maszk plüss textilmaszk
Gazdaság

Kemenesi Gábor: Jönnek a COVID-19 szezonok?

Egyáltalán nem elhanyagolható kérdés a negyedik hullám érkezését várva, hogy az őszi és téli időjárás, azaz a légúti megbetegedéseknek általában kedvező idő beköszöntével mi vár ránk.

A szezonalitás

A tudósok körében szinte már a járvány kezdete óta fontos kérdésnek számít a szezonalitás, ugyanis nagyban meghatározza, hogy a vírus miként marad majd velünk hosszútávon. A Nature folyóirat idén februárban több mint 100 immunológust, felbukkanó fertőző betegségek szakértőit és virológust kérdezett meg arról, hogy szerintük a vírus velünk marad-e vagy sem.

A válaszadók csaknem kilencven százaléka szerint az endémia, tehát a vírus folyamatos jelenléte a leginkább valószínű forgatókönyv.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az eddig megtapasztalt halálozási és megbetegedési mutatókkal vagy szociális izolációs megoldásokkal kell elszenvednünk. Az emberiség immunizálása ugyanis folyamatosan „hozzászoktat” minket a vírushoz. A természetben bármely más új vírus által okozott járvány is hasonlóan viselkedik. Azonban éppen az átimmunizálás hiánya – a föld lakosságának nagy része még nem védett – torzítja jelenleg a szezonalitás hatásait. Ugyanis, ha a vírus terjedése szempontjából kedvezőtlen körülmények (pl: nyár) között is még képes jó táptalajra, tehát fogékony populációra lelni, esetleg újabb tulajdonságokat tesz magáévá (hatékonyabb terjedés), az járványhullámot indukálhat. Csakúgy, mint a most érkező „Delta-hullám” esetében.

Nyári lefutás, téli felfutás

A legfontosabb érv a szezonalitás mellett a jelenleg endémiásnak számító, négy, náthavírusként ismert koronavírus viselkedése. Ezek mind egyértelmű őszi és kora tavaszi, kettős csúccsal rendelkeznek. Fizikai felépítésében a mostani, új koronavírus sem különbözik tőlük, így várható, hogy az alapvető környezeti hatásokra – mint az UV besugárzás, a hőmérséklet és páratartalom – hasonlóképp reagál. A legújabb modellezések alapján is a nyári lefutás és téli felfutás a legvalószínűbb jövőkép a SARS-CoV-2 terjedése esetében. Ez a most érkező „Delta-hullám” kapcsán rendkívül fokozott óvatosságra int, érdemes lesz figyelnünk az adatokra, jó eséllyel a mostani téli szezon végleges választ adhat a szezonalitás kérdésére is.

Érdekesség, hogy a mostani koronavírusjárvány világított rá, hogy mennyire kevéssé értjük a légúton terjedő vírusok működését, terjedését, túlélését a környezetben. A kézenfekvő példaként az influenza vírusok szolgálhatnának, ám virológiai szempontból teljesen más megközelítést igényelnek, így aligha adnak kellő iránymutatást. Mutációs folyamataik mások és gyorsabbak, így a vakcinációs témakört is teljesen másként kell értelmezni esetükben.

De hogyan lehet most nyár közepén mégis járvány?

A mostani határozott eltéréseket (aktív terjedés a trópusokon, nyári járványhullám) számos egyéb tényező is mozgatja. A legfontosabb az immunitás hiánya, azaz egy-egy régióban élő emberek fogékonysága a vírusra, illetve az aktuálisan keringő vírusvariánsra.

Ennek legfőbb hajtóereje jelenleg az egyenlőtlen vakcinaelosztás a világban, hiszen a nem átoltott népességben termelődnek újabb és újabb variánsok.

Szakmailag a legfontosabb kérdés tehát jelenleg nem a harmadik oltás, hanem a még nem védettek mihamarabb védetté tétele – mindenhol a világon. (A harmadik oltás jelenleg csak azoknak az esetében – bizonyos korcsoportokban és meghatározott vakcináknál – fontos kérdés, akiknél nem alakult ki védettség az első kettőtől.) Ha nem tudunk javítani az egyenlőtlen vakcinaelosztáson világszerte, akkor újabb és újabb variánsok születnek, esetenként komoly közegészségügyi kihívást, de a témánál maradva, a szezonalitás torzítását is okozva.

A második faktor a vírus elleni immunitás gyengülése, melynél egyelőre igen bizakodók lehetünk, hiszen az mRNS-vakcináknál jelenleg egy év távlatában stabil immunitást mértek. Valószínűleg – csakúgy, mint más vakcinák esetében is – az immunitás csökkenése főként az idősekre lesz jellemző. Ez bizonyos gócpontokban, társadalmakban, szociális otthonokban időről-időre sporadikus, azaz szórványos esethalmozódást eredményezhet a jövőben. A nagyjából kiszámítható, stabilnak mondható, várhatóan szezonális állapotig pedig a billegő mérleghez hasonlóan újabb és újabb, sok tényező által befolyásolt járványhullámok érkeznek, várhatóan csökkenő hatással.

A szerző korábbi, koronavírusról szóló cikkei itt olvashatók.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

75 éves a forint 5 forintos érme mnb
GettyImages-1211246429 (13)
németország nyugdíj_getty
zöld ingatlan
vakcina
maszk_GettyImages-1214207063
pfizervakcina

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
75 éves a forint 5 forintos érme mnb