aram_energia
Gazdaság

Energiaár-krízis: nem térnek vissza az alacsony árak, állami beavatkozások jöhetnek

Az energiaárak (földgáz, villamosenergia) történelmi magasságokba emelkedtek. Ennek okaival, hátterével sokan foglalkoznak. Elemző központok, energiaszolgáltatók és kereskedők, befektetési elemzők és stratégák mondják el a véleményüket. Úgy tűnik, strukturális magyarázata is van a mostani őrületnek, de az árakat a piaci pszichózis lőtte az egekbe. Arról ugyanakkor még kevés elemzés készült, hogy a kialakult helyzet után mire lehet számítani rövid távon, és mi következik a magas és hektikusan változó energiaárakból közép vagy hosszabb távon.

Az energiaárak elszállása globális jelenség, nem korlátozódik csak egy adott földrajzi régióra (Európában és Ázsiában egyaránt rekordmagas árakat láttunk). Az árak emelkedése nem tűnik rövidtávúnak, nem látszódnak olyan megoldások vagy piaci mozgások, amelyek képesek lennének a kialakult árszinteket 2022 közepe előtt jelentősen csökkenteni.

Forrás: IEA

Az energiaár emelkedésének hátterében több tényező húzódik meg, de ezek közül Európában kiemelkedik az elégtelen földgázkínálat. 2021-et egyszerre jellemezte a már évek óta látható alacsony európai saját kitermelés, az LNG (hajókon érkező cseppfolyósított földgáz) csökkenő importja és az alacsony orosz beszállítás. Az áramár alakulásában a földgáz játssza a döntő szerepet, így nem csoda, hogy az extrém földgázárak a széndioxidkvóta-árak emelkedésével együtt az egekbe lökték a villamosenergia árát. Ha szerényebb mértékben is, de a nagykereskedelmi piacokon a szén ára is emelkedett az elmúlt időszakban. Ezeken felül több elemző is megemlíti további energiaár-felhajtó tényezőként az erőltetett zöld átállást, az ESG (Environment Social Governance szavakból ered, ami meghatározza egy adott befektetés pénzügyi értékelésen kívüli szempontrendszerét) egyre jelentősebb elterjedését és a zöld finanszírozás előtérbe helyezését. A dekarbonizációs törekvéseket segítő fenti elemek a szénhidrogénszektorban esetleges elmaradó beruházásokon keresztül hosszabb távon valóban okozhatják az energiaárak emelkedését, de ilyen rövid távon és ilyen mértékű extrém emelkedést biztosan nem. További turbulenciát jelenthet az energiapiac-szabályozás várható átalakítása: elég csak a fit-for-55 csomag körüli éles vitákra, a zöld finanszírozásban a nukleáris energia és földgáz érintettségére vagy a decemberben megjelenő új átfogó gázpiaci regulációs csomagra gondolni.

Az energiaár-krízis a gazdaság szinte valamennyi szereplőjét eléri az energiaszektoron belül és kívül egyaránt. Az áremelkedés csak keveseket hagy érintetlenül, és rövid távon a jelentős gazdasági visszaesést elkerülendő széleskörű, nagy volumenű, azonnali állami beavatkozásokat hívhat életre. Az ilyen beavatkozásokra fejlettségtől, gazdasági erőtől függetlenül eddig is több példát láttunk már Európában Franciaországtól Romániáig, ezeken felül pedig további állami segítségnyújtások is várhatók.

Ezek alapján mire számíthatunk, mit várhatunk a következő időszakban az energiapiacokon?

Véleményünk szerint három dolog fogja a közeli és távolabbi jövőt meghatározni:

  1. Rövid távon maradnak az extrém magas árak, és jönnek az erős állami beavatkozások
  2. A korábbi alacsony energiaárak nem térnek vissza
  3. Jelentős volatilitást látunk majd mind a földgáz-, mind a villamosenergia-piacokon az elkövetkező években

Nézzük meg ezeket részletesen!

