A mostani emelkedő hozamkörnyezetben a biztosítók befektetési eredményét alaptevékenységük jellege determinálja. Azoknak a biztosítóknak (élet és kompozit) az eredményére, amelyek befektetési portfóliója jellemzően hosszabb lejáratú állampapírokból áll (vagy pl. a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközökből, mint például nagyrészt részvényeket is tartalmazó befektetési alapok jegyei), a hozamemelkedés először kedvezőtlenül hat, mivel átértékelési veszteséget okoz, ami csökkenti a szavatoló tőkéjüket, minekután az osztalékfizetési képességük romlik (lásd a PZU idei első féléves tetemes befektetési veszteségét). A befektetési portfólió átértékelését az úgynevezett S2 rendszerben akkor is el kell végezni, ha amúgy a mögöttes értékpapírokat lejáratig tartják. Természetesen üdvözlendő, hogy a vállalat garanciák értéke (forrásoldal a mérlegben) csökken, továbbá az is, hogy az új biztosítási kötvényeken már jobb megtérülést (hozamot) tud elérni a biztosító, mint a meglévő értékpapírokon (future rate > running rate), de a hozamemelkedés pillanatnyi hatása ettől még negatív. Kérdés persze, hogy mire fókuszálnak a befektetők valójában?
Mekkora a hozam? A magasabb hozamkörnyezet hatása az életbiztosítókra attól függ, hogy mi az aránya a hagyományos és az úgynevezett unit-linked üzletágaknak a teljes tevékenységen belül, illetve mekkora a futamidő-különbözet a már meglévő befektetések és a kötelezettségek között. A tényleges hatás feltárásában és megértésében segítenek a biztosítók úgynevezett...
Kedves Olvasónk!
Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
2 223 Ft / hónap
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái