gyári munkás dolgozó factory worker
Gazdaság

Megindult a harc a 200 ezres minimálbérért - Rálépünk a gázra vagy behúzzuk a féket?

Portfolio
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A fórumon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek, akik eltérő állásponton voltak a béremelés mértéke és ütemezése kapcsán.

Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint az utóbbi öt év erőteljes emelése a helyére tette a minimálbért. Elismerte, hogy korábban elmaradást lehetett ebben tapasztalni, de elértünk egy egyensúlyi helyzetre, azzal együtt is, hogy a Covid-válság miatt letért a gazdaság a fejlődés útjáról. A gazdasági növekedésnek és a hatékonyság javulásának megfelelően kell emelni a minimálbért – fogalmazott.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: úgy hagytuk abba a minimálbérről szóló tárgyalásokat az év elején, hogy az év közben folytatjuk a megbeszéléseket. A 2016-os béralku alapja az volt, hogy 40%-kal emelkedjenek a reálkeresetek 2022-re, ám akkor még nem lehetett tudni, hogy egy komoly válság töri meg a fejlődést. A magyar gazdaság és munkaerőpiac azonban válságtűrő volt, tette hozzá.

A minimálbér történetében korszakhatár volt, hogy a minimálbér elérte a létminimumot az elmúlt években, ami nem tűnik nagy eredménynek, de mégis az, ha tudjuk, hogy évtizedeken keresztül ez a cél nem valósult meg

– hangsúlyozta Palkovics Imre. „Ez még mindig kevés, már nemcsak a visegrádi országok keresete, hanem a horvát bér is előttünk van, és a román is felzárkózott” – fogalmazott.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a minimálbér kérdése olyan fontos, hogy a társadalom szinte minden szereplője megnyilatkozik. Úgy vélekedett, hogy a kormány a munkavállalók és a munkáltatók között van. „A nemzeti konzultáció eredményei alapján úgy ítélem meg, hogy jelentős emelkedés várható” – mondta Bodó Sándor, hiszen a konzultációban 94% támogatta a 200 ezres minimálbért. Eredményes bértárgyalásokra számít az államtitkár.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: köztudomású, hogy mi nem írjuk alá mindig a bérmegállapodást. Idén nem írtuk alá, nekünk az volt a célunk, hogy legalább a reálértékét őrizze meg a minimálbér. Azt gondoltuk, ha 5% alatt van a minimálbér emelése, akkor reálbér-csökkenés valósul meg.

Nekünk lett igazunk. 1-1,2 millió embernek idén csökken a reálbére

– hangsúlyozta. Célunk volt az is, hogy év közben emelkedjen tovább a minimálbér, azonban a „kormányzat rugalmasan értelmezte a szabályokat, így nem csökkent a szocho idén”, ami feltétele lett volna a további béremelésnek, ezért elmaradt az évközi béremelés is. Volt egy olyan megállapodás is, hogy a féléves gazdasági adatok tükrében felülvizsgáljuk a megállapodást, de erre sem került sor, még a tárgyalásokat sem hívták össze – mondta.

Kordás szerint az átlagkereset 50%-át kellene elérni a minimálbér esetében. Emlékeztetett, hogy idén január-februárban 1000-1200 forinton vitáztak a minimálbér kapcsán a VKF ülésén, most mégis több tízezer forinttal fog emelkedni a minimálbér. Biztos van ennek racionalitása, de hogy nem gazdasági vagy munkaerőpiaci, az biztos - mondta Kordás.

Palkovics Imre emlékeztetett, nekik is nagy dilemma volt, hogy aláírják-e a bérmegállapodást. Fennállt azonban a veszélye annak, ha nem írják alá, akkor még a 4%-os emelés is el fog veszni, és egyáltalán nem nőtt volna 2020-ban a minimálbér. Úgy vélte, az első járványhullám nagy ijedtséget okozott, most viszont már arra tendál a világ, hogy történhet bármi, a gazdaságot, a társadalmat bezárni még egyszer nem lehet.

