szijjártó péter parlament
Gazdaság

Felrobbannak az adóbevételek Magyarországon, és a kormány gyorsan el is költi

Portfolio
Idén a kitűzött 7,5%-os GDP-arányos hiánycél teljesülni fog a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint. A jegybank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a tervezettnél sokkal jobb gazdasági növekedés idén javítja a büdzsé bevételi számait, azonban az így keletkező plusz összegeket a kormány el is költi, főként a gazdaság újraindítására. A jegybank előrejelzésének másik olvasata így is összefoglalható: idén már nem nagyon van szabad mozgástér a gigantikus év végi fiskális kiköltekezésre. Mindezek mellett az MNB közgazdászai azt is kiszámolták, hogy a nyugdíjprémiumra kifizetett idei összeg több mint a duplája lehet az eredeti terveknek.
A költségvetési pálya alakulása is központi téma lesz az október 19-i konferenciánkon. Részletek itt:

Hiánycél 2021-ben: pipa

Megjelent a napokban az MNB első féléves költségvetési jelentése, amely részletesen bemutatja a tavalyi államháztartási folyamatok mellett a 2021-ben és 2022-ben várható költségvetési- és adósságpályát.

Fontos megállapítás, hogy előrejelzésük szerint 2021-ben az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 7,5 százaléka lehet, vagyis a több lépésben 7,5%-ra emelt új hiánycél teljesülhet.

A 2021-es költségvetési folyamatok elemzésének kezdetén már kiemelik, hogy bár a tervezettnél magasabb gazdasági növekedéssel kalkulálnak az idei évre, aminek köszönhetően az adó- és járulékbevételek meghaladhatják az előirányzatot, ugyanakkor

a gazdaság újraindítására fordított kiadások is az előirányzatnál magasabban alakulhatnak,

ami a vártnál magasabb adóbevételek felhasználása következtében a hiánycéllal megegyező deficitet eredményezhet 2021-ben. Vagyis a kormány az év közben a jobb GDP-növekedés miatt keletkező mozgásteret folyamatosan és azonnal kihasználja. Erről már több cikkünkben is írtunk:

Mit mutatnak a részletek?

A részletekből kiderül, hogy a központi költségvetési deficit a költségvetési törvény 2288 milliárd forintoselőirányzatánál mintegy 1650 milliárd forinttal magasabb lehet, azaz lényegében a várható 3990 milliárdforintos hiánynak megfelelően alakulhat. Az előirányzatnál nagyobb hiányt a jelentősen magasabb kiadások okozzák, amelyeket csak részben ellensúlyoz a kedvező gazdasági növekedés következtében érdemben emelkedő adó- és járulékbevétel.

Azt is kifejtik a jegybank szakértői, hogy az elkülönített állami pénzalapok egyenlegére vonatkozó előrejelzésük közel megegyezik a költségvetési törvényben szereplő egyenleggel, ugyanakkor az egyes tételeknél eltérések mutatkoznak. Az eltérések főként a kiadási oldalon jelentkeznek, ugyanis a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap kiadásai a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtési támogatások kihasználtságának felfutása miatt magasabbak lehetnek az előirányzatnál, míg a Start munkaprogram esetében az előirányzatnál alacsonyabbak lehetnek a kiadások.

A társadalombiztosítási alapok bevételei mintegy 150 milliárd forinttal magasabbak lehetnek az előirányzatnál, amit a munkát terhelő adó- és járulékbevételek előirányzatnál várhatóan kedvezőbb teljesülése okoz.

A kiadások ugyanakkor előrejelzésünk szerint közel 430 milliárd forinttal meghaladják a költségvetési törvény előirányzatát,

elsősorban az Egészségbiztosítási Alap többletkiadásai következtében, amit az magyaráz, hogy az előirányzat nem változott, ezért nem tartalmazza az egészségügyi béremelések hatását.

Az év eddigi folyamatait is elemzik, ennek kapcsán pedig azt írták, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 935 milliárd forinttal magasabban alakultak, mint tavaly júniusban, amit részben ellensúlyozott az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos bevételek 240 milliárd forinttal alacsonyabb alakulása. A központi alrendszer kiadásai több mint 460 milliárd forinttal magasabban alakultak az idei első félévben, mint az előző év azonos időszakában. A kiadások emelkedésének nagyobb része a 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez, valamint az év eleji szokásos és a júniusi kiegészítő nyugdíjemeléshez, a helyi önkormányzatok támogatásának növekedéséhez és az állami vagyonnal kapcsolatos magas kiadásokhoz köthető.