  1. Az árak magas szintje rövid távon (legalább fél évig) fennmarad. A magas árszint az energia kiskereskedelmi piacain teljes mértékben még nem realizálódott. A felhasználók egyelőre nem azokat az energiaárakat fizetik meg, amelyeket a tőzsdéken látunk, de novembertől ezek fokozatosan meg fognak jelenni a számlán, és januártól már mindenki érezni fogja a drámai energiaár-emelkedést. Ez a gazdaság számos szereplőjének a tél végére komoly pénzügyi nehézségeket jelenthet. Mivel nem látható olyan piaci mechanizmus, ami segítene letörni az árakat, így állami és szabályozói megoldásokat fogunk látni a még nagyobb gazdasági krízis elkerülése érdekében. Az energiaár-krízis emellett rövid távon át fogja alakítani a felhasználók és az energiakereskedők viszonyát is, erről részletesen később még lesz szó.
    Egyes ágazatok és tevékenységek villamosenergia költség arányai a teljes költségen belül
    tevékenység arány
    adatközpont üzemeltetés 25-40%
    alumínium gyártás 20-40%
    papírgyártás 15-35%
    acélgyártás 15-25%
    víziközmű szolgáltatás 10-20%
    cementgyártás 5-15%
    forrás: IFUA gyűjtés
  2. Vélhetően sem a földgáz, sem a villamosenergia-ár nem tér vissza a COVID előtt és alatt tapasztalt alacsony szintre. A földgáz kínálati viszonyai a következő években is fennmaradnak. Az európai kitermelés továbbra is évről-évre csökkeni fog. Mindemellett a tengerentúli LNG exportőrök és az európai ellátást vezetéken keresztül biztosító földgázkitermelők (elsősorban Oroszország) érdekeltek a nagykereskedelmi árak magasan tartásában. Ez akkor még inkább igaz, ha a 2050-es karbonsemleges jövőkép mihamarabbi elérése érdekében valamilyen módon az európai földgázkereslet csökkenésnek indulna. A következő években a villamosenergia árát két tényező mindenképpen felfelé fogja hajtani: egyrészt a vágyott karbonsemlegesség elérése felé vezető úton a földgáz még továbbra is meghatározó komponense lesz az áramárnak, másrészt a CO2 kvóta árának esetleges csökkenésére (ismerve az európai energiastratégia irányait) csak kevesen fogadnának. Nem lennénk meglepve, ha a jelentős európai energiapiacokon a földgáz árát 30-40, a villamosenergia zsinórtermék árát 65-85 EUR/MWh-s tartományban látnánk a következő években (ma a határidős piacok 2024-re ugyancsak ilyen árszinteket vetítenek előre). A 85 EUR/MWh már az az árszint, ami mellett a Paks2 fejlesztés a beruházást megalapozó tanulmány szerint piaci alapon megtérülhet.”
  3. Az energiaárakra az elkövetkező években sokkal jellemzőbb lesz a volatilitás, mint azt eddig megszokhattuk. A COVID-nak a gazdaságra gyakorolt egyik sajátos hatása volt, hogy az energiakeresletet felültette egy hullámvasútra, amit a kínálatot biztosító kereskedelemi szerződések és az ellátó műszaki infrastruktúra nem tud kellően gyorsan lekövetni. Ezt jól mutatja, amit egy energiatőzsdei szakértő említett:

    Tavaly még azon dolgoztunk, hogy az informatikai rendszer megfelelően tudja kezelni a negatív előjelű földgáz-jegyzésárakat, idén pedig már a 100 EUR/MWh feletti árak miatti három karakter megjelenítése jelenti a kihívást.

Látni kell, hogy a kínálatot biztosító földgázkitermelők és villamosenergia-előállító erőművek számára korábban a kiszámíthatóság, a hosszú távú árstabilitás (vagy annak hosszú távú szerződéseken keresztüli megteremtése) elemi érdekük volt. A mai energiapolitikai nézetek szerint a hatékony piaci működés megteremtését akadályozzák, és egyre kevésbé támogatottak a hosszú távú kereskedelmi szerződések. A piaci alapon kialakuló magas árak a földgázkitermelők, a nukleáris és a megújuló alapú villamosenergia-termelők számára még jelentős volatilitás mellett is kedvezők lehetnek, de minden más energiapiaci szereplő számára inkább hátrányosak.

