munkahely dolgozó ipar munka
Gazdaság

A túl magas minimálbér árát végül a háztartások fizetik

Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.

Minimálbér-történet

A legutóbbi, 2021 februárjában életbe lépett változtatás hatására Magyarországon a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedett. Ehhez viszonyítva az Orbán Viktor által belengetett 200 000 forintos minimálbér nagyjából 19,5 százalékos egyszeri emelésnek felel meg. Ugyanakkor a miniszterelnök beszédében az is elhangzott, hogy ezt egy-két év alatt tartja megvalósíthatónak. Ez rögtön árnyalja a képet, hiszen gyakorlatilag két egymást követő évben végrehajtott 10–10 százalékos minimálbér-emeléssel már 200 000 forint felett járna a bruttó minimálbér összege.

Mindez egyáltalán nem példa nélkül álló dinamika.

A magyar gazdaságpolitika 2017-ben a skandináv modellre hajazva próbálta meg rendezni a minimálbér helyzetét. A skandináv modell lényege, hogy a szakszervezetek és a munkaadók képviseletei tárgyalnak az ágazati minimálbérről (nincs egységes minimálbér) és a tárgyalások során részletes termelékenységi számítások alapján tesznek ajánlatot a minimálbérre. Hasonló elgondolás mentén jött létre Magyarországon a 2017-es 15 százalékos minimálbér emelés. Habár első ránézésre ijesztőnek tűnt az emelés mértéke, akkora termelékenységi tartalék halmozódott fel a megelőző években a vállalati szférában, hogy végül komoly zökkenő nélkül sikerült ezt kigazdálkodni. Sőt, még ennél is többet, hiszen az ezt követő három évben 8 százalékkal emelkedett minden évben a minimálbér. A 2017–2020-as időszakban tehát évente átlagosan 9,8 százalékkal nőtt a legkisebb kötelező bér. Ezt a dinamikát a következő két évben tartva könnyedén elérhető a bűvös 200 ezres szint.

Mozgástér a minimálbér emelésére

Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon mennyiben engedi meg a jelenlegi gazdasági környezet és a várható termelékenység-változás ezt a fajta bérnövekedést. Amikor 2020-ban éles vita alakult ki a folytatódó dinamikus minimálbér emelésről, illetve a hazai minimálbér helyzetéről a régióban, az MNB reagált is a helyzetre egy írásában. Balatoni András szerint akkoriban a hazai minimálbér szintje megfelelt a gazdasági fejlettségünknek és ezt számos példával alá is támasztotta. Az egyik ilyen említett mutató a Kaitz-index volt, ami a minimálbér és a medián bér aránya. A 2020-as írás első ábrájáról nagyjából leolvasható, hogy a magyar Kaitz-index körülbelül 0,52 körül alakult.

Szerencsére a KSH már rendszeresen közli a bruttó mediánbért. Historikus adatok azonban továbbra sem állnak rendelkezésre, így csak 2019-től tudjuk megvizsgálni a helyzetet. Ez alapján megállapítható, hogy az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a Kaitz-index. Míg 2019-ben 0,54 volt az értéke, addig 2020-ra ez 0,53-re mérséklődött és 2021-re már 0,51 alá süllyedt az arányszám. Mindezek alapján az egyszeri, 19,5 százalékos minimálbér emelés mellé egy 14 százalékos medián bér növekedés kellene, hogy visszatérjen a Kaitz-index az elmúlt évek átlagához.

Ez aligha elvárható egy válság utáni helyreállítási időszakban.

Különös tekintettel arra, hogy a magyar foglalkoztatottak nagyjából 10 százaléka keres minimálbért (legalábbis papíron), de közülük nagyon sokan pont a koronavírus által leginkább sújtott területeken dolgoznak, ez aligha tűnik kigazdálkodhatónak termelékenységi oldalról. Ezzel szemben, ha két évre elosztva néznénk a változásokat, akkor már a friss konvergenciaprogramban szereplő nagyjából 7-8 százalékos éves jövedelem-növekedéssel tartható lehet az elmúlt évek átlaga. Csak emlékeztető gyanánt, a válsággal terhelt 2020–2021-es időszakban eddig átlagosan 9 százalékkal nőtt a medián bér.

Amennyiben a gazdaság fejlettségéhez akarjuk viszonyítani a minimálbér mértékét, ahogyan azt Balatoni is tette, akkor a legfrissebb, 2019-re vonatkozó számokból kiindulva a magyar gazdaság 2020 utáni relatív gazdasági teljesítménye bizony mozgásteret adhat a minimálbér jelentősebb emelésére. Még ennek hatására sem lógnánk ki érdemben a vizsgált országok közül. Habár itt is nyilvánvalóan sokkal kezelhetőbb változást jelentene a két év alatt végrehajtott közel 20 százaléknyi minimálbér emelés.