Felrobbantak az adóbevételek - Mi áll a háttérben?

Azt is kiemelték az elemzők, hogy

májustól jelentős emelkedést mutatnak az adóbevételek, amit a tavalyi alacsony bázis mellett a gazdaság fellendülése okoz.

A bevételek ugyanis tavaly a korlátozások, valamint az átmeneti időtávra bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések következtében visszaestek, amihez képest a költségvetés központi alrendszerének adó- és járulékbevételei 2021. második negyedévében kétszámjegyű bővülést mutattak az előző év azonos hónapjaihoz képest - részletezték.

bevetelek 2021es koltsegvetes

Ezt követően a főbb adóbevételi sorok idei alakulását is bemutatják.

A társasági adóbevételek 31 milliárd forinttal haladhatják meg a 2021. évi költségvetési törvény módosított előirányzatát. Az eltérés a makrogazdasági folyamatok kedvezőbb alakulásából adódik. A társasági adóbevételek ugyanakkor 71 milliárd forinttal növekedhetnek 2020-hoz képest pénzforgalmi szemléletben. A növekmény hátterében főként a gazdasági kilábalással összhangban az adóalap dinamikus növekedése áll. Az év első hat hónapjában a társasági adóbevételek 160 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának befizetését. A jelentős mértékű növekedést az magyarázza, hogy a koronavírus-válság 2020-as intézkedései között szerepelt a társasági adóbevallások benyújtási határidejének elhalasztása májusról szeptemberre, míg 2021-ben ez az intézkedés nem ismétlődött meg.

A pénzügyi szervezetek különadójából származó bevételek megegyezhetnek a 2021. évi költségvetési törvény előirányzatával, viszont 59 milliárd forinttal maradhatnak el az előző évi befizetésektől. Utóbbit főként az magyarázza, hogy a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját 2020-ban a pénzügyiszervezetek különadójának részeként számolták el. A 2020-ban, a járványügyi helyzettel összefüggésben befizetett körülbelül 55 milliárd forintot a hitelintézetek a következő öt évben, egyenlő részletekben levonhatják az adójukból. Az első félév folyamán a különadó-bevételek 20 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos időszakában befizetett összeghez képest. A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójának első részletét 2020. júniusban kellett befizetniük az érintetteknek, és ez indokolja a csökkenést.

A kiskereskedelmi adóból származó bevételek a kedvezőbb nemzetgazdasági kilábalásnak köszönhetően némileg meghaladhatják a költségvetési törvény módosított előirányzatát. A 2020-as évhez viszonyítva 22 milliárd forinttal növekedhet a bevétel.

Az elektronikus útdíjbevétel 24 milliárd forinttal haladhatja meg a 2021. évi előirányzatot, illetve 32 milliárd forinttal lehet magasabb a 2020-as bevételhez képest, a gazdasági környezet kedvezőbb alakulása miatt. Az első hat havi útdíjbevétel 17 milliárd forinttal haladta meg az előző év első félévének értékét.

A gazdálkodó szervezetek egyéb adói és befizetései 31 milliárd forinttal haladhatják meg a módosított előirányzatot. A bírságbevételek 20, a rehabilitációs hozzájárulásból származó bevételek 7 milliárd forinttal meghaladhatják a költségvetésben foglaltakat. A különbséget itt is a kedvezőbb makrogazdasági várakozások magyarázzák.

Az általános forgalmi adóból származó nettó pénzforgalmi bevétel az MNB elemzőinek várakozása szerint 5138 milliárd forintot tehet ki 2021-ben, 102 milliárd forinttal meghaladva a módosított költségvetési előirányzatot. Az év első felében az előirányzat 49 százaléka teljesült, és a bruttó áfabevételek átlagosan 17 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest az alacsony tavalyi bázis, és a gazdasági növekedés újraindulása következtében.

afa bevetelek

A jövedéki adóbevételekből 2021-ben az előirányzattal összhangban mintegy 1250 milliárd forint várható, aminek közel 45 százaléka teljesült az első hat hónapban.