Hektikus piaci ármozgásokat vetít előre az is, hogy ma már az energiabörzéken megjelentek a hagyományosan nem energiapiaci szereplők, hanem a sokkal nagyobb tőkeerővel és még jelentősebb likviditással bíró bankok, befektetési bankok, befektetési alapok, különösen a fedezeti alapok és az árupiaci kereskedő cégek. Az új szereplők más érdekek mentén befolyásolhatják az árakat, mint az energiapiaci szereplők, akár új típusú ármozgásokat is kialakítva a magasabb hozam reményében, ami hol a termelőknek, hol más energiapiaci szereplőknek lesz kedvező, de a kiszámíthatóságot mindenképp csökkentik.

Milyen hatásai lehetnek Magyarországon az energiaár-krízisnek rövid távon?

Hazánkban két piacon látják el a fogyasztókat energiával. A szabályozott kiskereskedelmi áron működő egyetemes szolgáltatói (ESZ), és a nem regulált árakkal dolgozó szabad- vagy másnéven versenypiacon. Az ESZ piachoz hozzáférhet a lakosság, a kisebb felhasználású vállalkozások (döntően KKV-k) és a közfeladatokat ellátó intézmények. A szabadpiac mindenki számára nyitott, de ott az értékesítési árak a mindenkori tőzsdei jegyzések szerint, egyedi megállapodások mentén alakulnak.  

Az ESZ tarifán vételező fogyasztók nem érzik meg az áremelkedést, a forintban rögzített tarifák mögött tudatos energiapolitikai szándék húzódik meg. Az energiaár emelése nincs napirenden. Az ESZ-be visszatérő vállalkozások és önkormányzatok fix és kiszámítható tarifákat, de a 2021-es évi alacsony árakhoz képest akár 20-30%-os áremelkedést láthatnak a 2022-es első számláikon.

Maguk az energiaszolgáltatók igen jelentős veszteségeket szenvednek el a lakossági, az üzleti/önkormányzati ügyfelek ellátásán egyaránt. Az ESZ ügyfélkör bővülni fog, a versenypiacról a védett árkörnyezetbe számos fogyasztó fog visszatérni 2022-től. A rezsicsökkentés óta a villamosenergia-ellátás eddig is több milliárdos veszteséget jelentett a szolgáltatóknak. A földgázellátás a mindenkori nagykereskedelmi áraktól függően hol veszteséget, hol minimális eredményt termelt az elmúlt években a nonprofit közmű modelljének megfelelően.  

Mivel a regulált piacon a szolgáltatóknak ellátási kötelezettsége van, az új fogyasztók megjelenésével az eddigi veszteségek további több milliárd forinttal fognak nőni. 2021-ben az energia értékesítésen realizált negatív árrés (bevétel mínusz vásárolt energia ráfordításai) az év első nyolc hónapjában megközelítette a tavalyi év teljes veszteségét, pedig az igazán elszálló energiaárak hatása ebben még nem szerepel.  

A szabadpiacon radikális áremelkedés, a COVID alatti igen alacsony árakhoz képest akár háromszoros ugrás várható. Az áremelkedéssel együtt el fog indulni – ahol ez lehetséges – a fogyasztás visszafogása, csökkentése, esetenként átmeneti szüneteltetése. A MEKH elmondása szerint a felhasználás-csökkenés jelei már láthatók a legutóbb közölt havi adatokban.

Számítani kell rá, hogy az eddig megkötött, 2022-re érvényes ellátási szerződéseiket bizonyos esetekben a kereskedők a kialakult piaci árakhoz igazodva módosítani akarják, vagy egyszerűen nem hosszabbítják meg. Hallottunk eddig számos sikertelen közbeszerzésről is, aminek eredményeként a felhasználók az egyetemes szolgáltatást választották. Minden bizonnyal lesznek olyan energiakereskedők, amelyek befejezik tevékenységüket és sajnos lehetnek olyanok is, amelyek akár fizetésképtelenné is válhatnak. Ez nagyban függ attól, hogy ki milyen kockázatos kereskedési stratégiát folytatott és ennek részeként milyen nagykereskedelmi pozíciót vett fel a határidős piacokon az év során.

