mezőgazdasági robot
Gazdaság

A magyar mezőgazdaságnak is el kell indulnia a fejlődés útján

Az agrárium digitalizálásához szükség van kiáltványokra és hatékony támogatási rendszerre is, de még inkább a fejlesztési utakat kitaposó integrátorokra és integrált rendszerekre. Utóbbiról az Ipar 4.0 óta ismert, hogy a sikeres adatelemzés, feladatmegoldás és automatizálás terjedését teszik lehetővé.

Óriási tempóban halad a digitalizáció

A nagyvárosi embernek nehéz elképzelnie, hogy a veresi paradicsomot lényegében a levegőben termesztik, hogy Győrszemerén csupán néhány dolgozót alkalmaz a 27 ezer tojós baromfitelep, mert nemcsak a takarmánykeverés és adagolás, de a tojásosztályozás is teljesen automatizált. Vagy azt, hogy Tokaj-Hegyalján jelentős méretű birtokot is irányítanak már mesterséges intelligenciára támaszkodva úgy, hogy a vegetáció optimális fejlődését segítő algoritmusokhoz akár valós idejű adatokat is a nagy számban telepített talajszenzorokból, pára-, és időjárásérzékelőkből, illetve drónok által készített légifelvételekből nyerik. Pedig a mezőgazdaság mára éppen efféle fejlődési lehetőségek területe.

Az a gazdasági dimenzió, amely hatalmas adatmennyiség generálására képes, és amely ezt a leghatékonyabban digitális formában tudja értelmezni, feldolgozni – és „termőre” fogva: plusz értékké transzformálódik. A földeken keletkező adatok célorientált feldolgozása komoly lehetőséget kínál a kártevőirtástól az öntözésen, nővényvédőszeres beavatkozások szükségességének megállapításáig temérdek területen.

Ma már azt látom, hogy az elmúlt évek magyar agráriumában vannak olyan szereplők, akik óriási tempóban haladtak előre, mert ráéreztek arra, hogy az új generációs informatikai megoldásokra támaszkodva nagyságrendekkel javítható a termelékenységük és a hatékonyságuk.

A mesterséges intelligencia térnyerése

Nagyon megható történet az, amikor a gazda a fölmarkolt földet morzsolgatva dönti el, hogy mit vessen idén, de valójában ez a döntés ma már csak úgy tud kellően eredményes is lenni, ha a mikroklíma elemzésekre és a talajanalízis adatokra támaszkodhatunk. Megkockáztatom: a mezőgazdaság egészére igaz, hogy a valós méréseken alapuló, akár mesterséges intelligenciát felhasználó modellezésekre, számításokra, elemzésekre kell támaszkodnia a sikerek eléréséhez. Jó hír, hogy ahogyan az agrárgazdaságok működtetésébe - legyenek ezek akár kisebb vagy közepes termelők, illetve élelmiszeripari feldolgozói területek - egyre inkább bekapcsolódnak a mind fiatalabb generációk, úgy válik ez a felfogás is mindinkább hétköznapivá. Az informatika fontosságának felismerése, elfogadása és felhasználása az agráriumban így minden eddiginél elérhetőbbé teszi a voluntaritást, vagyis azt, hogy akár előre tervezetten is le lehessen követni a nagy változékonyságot.

A digitális mezőgazdaság lényege az adatok szakszerű elemzésében és azok felhasználásával végrehajtott értékteremtésben rejlik.

A valós adatok alapján meghozott döntésekre támaszkodva az agrárium számos szereplője sokat javított a versenyképességén. Van összehasonlítási alapom, ezért biztosan állítom, hogy ma a magyar mezőgazdaság már képes olyan szintű innovációkra, mint amivel az ipari termelésben 5-6 éve azok a cégek rendelkeztek, melyek az ipar 4.0-t használva fejleszteni és automatizálni kezdték a gépsoraikat.

Szigetszerű működés

Az elmúlt időszakban nagyon sok, informatikailag is felhasználható eszköz került be a magyar mezőgazdaságba, de ott tartunk most, hogy ezeket jellemzően szigetszerűen használják, ezek ritkán vannak egymással vagy akár más rendszerekkel összekapcsolva. A továbblépéshez a legfontosabb muníciót az adhatja, ha sikerül az innovatív, itt-ott kialakuló csapásokat egységes rendszerbe foglalni, és az eredményeket -akár támogatásként- minden ágazati szereplő számára elérhetővé tenni. Ebben a gazdálkodók szerepe elengedhetetlen, de kiemelten fontos feladatok hárulnak az integrátorokra is. Azokra, a Bonafarm, KITE és Nitrogénművek méretű és típusú mezőgazdasági nagyvállalatokra gondolok, amelyek a mezőgazdaság egy-egy fontos területét összefogva képesek arra, hogy az ágazat előrelépését segítsék, és az abban rejlő üzleti lehetőségeket nem csak megtalálják, de ki is tudják használni.

Márpedig ez hosszú távon csak akkor és úgy lehetséges, ha az integrátorok az innovációikat, a digitalizációs megoldásaikat széles körben el tudják terjeszteni. Fontos, hogy az integrátorok erősek legyenek, és olyan rendszereket, megoldásokat építsenek, amiket aztán az általuk összefogott területek más szereplői (termelők, feldolgozók, kereskedők) használni tudnak. El kell fogadni, hogy ezek a nagy szereplők tudják csak megteremteni a fejlesztések körülményeit. Ugyanakkor azt nekik kell megérteniük, hogy a fejlesztéseik eredményeit, a módszereiket, újításaikat elemi érdekük a kisebb gazdálkodók felé publikálniuk. Nemcsak azért, mert ezzel egy új fajta szolgáltatást nyújtanak a számukra, hanem mert miközben javítják költséghatékonyságukat, jobban magukhoz is kötik az egyre jobb minőségű termékek előállítására képes beszállítóikat.

Ahhoz pedig, hogy az integrátorok ezt meg tudják tenni, elengedhetetlen egy, a 21. század kihívásainak megfelelő, integrált informatikai rendszer létrehozása.

A digitális agrárium csak ilyen rendszerekkel tud létrejönni. A kialakításban az Agrárminisztérium, illetve a kapcsolódó szervezetek szerepüknél fogva megteremtik és biztosítják a szükséges forrásokat, felkarolnak példamegoldásokat, és ezt elérhetővé teszik a gazdálkodóknak. Élni kell tudni a falugazdász hálózat biztosította előnyökkel, a mintegy 400 ezer tagot számláló Agrárkamarában rejlő lehetőségekkel. Szükség van a jól megfogalmazott, egyértelmű jövőképre és nagy szükség van a hatékony támogatási rendszerre is. De a modell hosszú távú fenntarthatóságát csak üzleti alapon lehet megteremteni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

vihar zivatar omsz eső
régi bezárt hotel
vakcina_vilag_oltas
USA koronavírus Egyesült Államok Covid-19
biontech

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Alapblog Hülye voltam

Archívumunkból (2017): Mennyiszer hallottam ezt a szöveget barátoktól, spekiktől, befektetőktől. Egyszerű magyarázat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
USA koronavírus Egyesült Államok Covid-19