Szárazság Tisza Alacsony Vízállás
Gazdaság

Elkerülték az esők Magyarországot - Mega-szárazságok fenyegetik Közép-Európát

Szeptember közepétől hűvösebb és csapadékosabb idő érte el Magyarországot, de az elmúlt hónapokban összességében így is jóval kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ha nem sikerül jelentősen csökkenteni a klímaváltozást okozó karbonemissziót, egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Amint a nyári időszak egyre inkább meghosszabbodik, a száraz évszak is tovább tarthat.
A klímasemlegesség 2050-es eléréséről, az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről és kihívásokról, illetve a megújulókról is szó lesz a szeptember 30-i Energy Investment Forum konferencián.

Az idei csillagászati ősz kezdete (szeptember 22.) előtti helyzetkép szerint a megelőző 30 napban Magyarország nagy részén jóval kevesebb volt az eső a megszokottnál. A hiány bizonyos területeken meghaladta a 6 centimétert is, és a csapadékösszeg mindössze az ország területének néhány százalékán érte el vagy haladta meg a sokéves átlagot az Országos Meteorológia Szolgálat által közölt adatok alapján. A csapadékösszeg-anomália azt fejezi ki milliméterben, hogy mennyi eső hiányzik az átlaghoz képest, illetve hogy mennyivel haladja azt meg.

OMSZ időjárás
Forrás: OMSZ

A 90 napos, gyakorlatilag a nyári csapadékösszeg-anomália némileg más képet mutat, de ez esetben is igaz, hogy az ország legnagyobb részén az esők jelentős elmaradásban vannak, ami alól csak bizonyos területek jelentenek kivételt. Az Alföldön és a Dunántúlon sokfelé 10 centiméternél is jóval nagyobb a hiány.

OMSZ időjárás
Forrás: OMSZ

Ez természetesen a növények, így a mezőgazdaság és élelmiszertermelés szempontjából rendkívül lényeges talajnedvesség-értékeket is kedvezőtlenül befolyásolja. A növények számára felvehető hasznos vízkészletet jelző talajnedvesség, illetve vízellátottság 70 százalékos telítettség fölött nevezhető jónak, 40 százalék körül kezd szárazzá válni, 30 százalék alatt pedig már nagyon száraz a talaj a növények szempontjából. Az őszi napéjegyenlőség előtt a talaj felső 1 méteres rétegében lefelé haladva egyre kisebb volt a nedvesség, 50 és 100 centiméter közötti mélységben pedig szinte az egész országban száraz vagy nagyon száraz volt.

OMSZ időjárás
Forrás: OMSZ

A felső 1 méteres rétegben az ország területének zömén több mint 10 centiméter csapadék hiányzik, a Dél-Alföldön pedig közel 20 centiméter a vízhiány.

OMSZ időjárás
Forrás: OMSZ

A klímaváltozás hatására ugyan az éves csapadékösszegben nem figyelhető meg csökkenés, az azonban igen, hogy a csapadék éven belüli eloszlása megváltozott: kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. A heves csapadékesemények száma is emelkedett, a csapadék így egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, villámlással, intenzív jégesővel, szélviharral kísért zivatarok formájában éri el a felszínt. Az éghajlat szélsőséges irányba történő változását mutatja, hogy míg a mérések kezdete óta az Országos Meteorológiai Szolgálat által regisztrált legcsapadékosabb év 2010 volt, ugyanakkor a legszárazabb év rögtön az utána következő 2011 volt - emelte ki a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című kormányzati anyag.

A kilátások az idei ősz hátralevő részére vonatkozóan nem egyértelműek, de a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF), valamint a tengerentúli Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) európai valószínűségi előrejelzései alapján kitart az elmúlt évtizedekhez képest szárazabb idő.

