EU csucs energiavalsag zaronyilatkozat211021
Gazdaság

Energiaválság: eldöntötték az EU-vezetők, hogy mindenki oldja meg maga otthon a bajokat

Portfolio
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.

A lényeg

Az EU-csúcs eddigi eredménye és a zárónyilatkozat összességében arra utal, hogy a tagállami vezetők is tisztában vannak azzal: rövid távon nem igazán lehet érdemben letörni az elszállt áram- és gázárakat, ezért inkább a sérülékeny fogyasztók (lakosság és kkv-k) helyzetének javítására kell fókuszálni azokkal a lehetséges lépésekkel, amelyeket az említett bizottsági intézkedéscsomag már felvázolt.

Persze beleírták a zárónyilatkozatba, hogy meg kell vizsgálni az európai áram- és gázpiac működését és mihamarabb mérlegelni kell olyan közép- és hosszú távú intézkedések (!) foganatosítását, amelyek segítenék, hogy a háztartások és a vállalkozások megfizethető áron jussanak energiához, de ezekből jól érzékelhető, hogy rövid távon nincs igazi beavatkozási kompetenciája, képessége az árak letörésére a tagállamoknak még azzal együtt sem, hogy szorosan együttműködnének.

Akkor mit tehetnek meg a tagállamok?

Az Európai Bizottság október 13-án egy rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be a tagállamok felé azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. A csomag megszületésének fontos körülménye, hogy a testület szerint a magas árak időszaka akár tavaszig is eltarthat, de utána se fog visszaesni az elmúlt évek átlagárára, így viszont mindenképpen fontos tisztázni, hogy a jelenlegi jogi keretek között mit is tehetnek rövid- , illetve közép távon a tagállamok a helyzet stabilizálására, átvészelésére.

A tagállamok a rövid távon lehetséges intézkedések között brüsszeli felhatalmazással megtehetik például, hogy rendkívüli állami juttatásokat adnak a rezsiszámlák kifizetéséhez, így voucherek kiosztása, részleges számlaátvállalás, a számlafizetések ideiglenes halasztásának engedélyezése, célzott adócsökkentés is benne van a lehetséges intézkedéslistában. Beépíthetnek olyan intézkedéseket is a nemzeti szabályozásba, hogy hogyan gátolják meg a nemfizető fogyasztók leválasztását a hálózatokról (pl. órakikapcsolás, leszerelés).

A Bizottság szerint az ilyen lépéseket a tagállamok a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételekből is finanszírozhatják, illetve az energiaárakra rakódó adókból (áfa, egyéb díjak) is azok célzott csökkentésével. Aztán ha a baj enyhül és esnek az energiaárak, tavasztól az ilyen lépéseket könnyen lehet módosítani, vagy meg lehet szüntetni.

A cégeknél és bajba jutó ágazatoknál az uniós állami támogatási szabályok figyelembe vétele melletti támogatást ajánlja a Bizottság. Emellett azt, hogy alaposabban szemügyre kell venni az energiapiacon az esetleges versenytorzító magatartást, és fel kell gyorsítani a magújuló energiák felé való elmozdulást.

Az is benne van a rövid távú intézkedéscsomagban, hogy a tagállamok segítsék elő a megújuló energia vásárlási szerződésekhez való szélesebb körű hozzáférést, és támogassák azokat kiegészítő intézkedésekkel.

A Bizottság rámutat, hogy az áramárak még mindig nagyon nagy mértékben a gázárakhoz igazodnak, és a gázárak elszállásának hatása kilencszer nagyobb az áramárakra, mint az ETS árának emelkedése, így tehát nem az ETS-rendszer, illetve annak tervezett kibővítése a fő ok a magas áramárban. Arra is kitért a közlemény, hogy az EU jelenlegi összes gáztárolói kapacitása kicsit több, mint 20%-át teszi ki az EU teljes éves gázfogyasztásának, igaz vannak olyan tagállamok, amelyekben nincs is gáztároló, illetve eltérőek a felhasználási szabályok is.

Ment az adok-kapok az EU-csúcson

A Politico információi szerint többek között a spanyol, a lengyel és a magyar miniszterelnök azt szorgalmazta a csütörtöki tanácskozás során, hogy kerüljenek speciális intézkedések is bele a zárónyilatkozatba az energiaárakkal kapcsolatban, de a többség nem támogatta ezt és ellenállt annak, hogy radikális lépéseket tegyen a válság kezelésére. Ezzel együtt amint az a zárónyilatkozat alábbi változatából a sorok között kiderül, vannak azért olyan szófordulatok, amelyeket otthon a tagállami vezetők el tudnak adni úgy, hogy sikerült kiharcolniuk valamit (pl. árampiac átalakítása felé elmozdulás egy felülvizsgálat után majd, illetve az karbonkvótákkal való kereskedésben a spekulatív elemek visszaszorítása).

