Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának megkeresésére beszélt arról, hogy 2023. január 1-jétől újra hatályosak lesznek a rendelkezései, azaz ismét be kell tartani a költségvetési hiányra vagy éppen az adósságra vonatkozó szabályokat. Néhány tagállam kivételével azonban az unió szinte összes országában jóval 3 százalék felett van a deficit – mondja a szakértő.
Az Infostart összegzésében Gyévai kitér arra is, hogy az átmeneti szabályfelfüggesztés 2020 március óta van érvényben azt segítve, hogy a tagállamok kezét ne kössék gúzsba a válságban.
Szerinte a 2023-ra tervezett visszaállás a költségvetési hiány esetében a 3, a GDP-arányos államadósság esetében pedig a 60%-ra azért aggályos, mivel minden tagállamnak más a kiindulópontja: a déli tagállamok már a 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságot sem tudták kiheverni, ezért elég nagy adósságtömeget görgetnek maguk előtt – nem így az északiak.
Úgy véli, hogy az a fajta megszorítási politika, amely korábban jellemezte az uniót is, és részben a Stabilitási és Növekedési Paktum is erre van felfűzve, lehet, hogy elavult, mert túl mesterséges referenciaszámokon alapul.
Ennek ellenére úgy látja, hogy a mostani reform "nem fog odáig elérni", hogy uniós alapszerződés-módosításhoz vezessen, arra nincs most ideje az Európai Uniónak, hogy hozzányúljon a lisszaboni szerződéshez, ez ugyanis némely országban népszavazást tenne szükségessé. Szerinte inkább a "jogi keretek", valamint a "politikai akarat és szándék" keretei között kell megtalálni a lehetséges változtatásokat.
A 2023-tól érvényes fiskális szabályrendszerről most indult el újra egy konzultáció, ennek kapcsán Paolo Gebtiloni uniós biztos is nyilatkozott az EU-Monitornak a magyar helyreállítási terv elfogadási esélyei mellett, ezekről itt írtunk:
Címlapkép: Getty Images
