Dánia szeptember 10-én feloldotta a járványügyi korlátozásokat. Az 50 év felettiek körében az átoltottság 96 százalékos és a vakcinák elfogadottsága is rekordmagas. De vajon mi a recept az effajta győzelemhez? Szerencsére a járvány kezdete óta tudományos igényességgel követik és elemzik a helyzet társadalmi vetületét és ehhez mérten hoztak döntéseket – így sok tanulság vonható le más országok számára is.
Egyáltalán nem elhanyagolható kérdés a negyedik hullám érkezését várva, hogy az őszi és téli időjárás, azaz a légúti megbetegedéseknek általában kedvező idő beköszöntével mi vár ránk.
Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni. Most kell beszélni róla, ugyanis az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák. A vírus szezonalitására egyre biztosabb, a globális vakcinációs program pedig aligha éri el addigra a kívánt hatást. Nem mindegy azonban, hogy miként várjuk majd! Így nem tehetünk mást, mint felkészülünk a rosszabb esetben határainkon belül fellángoló járványra, de jobb esetben is egy határon kívül kialakuló hullámra, amelyet hatékonyan kint kell majd tartanunk. De mégis hogyan nézhet ki ez a jövőkép és melyek a fő hatóerők? Ezeket vesszük most sorra.
Milyen jövőt biztosítanak a vakcinák? Valóban mindegyik vakcina jó vakcina? Az első legfontosabb gondolat a cikk elejére: felejtsük el a politikát, felejtsük el a politikusokat és a szimpátiaalapú döntést. Közelítsünk a döntési helyzetben inkább a tudomány szemével, most arra kérek minden kedves olvasót, hogy legyen velem „kicsit virológus”. Megvizsgáljuk a vakcinák szempontjából legfontosabb hatóerőket.
Kétségtelen, hogy a 2020-as évben rendkívüli nehézségeket és kihívásokat hozott a COVID-19 járvány. Az Egészségügyi Világszervezet 1948-as megalakulása óta eddigi legnagyobb feladata elé néz. Ugyanez igaz a 21. század államaira és társadalmaira is. Mégis, vajon milyen döntések és lehetőségek vezettek oda, hogy Ausztrália bizonyos részein COVID búcsúztató rendezvényeket tarthattak, míg jelenleg Angliában teljes zárlat van? Természetesen a válasz igen összetett, ám néhány alapvető tanulságot egy év elteltével bátran levonhatunk. Azt azonban az elején elmondom, hogy egyelőre nincs győztes, és a látszólagos sikerek is rendkívül törékenyek lehetnek.
A COVID-19 világjárvány nem az utolsó globális krízis, amivel az emberiségnek szembe kell néznie a 21. században. Szerteágazó egyéni és társadalmi változások nélkül sötét jövő elé nézünk, a változást jobb lenne meglépni, mint elszenvedni.
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Már több mint 3 éve írtam a TBSZ-t ajánló brókerekről, amelyeket érdemes használni. Időközben sajnos a TBSZ adózása...
Az energetikai fenntarthatóság és az innováció kéz a kézben járnak a hazai pályázati palettán - ez az összefoglaló... 
Portugáliában a lakhatási válságot a turizmus és a külföldi befektetések súlyosbítják, a rendelet pedig csak...
Javában zajlik a 2025-ös, lényegében kísérleti Klubvilágbajnokság az Egyesült Államokban. A látottak inkább kevesebb... 
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