Érdekes volt a vita azon része is, amely az oroszoktól való gázfüggőségről és a jövőbeli kilátásokról szólt, mert a lap információi szerint a cseh miniszterelnök leszögezte, hogy sosem fog Európa függetlenné válni az orosz gáztól, ezért méltatta a minap kötött 15 éves magyar gázszerződést, és másokat is hasonló szerződések kötésére biztatott. Eközben viszont Ursula von der Leyen bizottsági elnök pont az ellenkezőjét mondta: szerinte az ilyen szerződések várhatóan gátolnák az EU klímavédelmi erőfeszítéseit és a megújuló energiás megoldások felé való átmenetet.

Azon előzmények után, hogy az EU-csúcs előtt 10 tagállam, köztük Magyarország, írásban is szorgalmazta a nukleáris energia zöld energiaforrásként (CO2-mentes energiatermelési módként) való elfogadását a zöld taxonómia rendeletben, különösen erős ellenállás mutatkozott az atomenergia-ellenes Luxemburg és Ausztria vezetőjétől a tanácskozás keretében. Éppen ezért sikerült is megakadályozniuk, hogy a zárónyilatkozatba bármi bekerüljön erről a témáról.

A lap péntek reggeli hírlevele szerint végül Andrej Babis cseh miniszterelnök ellenállása vezetett odáig, hogy beleírták a zárónyilatkozatba: ki kell vizsgálni az Európai Értékpapír-piaci Felügyelet (ESMA) segítségével karbonkvóta drágulásának hátterét, azaz az ETS piacán az ügyletkötési gyakorlatokat. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig azt szorgalmazta: túl sok idő lenne megvárni, hogy majd áprilisban előáll javaslataival az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (EU-s intézmény), hogy mit lehetne tenni az áram- és gázpiacokon, illetve Sánchez továbbra is intenzíven szorgalmazta, a közös uniós gázbeszerzési lehetőség megteremtését az árak letörésére.

Különösen érdekes, hogy Sánchez aggódását a tartósan magas energiaárak kapcsán Emmanuel Macron francia elnök is osztotta, aki azt mondta egy illetékes szerint, hogy

nincs indikáció az energiahordozók árának csökkenésére, sőt inkább a további emelkedésük várható.

Fontos, hogy a francia erőfeszítések mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnök a beszédében rámutatott arra: a nukleáris energia az egyik olyan energiaforrás, amelyben nem igazán függő az EU az oroszoktól, és elismerte, hogy az energia átmenetben fontos szerepe van a nukleáris energiának és a gáznak. Ezzel együtt nem volt végül említés a zárónyilatkozatban a nukleáris energiáról. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a minap a Financial Times-nak azt mondta: őszről várhatóan a jövő évre átcsúszik az EU fenntartható finanszírozási rendeletével kapcsolatos javaslat (azaz az is, hogy a nukleáris energia és a gáz zöldnek minősül-e). Ezt azzal indokolta Mairead McGuinness, hogy több időre van még szükség a téma megvitatására (a német után francia választások jönnek jövőre a francia soros elnökség mellet) és a minap egyébként is 10 tagállam beállt a nukleáris energia támogatása mögé az energiaválság fokozódása mellett.

Jó tudni, hogy az EU összes gáztározó kapacitását tekintve jelenleg 78%-os a töltöttségi szint, ami érdemben elmarad az ilyenkor szokásos 90%-os arányról, derült ki von der Leyen prezentációjából.

"Irány az 55%!"

A lap szerint a leköszönő német kancellár egyértelmű üzenete volt Lengyelország és Magyarország, illetve a többi keleti tagállam vezetője felé, hogy ne keverjék össze a mostani energiaválságot az Európai Bizottság július közepén közzétett „Irány az 55%” nevű klímavédelmi csomagjával (ami a 2030-as klímavállalások teljesülését igyekszik elérni), mert szerinte ennek a csomagnak csak kevés köze van az árak elszállásához. Utalt arra is, hogy a kínai miniszterelnökkel való minapi egyeztetésén azt kérte a távol-keleti ország vezetője: ne nyomja túlságosan az EU a kínaiak afelé, hogy túl hamar állítsanak le minél több széntüzelésű erőművet, mert ebben az esetben a gázárak lesznek nagyon magasak világszerte (az energiát meg kell valamiből termelnie a kínaiaknak).