ECMWF időjárás
Forrás: ECMWF
NOAA időjárás
Forrás: NOAA

Az említett jelentés szerint az európai eredmények a magas üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek megvalósulását feltételezve a nyári csapadék további csökkenését valószínűsítik, míg "átlagos" ütemű kibocsátás mellett növekedés és csökkenés is lehetséges. Ezzel egybevágnak újabb tanulmányok következtetései is, azzal a kiegészítéssel, hogy amint a nyári időszak egyre inkább meghosszabbodik, a száraz évszak is tovább tarthat. A klímaváltozás korábbi szakaszának (1951-2015) közép-európai csapadékviszonyait vizsgáló kutatás szerint ugyanakkor a megelőző évtizedekben inkább a tavasz és nyár vált szárazabbá, az ősz és a tél pedig nedvesebbé.

Egy szeptemberben publikált kutatás szerint - ha nem csökken jelentősen a klímaváltozást okozó karbonemisszió - a század végéhez közeledve egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Közép- és Kelet-Európában 20-25 százalékkal nőhet a szélsőséges nyári aszály valószínűsége, de más régiókat ennél is súlyosabban érintheti a jelenség, Franciaországban például 60 százalékkal lehet gyakoribb az extrém szárazság.

Jó hír, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése óriási hatással bírhat a következő évtizedek csapadékosságára: már az emisszió mérsékelt csökkentése is felével mérsékli a kettős aszály (vagyis amikor két egymást követő évben alakul ki súlyos szárazság) esélyét, ha pedig sikerülne jelentősen visszafogni a kibocsátást, akkor az évszázad végén a legrosszabb eshetőséghez képest több mint 90 százalékkal lenne kisebb az ilyen események kialakulásának esélye - áll egy másik tanulmányban.

Évtizedes mega-aszályok jöhetnek

Az elmúlt évek európai nyári szárazságai már így is a történelem legjelentősebbjei közé tartoznak. A 2014 óta megfigyelt hőhullámok és aszályok több mint 2000 éve a legextrémebbek, egyebek mellett több ezer korai halálesetet, óriási mezőgazdasági károkat és hatalmas tűzvészeket okozva. Míg az elmúlt pár év példátlan szárazságainak kialakulásában az ember okozta klímaváltozás játszhatta a főszerepet, Közép-Európa nyarai már ezt megelőzően is fokozatosan egyre szárazabbak lettek a kutatás szerint, amihez a Föld pályájának módosulásai is hozzájárulhattak egy, a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló tanulmány készítői szerint.

A csapadékviszonyok átalakulása feltehetően összefügg az északi-sarki és grönlandi jég olvadásával, ami jeges vízzel hűtve az Atlanti-óceánt megváltoztathatja az európai klímát meghatározó óceáni áramlatokat. Ennek hatására akár évtizedes mega-aszályok is kialakulhatnak Európában. Ráadásul az egyre emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb nyári forróság a párolgást is fokozza, tovább súlyosbítva a helyzetet.

Amellett, hogy a hosszú távú kilátások nem teljesen egyértelműek a várható csapadék tekintetében, közös következtetése a kutatásoknak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása jelentősen befolyásolja a következő évek csapadékviszonyait. A tanulmányokat készítő kutatók arra vonatkozó véleményei is egybevágnak, hogy a döntéshozók a probléma felismerése mellett is gyakran alábecsülik a kapcsolódó óriási jövőbeli társadalmi és politikai kihívásokat. Ezek szerint az elsősorban a mező- és erdőgazdaságban várható hatalmas pusztítás mérséklése érdekében jelentősen fokozni kellene az erre való felkészülésre fordított erőfeszítéseket, például az országok vízmegtartó képességeinek növelésével.

A klímasemlegesség 2050-es eléréséről, az energiaátmenetről, illetve a megújulókról is szó lesz a szeptember 30-i konferenciánkon.

Címlapkép: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt

koronavírus vakcina oltás getty stock
járvány vírus oltás
vakcina védőoltás védelem
trader23
piaczöldség

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
járvány vírus oltás