A szakszervezet a gázpedál, a vállalati oldal a fék, a kormány meg a kormány. Ha a bérek nem tudják tartani a növekedést a környező országokkal, akkor Magyarország ki fog sodródni

- mondta Palkovics.

Bodó Sándor kérdésre válaszolva elmondta, ma még nem lehet kijelenteni, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Kordás szavaira reagálva azt mondta, idén januárban indokolt volt az óvatosság, mert munkahelyeket kellett megmenteni és bértámogatási programokat hirdetni. Abban az időszakban az óvatosságnak volt meg a helye, most viszont már jobbak a gazdaság feltételrendszerei. Ebben a helyzetben érhető, hogy a aktívabban gondolkodunk a béremelésről. Kijelentette: a gazdaság aktuális teljesítménye lesz irányadó a minimálbér emelése kapcsán.

Rolek Ferenc emlékeztetett: nagyon nehéz helyzetben voltak a 2021-es béralku idejében, mert 2020-ban 8%-kal nőtt a minimálbér, és a GDP-növekedési tervekkel ellentétben 5% feletti gazdasági visszaesés volt. Most az MGYOSZ reményei szerint kiszámíthatóbb a helyzet, de azt mondta, hogy "ne becsüljük le a vírust". A negyedik hullám elindult, reményeink szerint nem érinti majd annyira súlyosan a gazdaságot, de most kezdtek el felfutni a számok. Minden előrejelző meredek emelkedést vár - vetett fel egy komoly gazdasági bizonytalanságot Rolek, ami befolyásolja a kilátásokat.

Kordás László egy középtávú bérfelzárkózási programot javasolt, olyat, ami nem okoz sokkot a gazdaságban.

A 15-25%-os emelések sokkot okoznak a munkaerőpiacon, ezért az elmúlt években egy kicsivel többet kellett volna mindig emelni a béreken, kisimítva

- vélekedett Kordás László. Rolek Ferenc egyetértett, hogy kisimított ütemre lenne szükség a következő években, a most tervezett 20%-os emelés is egy ilyen "rángatás lenne", ezért szerinte több lépcsőben lenne szükség a minimálbér emelésére.

Palkovics Imre szerint a nagyobb, egyszeri emelések kapcsán hangsúlyozta: éveken át nem sikerült úgy megemelni a béreket, hogy felzárkózzunk. A kérdés most az, hogy akkor lépjünk-e egy bátrat vagy tartsuk fent a lemaradást, és csak lassabban emeljünk, akkor a nagyobb béremelés előnyeiről kell beszélnünk. Szükséges és előnyös volt az elmúlt 20 évben minden nagyobb emelés, ami történt. "Egy lépcsőben megléphető a 20%-os emelés" - vélekedett. Kordás László egyetértett, hogy meg kell lépni a 20%-os emelést jövőre. Kiemelte, hogy mindeközben

vizsgálni kell a szürke- és feketegazdaság kérdését is, ami a 200 ezres minimálbérrel jár.

A béremelés mellé ugyanis intézkedések kellenek, hogy ezt ki is fizessék, tehát be is kell tartani, tartani az emelést - tette hozzá.

Rolek Ferenc a béremelés kompenzációja kapcsán elmondta, hogy ha 2022-től 200 ezer forint lenne a minimálbér, akkor minimum 5%-kal szükséges csökkenteni a munkáltatói járulékot. Ezzel a teher egynegyedét kompenzálná az állam, háromnegyedét a vállalatok állnák. Szerinte ágazati támogatásokra is szükség lesz, mert vannak olyanok, akik megsínylették a Covidot, és nem tudnák kigazdálkodni az emelést.

Bodó Sándor azt mondta, hogy egy gazdaságilag nagyon átlátható, nem túl bonyolult intézkedésre lesz szükség. Ha ennek a két feltételnek meg tudunk felelni, akkor az kalkulálható lesz mindenki számára. Mindennek a gazdasági teljesítmény a fokmérője - utalt arra, hogy mi a legfőbb tényezője annak, hogy az állam milyen mértékben tud hozzájárulni a béremeléshez.

Címlapkép: Getty Images

fodrász koronavírus
fodrász koronavírus

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
fodrász koronavírus