Az „Irány az 55%!” nevű (Fit for 55) csomagot július 14-én hozta nyilvánosságra a javaslattevő szerv, az Európai Bizottság azért, hogy a 2050-es nettó zérókibocsátású uniós célhoz vezető megemelt 2030-as célt (40% helyett legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés az 1990-es szinthez képest) el tudja érni az EU. Ehhez pedig felülvizsgálta az éghajlat- és energiapolitikai, valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályait, hogy megteremtse az összhangot a rögzített 2030-as cél és az oda vezető út között.

A csomagban rengeteg intézkedés szerepel azért, hogy az EU a 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentési célt el tudja érni és ezek egyes elemeinek módosítását vetette fel a napokban a magyar és a lengyel kormány, illetve a V4-ek is. Az egyik legfőbb módosítás arra irányult, hogy a Bizottság javaslata ellenére ne történjen meg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kiterjesztése a közúti közlekedésre és az épületek üzemeltetésére, mert így az átlagemberekre rakódnának túlzott terhek ahelyett, hogy a nagy szennyezők fizetnének.

Egyelőre a zárónyilatkozatban erről a témáról nem volt szó, így tehát a vétót is belengető magyar álláspontnak ebben lehetett hatása.

Mi került a zárónyilatkozatba?

Mindezen háttérfejlemények mentén az alábbi zárónyilatkozat született az energiaügyekben:

  1. Az Európai Tanács megbeszélést folytatott az energiaárak közelmúltbeli meredek emelkedéséről, és megvizsgálta az áremelkedéseknek a Covid19-világjárványból kilábalni próbáló polgárokra és vállalkozásokra – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárainkra és a kkv-inkre – gyakorolt hatását.
  2. Az emelkedő energiaárak kezeléséről szóló bizottsági közleményben ismertetett eszköztár hasznos intézkedéseket tartalmaz mind rövid, mind pedig hosszú távra.
  3. Az Európai Tanács felkéri:
  • a Bizottságot, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) segítségével tanulmányozza a gáz- és villamosenergia-piacoknak, valamint az EU ETS piacnak a működését. Ezt követően a Bizottság felméri majd, hogy bizonyos kereskedési magatartásformák szükségessé tesznek-e további szabályozási intézkedéseket,
  • a tagállamokat és a Bizottságot, hogy sürgősen és a lehető legjobban használják fel az eszköztárat egyrészt arra, hogy rövid távú segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb fogyasztók számára, másrészt pedig arra, hogy támogassák az európai vállalatokat, figyelembe véve a tagállamok körülményeinek sokféleségét és sajátosságait,
  • a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mihamarabb mérlegeljék olyan közép- és hosszú távú intézkedések foganatosítását, amelyekkel segítenék, hogy a háztartások és a vállalkozások megfizethető áron jussanak energiához, növelnék az EU energiarendszerének és a belső energiapiacnak a rezilienciáját, szavatolnák az ellátásbiztonságot és támogatnák a klímasemlegességre való átállást, figyelembe véve a tagállamok körülményeinek sokféleségét és sajátosságait, valamint
  • az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja meg, hogy – a jelenlegi tőkéje által biztosított mozgástéren belül – miként gyorsíthatók fel az energetikai átalakulást szolgáló beruházások, annak érdekében, hogy csökkenjen a jövőbeli zavarok kockázata, és teljesüljenek Európa globális konnektivitást célzó törekvései.

A fentiek után fontos a nyilatkozat utolsó pontja is ebben a témában:

A TTE Tanács (Energia) 2021. október 26-i rendkívüli ülése haladéktalanul folytatni fogja az ezzel kapcsolatos munkát. Az Európai Tanács folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását, és decemberben visszatér a kérdésre.

Ez azt jeletni, hogy a jövő keddi energiaügyi miniszteri ülésen tovább foglalkoznak a témával, illetve a decemberi EU-csúcson újra visszatérnek a kérdésre.

Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis, Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2021. október 21-22.-i ülés első napjáról

bull
moderna
joe biden
magdalena andersson

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Tematikus PR cikk
Online előadás
Mire számíthatunk a következő napokban és hetekben?
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
egészségügy kórház koronavírus kórházi ágy