írország
Gazdaság

Európa növekedési bajnoka: kelta tigris vagy mindenkit átverő bűvész?

Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?

Kibérelték az írek a helyet Európa trónján

Az utóbbi nyolc negyedévben mindig Írország produkálta a legnagyobb GDP-növekedést az Európai Unióban. A múlt héten megjelent első negyedéves adatok alapján az ír gazdaság 12,8 százalékkal bővült 2020 hasonló időszakához képest, miközben a legtöbb ország már a pozitív teljesítménynek is örült.

A 2015 óta eltelt 25 negyedévből 17-szer Írország produkálta az EU legnagyobb növekedését év/év alapon.

Még feltűnőbb a különbség, ha megvizsgáljuk 2010-es bázison az egyes európai országok GDP-jét. Írország bő tíz év alatt duplázott, miközben még a második helyen álló Málta is csak 157,3%-on áll most.

Utóbbi listán egyébként a top10-be Magyarország is befért, nálunk a 2010-es szint 129,6%-án áll a nemzeti össztermék, amivel Európában a kilencedik helyen állunk. Közben vannak olyan tagállamok, mint Görögország, Olaszország vagy Portugália, ahol még a tíz évvel ezelőtti szintet sem érte el a GDP.

Mi az ír gazdaság titka?

Ma már nem titok, hogy az ír gazdaság sikerét elsősorban a nagy multinacionális vállalatok jelentik. Több amerikai cég is Írországba vitte európai tevékenységének központját, ott számolják el teljes bevételüket, amit a kontinensen elérnek. Ez jelentős pozitív hatással van a GDP-re.

A nagy multik számára elsősorban a 12,5%-os ír társasági adó volt vonzó, amikor európai tevékenységüknek célországot kereslet, akkor ez a legalacsonyabbak között volt.

Az évek óta komoly kérdés, mennyit tesz hozzá a nemzetközi nagyvállalatok tevékenysége az ír GDP-hez, ezt próbálják számolgatni, de egyelőre nem sikerült „tisztított” adatot alkotni.

A közgazdászok körében évek óta komoly fenntartások vannak az ír GDP-adatok kapcsán, szerintük jelentősen torzítja az egész uniós statisztikát. Az ír statisztikai hivatal (CSO) már évekkel ezelőtt megpróbált bevezetni újfajta módszertannal számított mutatókat, melyek megtisztítanák az ír gazdaságot a multinacionális vállalatok hozzájárulásától, ezek azonban inkább csak statisztikai érdekességként voltak értelmezhetők.

A standard GNI mutató elvileg a torzítás nagy részét kiszűrné, hiszen a külföldieket illetve profit- és munkajövedelmekkel korrigálja a GDP-t, de még ezt is nagyon felülbecsültnek tartják a szakértők. Kétségtelen, hogy ez a mutató is az unió egyik felgazdagabb országának méri az íreket.

Nem sokat ront ezen a rózsaszín képen az eggyel szofisztikáltabb megoldás, ami már csak a ténylegesen elkölthető jövedelmeket (GNDI) veszi számba. Mint látható, ez a mutató ugyanúgy gyors felzárkózást mutat.

A leginkább elfogadott módszer a 2017-ben bevezetett módosított GNI, amivel a multik adóelkerülési gyakorlatának hatását még alaposabban próbálták korrigálni. (A korrekció főként bizonyos profitelemeket, a szellemi tulajdonok amortizációját és globális repülőgéplízing-társaságok tevékenységének elszámolását érintette.) Ez áll legközelebb a valósághoz, de így sem tükrözi teljesen az ír gazdaság helyzetét: az Eurostat a mutató megalkotásakor kiemelte, hogy hasznos ugyan, de még így sem szűri ki teljesen a globális cégek adóelkerülésének hatását.

2017-ben a CSO úgy becsülte, hogy az előző évi ír módosított GNI 30%-kal lehet alacsonyabb, mint a hivatalos GDP.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint Írország az egész világon a harmadik helyen áll az egy főre jutó GDP-ben 94 556 dollárral, csak Luxemburgban és Svájcban magasabb az érték.

Írország mostanra gyakorlatilag nem használja a GDP-t, mint gazdasági mutatószámot, és a torzítás miatt az Eurostatnak is hasonlóan kellene tennie

- írta már 2018-ban Brad Setser, a Council on Foreign Relations szakembere.

De akkor miért nem használják a módosított GNI-t? Elsősorban azért, mert nemzetközileg nem összehasonlítható, ahhoz minden más országban meg kellene alkotni ezt a mutatót. Vagyis az Eurostat kénytelen az európai körképnél a GDP-t használni az írek esetében még akkor is, ha mindenki tudja, hogy az nem tükröz valódi képet.

Mások még messzebb mennek, egyes közgazdászok szerint az ír példa jól mutatja, hogy eljárt az idő a GDP felett. A mutatót még a múlt század harmincas-negyvenes éveiben a nagy gazdasági világválság után alkották meg, amikor a gazdaság elsősorban a feldolgozóiparra épült. A szakértők azóta folyamatosan felvetik, hogy a bruttó nemzeti össztermék nem tükrözi megfelelően az emberek életszínvonalát, ez pedig csak fokozódott, ezért sürgetik most egy új gazdasági mutatószám bevezetését.

