne olyan helyzetben, amikor a gazdag országok kamatai történelmi mélységben vannak. Ebben a helyzetben a pénzügyi óvatosságra intő szokásos jegybanki érvelés nem talált volna nyitott fülekre. Így a monetáris hatóságok félretették fenntartásaikat, sőt lenyelték a szakmai önállóság melletti érveket, és – mondhatni – beálltak a sorba: állampapírok, vállalati kötvények vételével, bankfelügyeleti eszközökkel, kedvezményes kamat-akciókkal, garancianyújtással és verbális intervencióval támogatták a kormányokat.

Az infláció emelkedése

Az infláció azonban visszajött. A közvéleményt természetesen főként a fogyasztói árak emelkedése foglalkoztatja, különösen az élelmiszerek és a napi cikkek drágulása. Ez sem magyar ügy, mert az euróövezetben is már két százalékos a harmonizált fogyasztói árindex idén májusban, és egyre több a felfele mutató hatás.

Mi azonban valóban sajátos esetnek számítunk. Áprilisi harmonizált árindexünk (5,2%) a legnagyobb volt az Európai Unióban. A májusi index is 5 százalék feletti, aggasztóan magas a maginfláció.

És itt vannak a termelői, nagykereskedelmi árak is. Az ipari termelői árak az Eurostat adatai szerint 2021 áprilisában az EU-ban átlagosan 7,6 százalékkal múlták felül a megelőző év adatát: a német adat 4,4%, a szlovák 0,8%, a magyar 11,5%!

Nemcsak az ipari termelői árak futottak el. Az építőipari árak a KSH szerint az idei első három hónapban 7%-kal haladják meg a múlt év azonos időszakának árszintjét – sokan ennél jóval többre taksálják. A mezőgazdasági termelői árak az első negyedévben 13%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a gabona egyharmaddal drágult egy év alatt. Ezek a termelői árak nem tudnak nem bekerülni a fogyasztói árakba, ráadásul olyan cikkekbe, amelyekkel a fogyasztók mindennap találkoznak.

A mérsékelt árvárakozásoknak annyi. És belép a politikai ciklus is. A kormány(fő) egyértelműen a következő tizenkét hónapra, nem pedig a gazdasági középtávra optimalizál. „Emelnék nagyot a minimálbéren, visszakapják az előző évi befizetett jövedelemadójukat a gyerekes családok, kapjanak nulla vagy 0,1 százalékos kamatozású hiteleket a vállalkozók” - eddig ezt hozta a Kamara rendezvényén informálisan megindított kampánynyitó. És még messze van a választás...

Ez mind növeli az aggregált keresletet, tovább nyomja felfele az árakat. Egyben persze betáblázza a jövőt is, noha a mai (tegnapi) piaci viszonyok közepette aránylag olcsón finanszírozható az államadósság. De vajon így marad-e a továbbiakban is?

Éles kanyar

Sok függ attól, hogy a nagy jegybankok mit gondolnak a normalitásról, és úgy értelmezik-e a helyzetet, hogy a járvány – legalább is a fejlett világban – jórészt már mögöttünk van. Ha igen, akkor ugyanis mind az áralakulásnak, mind pedig a kockázatmentes aktívák kamatainak vissza kell térniük a pozitív tartományba, és minél előbb bekövetkezik a korrekció, annál jobb.

Valóban azt mutatják az adatok, hogy a járvány legkeményebb első és második (néhol harmadik) hullámán túljutott Európa zöme. A türelmetlen társadalom várakozásaihoz képest talán lassan, de objektív mérce szerint kielégítő sebességgel be lesznek oltva a beoltandók és beolthatók az év közepére Európában és az Egyesült Államokban.

A kormányok akár vissza is térhetnek nem csekély otthoni feladataikhoz és a körmükre égő nemzetközi ügyeikhez. Akkor pedig a jegybankok is nekiláthatnak azoknak a teendőknek, amelyekért elsősorban felelnek. A kormány kormányoz, a jegybank monetáris politikát folytat. Ebből pedig csakis kamatemelkedés jöhet ki az eddig rendkívüli viszonyokon túljutva. A peremvidéken is hasonló folyamatok mennek majd végbe. Csak éppen ott minden kilengés nagyobb, minden zökkenő keményebbet dob, minden kanyar élesebb.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

afrika getty stock
hacker
IMG_20210618_103222
tudós labor

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
afrika getty stock