Kockázatok

A fentiek alapján azt is gondolhatnánk, hogy akkor a minimálbér ilyen mértékű emelése akár még bele is férhet a gazdaság számára. Természetesen ez túlzó leegyszerűsítés lenne. Lesznek olyan cégek, ahol a minimálbér emelése (és várhatóan a garantált bérminimumé) nem jelent nagy terhet. Vagy azért, mert olyan magas a termelékenység, hogy belefér a béremelés, vagy azért, mert maximum a bértorlódást kell csak enyhíteni, hiszen nem, vagy csak nagyon kevés minimálbérest alkalmaznak. A spektrum másik oldalán viszont ott vannak a kevésbé termelékeny, válság által sújtott ágazatok és azon belül is főleg a mikro- és kisvállalatok, ahol viszont már az egylépcsős emelés komoly zavarokat okozna. Nem véletlen, hogy eközben az is elhangzott, hogy a minimálbér emelése mellett adó- és/vagy járulék elengedésre is szükség lesz a vállalatok számára, hogy a munkaerőköltség kisebb mértékben emelkedjen, mint a bérek. Erre hoz példát az elmúlt években alkalmazott bérmegállapodás, melynek során az elvárt béremelés mellé a járulékok csökkentése is párosult.

Hiába mérsékeljük azonban valamelyest a munkáltatók adó- és járulékterheit, azt nem lehet olyan mértékben enyhíteni, hogy teljes egészében vagy akár nagy részében ellensúlyozza a bérek okozta költségnövekedést. A vállalatok tehát mindenképp a profitjuk csökkenésével szembesülhetnek, hacsak nem emelnek árat. Mindez még akár elfogadható is lenne, csak éppen a költségoldali nyomást nem csak a bérek emelkedése erősíti majd a következő években. Folyamatosan drágul a szállítás, a nyersanyag, a feldolgozott alapanyagok és félkész termékek.

Mindezeket figyelembe véve aligha lehet ezt a költségsokkot áremelés nélkül kigazdálkodni.

A minimálbér különböző gazdasági mutatókra vonatkozó hatásait illetően számos régebbi kutatás áll a rendelkezésünkre, de az elmúlt évek jelentős hazai minimálbér változására vonatkozóan nem készültek nyilvános empirikus kutatások. Habár első ránézésre nem is biztos, hogy nagyon érdemes volt vizsgálni a kérdést, hiszen a drasztikus béremelések ellenére a magyar munkaerőpiac helyzete folyamatosan javult: nőtt az üres álláshelyek száma, rekord alacsony szintre csökkent a munkanélküliségi ráta.

Mára a minimálbér-emelés foglalkoztatásra gyakorolt hatásánál sokkal fontosabb kérdés lett az inflációs hatása. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, elsősorban ismételten az ágazati különbözőségekből fakadóan. Számos kutatás arra az eredménye jutott, hogy míg makrogazdasági szinten talán elhanyagolható a minimálbér emelések inflációs hatása, addig egy-egy szektorban igenis jelentkezhet többlet infláció. Bizonyos kevésbé élőmunka igényes szektorok képesek hatékonyságjavulással, technológiai fejlődéssel kompenzálni a bérköltségek emelkedését. Ezzel szemben főleg a szolgáltatószektorban, amely nem csak élőmunka igényes, de sokkal nehezebb a hatékonyság növelése (mondjuk automatizálás révén), már nehezebben kigazdálkodható a béremelés a fogyasztói árak emelése nélkül.

Harasztosi és Lindner (2019)[1] pont arra kereste a választ tanulmányában, hogy végeredményben kik is fizetik meg a minimálbér emelést. Kutatásukban arra a következtetésre jutottak a 2000-es évek magyar minimálbér emeléseit vizsgálva, hogy azok a vállalatok, amelyek javarészt minimálbéren foglalkoztattak, jelentős bérköltség-növekedést szenvedtek el és ezzel párhuzamosan nőtt az általuk kibocsátott termékek, szolgáltatások ára és így a vállalatok bevétele is. Emellett azt is megállapította a vizsgálat, hogy a hatékonyságot növelő vállalatok, akik a drágább munkaerőt tőkével helyettesítették, végső soron kisebb bevételcsökkenést könyvelhettek el. A két példa pedig egyértelműen arra utal, hogy vagy a magasabb árakon keresztül, vagy az alacsonyabb foglalkoztatáson keresztül, de nagyrészt főleg a háztartások viselik a minimálbér-emelés anyagi terheit.

Számszakilag a legfontosabb eredmény, hogy a minimálbér emelést 75 százalékban a fogyasztók fizették és csak 25 százalékban a vállalatok.

Mindezek alapján pedig a Magyar Nemzeti Bank most kezdődött kamatemelési ciklusánál keresve se lehetne találni jobb iránymutatót arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben jelent inflációs veszélyt az elkövetkező évek kormányzati politikája, kezdve a magas államháztartási hiánytól, az egyszeri adóvisszatérítésen át egészen a javasolt minimálbér politikáig.

[1] Harasztosi – Lindner (2019): Who pays for the minimum wage? American Economic Review 2019, 109(8)

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

SZG_9411
vodafone budapest logo

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
vakcina1234