A dohánytermékek jövedéki adója 2021. januárban és áprilisban emelkedett az EU-s szabálynak való megfelelés érdekében. A két lépésben megvalósuló mintegy 20 százalékos adóemelés 35-40 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét.

Az üzemanyag-fogyasztás után fizetendő jövedéki adó mértéke április 1-től ismét alacsonyabb szintre mérséklődött, mivel a Brent hordónkénti árfolyama tartósan 50 dollár felett volt az első negyedévben. Idéntől a 86 liter alatti pálinkafőzés esetén nem kell jövedéki adót fizetni, ami hozzávetőleg 5-10 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek 2021-ben 230 milliárd forint körül alakulhatnak, mintegy 10 milliárd forinttal meghaladva a törvényi előirányzatot és a tavalyi bevételeket. Az év első felében az előirányzat 51 százaléka teljesült. A második félévben a gazdasági fellendülés és a hiteltörlesztési moratórium egyre nagyobb arányú felfüggesztése következtében a bevételek enyhe növekedését várják a jegybank közgazdászai.

A személyi jövedelemadóra vonatkozó módosított költségvetési előirányzat 2021-ben 2718 milliárd forint bevételt tartalmaz, ami 34 milliárd forinttal magasabb, mint a tavalyi évben eredetileg elfogadott költségvetési cél. A jegybank előrejelzése szerint azonban a ténylegesen várható bevétel a módosított előirányzatot is több mint 130 milliárd forinttal meghaladhatja.

A társadalombiztosítási és elkülönített alapok adó- és járulékbevételeinek módosított előirányzata összesen 5730 milliárd forint, ami 145 milliárd forinttal alacsonyabb az eredeti előirányzatnál. A jegybank szakértőinek 2021-ben várható bevétel előrejelzése szerint közel ugyanekkora mértékben, mintegy 161 milliárd forinttal haladhatja meg a módosított előirányzatban szereplő várakozást. A munkavállalói, illetve munkáltatói adó- és járulékbevételek jelentősen meghaladhatják a költségvetési előirányzatot, míg az egyéb bevételek hozzávetőleg megegyezhetnek azzal.

Elszállnak a kiadások

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi kiadásai az MNB jelentése szerint a költségvetési törvény módosított előirányzatánál érdemben, mintegy 2200 milliárd forinttal magasabban alakulhatnak.

A kiadások elszállására a jegybank csapata két tényezőt említ meg:

  1. a veszélyhelyzet időszakának kitolása miatt szükséges járványügyi védekezéssel kapcsolatos többletkiadások,
  2. a koronavírus elleni egészségügyi és gazdasági védekezést követően a gazdaság újraindítását célzó intézkedések hatása.

Itt kiemelhető a költségvetési intézmények és szakmai fejezetek bruttó kiadása. Ez ugyanis az első félév végére együttesen elérte a módosított törvényi előirányzat 64,5 százalékát. Ha eltekintünk a Központi Maradványelszámolási-alapba befizetett összegtől, akkor a bruttó kiadások a törvényi előirányzat 60,4 százalékát tették ki. A magas első féléves teljesítés az egészségügyi veszélyhelyzet miatti védekezés költségtöbblete, továbbá a járvánnyal összefüggő gazdaság-újraindítással kapcsolatos állami intézkedések következménye - állapítják meg a szakértők. Ez részben azzal függ össze, hogy a második negyedévben a kormány többletforrásokat juttatott a gazdaságba a Gazdaságújraindítási Alap terhére, valamint túlköltött június hónap végéig a „Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékból", 286 milliárd forinttal.

Az elmúlt hetekben sorra érkeztek azok a hírek a Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs és Szijjártó Péter tárcavezető részéről, amelyek érintik az idei költségvetés kiadási oldalát:

A nyugdíjkiadások is látványosan növekednek

A Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugellátások 2021 első hat hónapjában 1987 milliárd forintot tettek ki, ami a törvényi előirányzat 51 százalékának felel meg. 2021 első félévében a nyugdíjkiadások 186 milliárd forinttal, azaz mintegy 10 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában megfigyelt értéket.