A volatilitás miatt az energiakereskedelemben a kockázattudatos kereskedelmi stratégiák felértékelődnek, a szerencsejátékosok elvéreznek.

A megnövekedett számlaérték miatt a fizetési fegyelem az ügyfelek egy részénél 2022-ban romlani fog. A lejárt kintlévőségek, magasabb finanszírozási költségek, az ügyfelek kockázatából adódó további díjak miatt a piacon megmaradt kereskedők további veszteségeket szenvedhetnek el, amiket bizonyos esetekben tovább tudnak hárítani az ügyfeleikre, ami további áremelkedést jelenthet. Mindezek a kereskedő-felhasználó viszonyában komoly bizalomvesztést vetítenek előre mind a villamosenergia, mind a földgázpiacon. Ezt a bizalmat visszaépíteni nem lesz egyszerű. Elképzelhető, hogy a felhasználók egy része majd becsapva érzi magát, és egy olyan piacot láthat 2022-ben, ahol kevesen kínálnak áramot vagy földgázt, azt is magas áron és csak szigorú feltételek között a jól fizető ügyfeleknek.

Kérdés persze, hogy rövid távon akkor mit tehet és mit fog tenni a szabályozó vagy maga az állam azért, hogy az energiaár-krízis hatásait csökkentse. Idehaza a távhőszektor és a vízszolgáltatók megsegítése mellett a sajtóhírek arról szóltak, hogy az egyetemes szolgáltatást valamilyen módon az ipari fogyasztók körére is kiterjesszék. Legutóbb az merült fel, hogy a hazai építőanyag-gyártók közösen fordulnának a kormányzathoz az üzemanyagok hatósági árazásának mintájára a vállalati energiaárak megfékezését kérve. Elmondásuk szerint enélkül 2022 januárjától 10-30%-os áremelkedés várható az építőipari alapanyaggyártásban.  

Milyen változásokat és lehetőségeket vetíthetnek előre a magas és hektikus árszintek a fogyasztók számára?

A tartósan magas energiaárak rövidtávú hatásai között már említettük az energiafelhasználás visszafogását. A felhasználás csökkentése hosszabb távon is fennmarad, és szerepe várhatóan tovább erősödik. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) legutóbbi gázpiaci elemzése is rámutat: amennyiben a magas gázárak középtávon is fennmaradnak, az erősítheti a gáz iránti bizalmatlanságot, és felgyorsíthatja a gáz kiváltását minden szektorban. Mindez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Meg fognak indulni a szénhidrogén kiváltási kezdeményezések, elsősorban villamosenergia felhasználásával. Erre már több pilot példa is indult az acéliparban, cementgyártásban és az ammóniaelőállításban.

A hazai földgázfelhasználás csökkentése a Nemzeti Energia Stratégiában is fontos prioritás, nem véletlenül. A magas földgázárak a felhasználás visszafogását mindenképpen segíthetik.

Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása, a veszteségek és pazarlások felkutatása és megszüntetése minden gazdálkodó számára elemi érdek lesz.

A hazai társasági adórendszerben eddig is lehetett kedvezményt érvényesíteni az energiamegtakarítási beruházások után. Emellett 2021 óta már hatályos hazánkban az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), ami az energiaszolgáltatóktól és üzemanyagforgalmazóktól várja el, hogy az ügyfeleik energiatakarékossági intézkedéseket és beruházásokat hajtsanak végre. Az EKR úgy működik, hogy az előre rögzített energiamegtakarítási célkitűzések elmaradása esetén az energiacégnek büntetést kell fizetnie. A fentiek alapján a jövőben az energiamegtakarítási szolgáltatásokra specializálódott ESCO (energiahatékonysági szolgáltató, Energy Services Company) cégek és szerződések elterjedése várható.

Az energiatakarékossági intézkedéseken túl a felhasználók számára közép és hosszú távon további kérdések merülnek fel. Egyrészt lehet-e a világpiaci áraktól részben független, kiszámíthatóbb árú energiabeszerzési forrásokat felkutatni. Másrészt megéri-e valamilyen mértékben az önellátás irányába fordulni, és az eddigi energiabeszerzési gyakorlat szerinti OPEX költések helyett beruházásokat eszközölni, ezzel az energiakiadások egy részét fix költséggé alakítani. Harmadrészt lehetséges-e a jövőben az energiatermelők és felhasználók között szorosabb és közvetlenebb kapcsolatokat kiépíteni, ami lehetővé teszi mindkét fél számára a kiszámíthatóságot és biztonságot.