Régebben indult az ír gazdasági csoda, mint az adóelkerülés

Természetesen Írország is tisztában van azzal, hogy GDP-adataik köszönő viszonyban sincsenek a valós gazdasági helyzettel, azonban általában azzal érvelnek, hogy a nemzetközi vállalatok európai központjai munkahelyeket is létrehoznak az országban, így a fogyasztás is élénkül.

A közgazdászok egy része is amellett érvel, hogy Írország adóparadicsom státusza nem célja, hanem eredménye az utóbbi évtizedek gazdaságpolitikájának. Szerintük az egész a nyolcvanas évekre vezethető vissza, amikor az akkori ír kormány növekedéstámogató gazdaságpolitikába kezdett. Ennek csak egyik eleme volt a globálisan kiemelkedően alacsony, 12,5%-os társasági adókulcs, emellett komoly befektetések történtek az oktatásba, jelentős állami infrastruktúraberuházásokat hajtottak végre.

Ennek a gazdaságpolitikának volt eredménye az erőteljes működőtőke-beáramlás, 2015 és 2019 között Írországban megduplázódtak a háztartási és a vállalati beruházások, amivel messze lepipáltak mindenki mást.

Látszik, hogy a lista második helyén Magyarország áll, ráadásul nálunk mindössze 9% a társasági adó. De akkor miért nem Magyarország a globális vállalatok kedvence, miért nem a magyar GDP nő kirobbanó mértékben?

Ennek elsősorban az az oka, hogy Írország hamarabb lépett, pont jókor vonzotta magához a beruházásokat rekordalacsony társasági adójával. A magyar társasági adó 2017-ben csökkent 9%-ra, addigra a nagy techcégek többsége már létrehozta európai központját az íreknél.

Joe Biden terve számol le végleg az adóparadicsomokkal?

Az adóparadicsomok végét jelentheti az amerikai kormányzat utóbbi hetekben bedobott javaslata egy globális minimumadóról. Erről nem csak Joe Biden stábja gondolkodik, hanem nemzetközi szinten is zajlik egy hasonló kezdeményezés, az OECD várhatóan még a nyáron közzéteszi ezzel kapcsolatos javaslatát.

Sőt, néhány hete a világ hét legnagyobb gazdasági hatalma (G7) már meg is állapodott arról, hogy legalább 15%-os társasági adó bevezetését fogják kitűzni célul. Persze a hasonló kezdeményezések csak akkor működőképesek, ha a lehető legtöbb (potenciálisan az összes) ország csatlakozik hozzájuk, ellenkező esetben ugyanúgy fennmaradnak majd az adóparadicsomok. Márpedig sok az ellenérdekelt fél, Magyarország például mereven elutasítja a globális minimumadó ötletét, ugyanis az egyik legalacsonyabb adókulccsal az számunkra lenne a leginkább előnytelen.

A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy ezek a nemzetközi kezdeményezések hova futnak majd ki. Az egyre inkább gloablizálódó világban, a nagy multinacionális vállalatok korában életszerű kívánság lenne, hogy ezek a vállalkozások ott fizessenek adót, ahol szolgáltatnak, és ne csak egy-egy ország, jelen esetben Írország profitáljon a tevékenységükből. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek az adóversenyről is szóltak, amikor a minél alacsonyabb kulcs a versenyképesség növelésének egyik eszköze volt, ezt pedig sok ország nem szívesen engedi ki a kezéből.

Azért volt ír csoda is

Az ír gazdaság felzárkózása körüli mérési bizonytalanságok ellenére nem jelenthetjük ki, hogy az egész szemfényvesztés lenne. Sőt, ki lehet jelenteni, hogy - bár a mértékeket illetően komoly fenntartásaink lehetnek - a néhány évtizede az EU legszegényebbjei között számon tartott ír gazdaság igenis sokat fejlődött, és nem csak a globális cégek papíron látszó eredményei miatt. A Human Development Index rangsorában Írország a második a világon.

hdi

Persze ehhez a mutatóhoz is erősen hozzájárul a nemzeti jövedelem (GNI) túlbecsült szintje, de ezek szerint más figyelembe vett tényezők sem húzták le nagyon az összképet. Sőt, a harmadik helyezett Svájcot annak ellenére előzi a rangsorban, hogy az alpesi országban a GNI kicsivel az írnél is magasabb. Idősorosan nézve is látható ,hogy mind más országokkal összevetve, mint a részindexek területén egyértelmű Írország fejlődése. Vagyis az ír gazdasági modell meghozta az ország számára a felzárkózást, még akkor is, ha a negyedévről negyedévre érkező gigantikus GDP-növekedési adatokkal nem is tudunk sok mindent kezdeni.

hdi3

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
pepsi kóla cola getty stock
vakcina járvány oltás pakisztán

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Online előadás
Tesla, Nio, Xpeng - melyek néznek ki a legjobban és mit várhatunk tőlük a jövőben?
vakcina járvány oltás pakisztán