A növekedéshez több tényező is hozzájárult és járulhat még:

  • A kiadások előző évhez képesti emelkedéséhez hozzájárult, hogy 2021 februárjában megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, februárban ugyanis az ellátottak megkapták pluszjuttatásként a januári nyugdíjuk 25 százalékát. Az intézkedés költségvetési hatása a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások esetében 78 milliárd forint volt.
  • 2021 januárjában 3 százalékos év eleji nyugdíjemelés valósult meg a tárgyévi költségvetési törvényben tervezett infláció mértéke alapján. A kormányzat felülvizsgált makrogazdasági várakozásai szerint a fogyasztóiár-index 2021-ben várhatóan 3 százaléknál nagyobb mértékben fog emelkedni, ezért a kormány a nyugdíjak és egyéb nyugdíjszerű ellátások 2021. júniusi kiegészítő emeléséről döntött. Ez alapján 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal 0,6 százalékkal emelkedtek azok az ellátások, amelyekre a 2021. január 1-i emelés vonatkozott. A júniusi kiegészítő nyugdíjemelés 18 milliárd forintnyi költségvetési hatással járt.
  • Az MNB 2021. júniusi Inflációs jelentése 2021-re 4,1 százalékos inflációs előrejelzést tartalmaz, így a jegybank mostani jelentése további 0,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést feltételez 2021 novemberére.

A jegybank szakértői azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a 2021. évi költségvetési törvény 53 milliárd forint összegű nyugdíjprémium kifizetésével számol 2021-re a makrogazdasági pályában szereplő 4,8 százalékos reál GDP-növekedés alapján. Az MNB júniusi Inflációs jelentéséhez készített makrogazdasági előrejelzése 6,2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 2021-re, így a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjprémium összege az MNB előrejelzése szerint magasabb lehet, és várhatóan 110 milliárd forint körül alakulhat 2021-ben.

De mi lesz 2022-ben?

A jegybank - ahogy az elmúlt hónapokban rendre - ezúttal is kritikusan illeti a 2022-es költségvetés hiánycélját. A jelentés itt úgy fogalmaz, hogy 2022-ben a költségvetési hiány a maastrichti kritérium felett alakulhat (5,9%-os deficitet látnak előre a jegybank szakemberei), ugyanakkor a gazdasági növekedés nagyobb hiánycsökkenést indokolna.

"A deficit csökkenése annak ellenére marad mérsékelt, hogy idén és a jövő évben is 10 százalék feletti nominális GDP-növekedés valósulhat meg. Támogatja a hiány csökkenését az is, hogy a kamatkiadások a 2013-2020-as időszakban az EU tagállamai közül Magyarországon csökkentek a második legnagyobb mértékben. Az 5,9 százalékos GDP-arányos hazai költségvetési hiány a harmadik legmagasabb lehet az Európai Unióban" - olvasható az MNB elemzésében, melyből az is kiderül, hogy a jegybank szakértői szerint a jövő évi eredményszemléletű hiányt fogja rontani az szja-visszatérítés.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a beruházási alappal együtt 2022. évi összes központi tartalékok és tartalék típusú előirányzatok tervezett nagysága így 894 milliárd forint, vagyis a GDP mintegy 1,6 százaléka. Kedvező, hogy azok összege elegendő lehet a hiánycél biztonságos eléréséhez, amennyiben jövőre a pandémia kezelése nem okoz jelentős költségvetési többletkiadást. Elemzésükből az is kiolvasható, hogy a korábban költségvetésben nem szereplő Beruházási Alap is egyfajta tartalékként funkcionál a költségvetésben.

koltsegvetes 2022 tartalekok

Címlapképünkön Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, aki a Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs vezetőjeként a költségvetést is alapjaiban (főleg a kiadási oldalt) érintő javaslatokat tett az elmúlt hetekben és tesz mostanság is a kormány asztalára. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

ingatlanpiac
mobilfizetés pos-terminál bankkártya
Budapest Borfesztivál
katona bence hiventures konferencia
trader23
bull
Laptop
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Foglalkozunk a hazai, az európai, az amerikai részvényekkel, és a fontosabb tőzsdeindexekkel.
Online előadás
Az árfolyamcsökkenésből is kivennéd a részed? Ha igen, kezdő online előadásunk neked szól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
ingatlanpiac