Felmerül a lehetőség, hogy az energiaintenzív fogyasztók és iparvállalatok elmozdulnak valamilyen önellátási megoldás irányába. Ezután nem kizárólag a közcélú hálózatból vételeznek energiát, hanem valamilyen saját energia-előállító vagy hasznosító decentralizált energiatermelő beruházást eszközölnek. Ezt megtehetik saját maguk, de akár új innovatív szolgáltatók vagy ESCO vállalatok bevonásával is. A megújuló termelőkapacitások részben saját, részben közcélra történő telepítése két problémát is megold: a mai változó energiaköltségeket fix költségekké alakítja, és lehetővé teszi a megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását.

A decentralizált, önellátást támogató megoldások megjelenése nem jelenti az energiafelhasználás csökkenését, a 2050-es karbonsemleges jövőkép a mainál jóval magasabb villamosenergia felhasználást vetít előre. A megoldások életre hívása azt viszont jelenti, hogy a villamosenergia-termelés egyre nagyobb része már nem a gerinchálózathoz csatlakozó, központi nagyerőművekben történik, hanem a hálózat különböző pontjain, földrajzilag elszórtan.

Számolni lehet azzal, hogy ténylegesen olyan termelőket és fogyasztókat tömörítő együttműködések jöhetnek létre, amelyek célja az önálló energiatermelésből származó előnyök és kockázatok kölcsönös megosztása.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) éppen folyamatban van az ilyen együttműködést lehetővé tevő aggregátorok piacra lépéséről szóló konzultáció. Az első aggregátorokat a Hivatal az év során már nyilvántartásba vette, piaci megjelenésük a közeljövőben várható. Az energiatermelők együttműködését előmozdító másik megoldás az Energiaközösségek kialakítása. Az Energiaközösség egy olyan nonprofit (jelenleg kizárólag szövetkezeti formában működtethető) szerveződés, amely a megújuló alapú energiatermelés, tárolás és a fogyasztás koordinációjával igyekszik gazdasági, környezeti és szociális előnyöket biztosítani a tagjai számára. Az Energiaközösségek kialakításának támogatására is fut egy többéves támogatási program.

Ha nem kíván egy felhasználó maga energiatermelő beruházásokba fogni, van lehetősége a termelőkkel külön energiabeszerzési megállapodásokat kötni. A kontinensen már több országban megjelentek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (power purchase agreement, PPA). Eddig nagyvállalatok külön megállapodások keretében (cPPA: corporate power purchase agreement) vásároltak elsősorban megújuló alapon termelt villamosenergiát. Major András írása a témában jogosan hívja fel a figyelmet arra, hogy a PPA-k terjedését ugyan több tényező is gátolja, de a piaci igény egyértelmű a megoldás bevezetésére. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormány, illetve a szabályozó tervezi-e célzott intézkedésekkel elősegíteni ilyen jellegű megállapodások itthoni térnyerését.

A magyar kormány is elkötelezte magát a fenntarthatósági célok teljesítése mellett. Vállaltuk, hogy 2030-ra Magyarország CO2 kibocsátását megfelezzük. Ennek a célnak az elérését a magas energiaárak támogatják, hiszen energiahatékonyságra, alacsony változó költségű megújuló energiatermelésre történő átállásra ösztönöznek. Az árak hirtelen emelkedése viszont sokként éri a gazdaságot. Biztos, hogy a nagyon drasztikus árugrások tompításában a kormányzatnak szerepet kell vállalnia, de a piaci szereplők így sem dőlhetnek hátra, fel kell készülniük a magas energiaárak kezelésére.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

oltás vakcina koronavírus
kórház lélegeztető maszk oxigén getty stock
vulkán láva
kreml oroszország moszkva
Itt az újabb csapás a Brexit miatt - A Nissan mégsem Angliában gyártja az új X-Trailt
washingtondc
Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
kórház lélegeztető maszk oxigén getty stock