Tartósan nagy terhekkel néznek szembe az ipari fogyasztók
Nagy Zoltán elmondása szerint már jelenleg is komoly gondot okoz az általuk képviselt ipari nagyfogyasztók – többek között az építőanyag-, a cementipar, a kohászat, az alumínium-, és az acélipar, a finomkerámia- vagy a műtrágyagyártás – számára, hogy
a koronavírus-járvány miatt számos cég nem mert éves szerződéseket kötni, hanem ennél rövidebb időre, vagy akár napi spotárakon szerzi be a működéshez szükséges energiát.
Ez tekintve, hogy mennyire volatilis most a piac, és milyen magas áramárszintek érvényesek jelenleg is a szabadpiacon, már komoly tehertétel a vállalatok számára. Amint az alábbi ábrán látható: a magyar zsinór áram megawattóránkénti ára valóban rendkívüli magasságokba emelkedett és már hetek óta 200 euró körül/felett jár, azaz négy-ötszörösére emelkedett, miközben maga a forint is történelmi mélypontra bukott az euróval szemben tegnap és ma is.
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke rámutatott: a nagyobb ipari fogyasztók egy része a jelenlegi áramárakon nem meri elkötelezni magát, és leszerződni egy évre, hanem az esetleges árcsökkenésben bízva marad inkább a napiáras beszerzésnél. Mindez a magas árak mellett azért okoz már most is különösen nagy gondot, mert ezekben az ágazatokban a termelési értékből mintegy 25 százalékot tesz ki az energiaköltség, azonban félő, hogy az ezeken az árszinteken legyártott termékeket nem lesz, aki megfizetné. Ezzel együtt is azt vázolta, hogy a mostani folyamatok alapján tartós marad az építőanyagok, az acél, a hengerelt acéltermékek, a műtrágya áremelkedése is.
A Portfolio-n tegnap közzétett elemzésében Huba Eörs és Sorossy Sándor, az IFUA szakértői rámutattak: a szóban forgó ágazatokban valóban nagyon magas az áramköltség átlagos aránya a cégeknél és ők is azt vázolták, hogy az elszálló földgáz- és áramárak egy ideig még bizonyára magasan maradnak és éppen ezért az erős állami beavatkozások lehetőségére is figyelmeztettek.
Jönnek az állami beavatkozások
Az állami beavatkozási lehetőségekre pedig már két egymást követő Kormányinfón is figyelmeztetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. November 11-én a távhőszektor állami megsegítését helyezte kilátásba, miután a távhőszakma legalább a kassza legalább duplázását szeretné elérni 82 milliárd forintra. Emellett utalt az ipari fogyasztók egyetemes szolgáltatói körbe belépésére, illetve egyéb szektorális állami segítség lehetőségére is, miközben elismerte azt is, hogy az önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak, egyéb intézmények tömeges átlépése az egyetemes (rezsicsökkentéssel szabályozott) villamos energia ellátási körbe százmilliárdos veszteségeket okoz majd az ilyen szolgáltatóknak, áttételesen pedig a költségvetésnek.
Aztán a november 18-i Kormányinfón már azt jelentette be, hogy a kormány várhatóan január 1-től határozatlan időre ki fogja terjeszteni az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét, de csak a kkv-k egy részével, amelyek legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, és az éves nettó árbevételük, vagy mérlegfőösszegük 4 milliárd forintnál alacsonyabb.Rá egy napra kiderült, hogy a fenti javaslat éppen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától származott és Parragh László kamarai elnök azt is jelezte, hogy a javaslat 21 ezer kkv-t mentene meg a csőd felé sodródástól. Szintén pénteken mondta azt Orbán Viktor kormányfő, hogy ezen a héten döntenek az egyetemes szolgáltatásra jogosult kör kérdésében (feltételek, paraméterek, így akár az ipari fogyasztók/ágazatok megsegítésének kérdésében is, mint amelyekre szintén utalt Gulyás Gergely előzőleg).
Mi lesz a díjakkal?
Az ipari nagyobb fogyasztók/ágazatok megsegítése mellett a díjtételek kérdése azért nagyon fontos, mert amint Nagy Zoltán rámutatott: az állam javarészt az ipari nagyfogyasztó cégekre terheli a megújuló energia felhasználás elterjedését magasabb összegekkel támogató KÁT-kassza (kötelező átvételi tarifa) feltöltését, illetve a kapcsolt szerkezetátalakítási támogatáson keresztül a távhőkassza feltöltését is. (Utóbbiból a lakossági rezsicsökkentés által a távhőcégeknek okozott veszteségeket kompenzálja az állam.)
A szabályozás egyébként úgy néz ki, hogy ha a piaci villamosenergia-árak meghaladják a támogatott KÁT-os áramét (most ez a helyzet), akkor visszatérítést kellene kapniuk a kasszába befizető cégeknek. Nagy Zoltán számításai szerint augusztus – azaz az áramárak elszállása – óta az árkülönbözet alapján mintegy 15 milliárd forintnyi visszatérítést kellene kapniuk a nagyfogyasztóknak a befizetéseikből, de egyelőre csak ígéret van rá, hogy ezt talán januártól visszakapják.
Azt is felrótta, hogy az érintett iparvállalatoknak, nagyfogyasztóknak a magas áram- és gázárak mellett szintén nagyon fáj, hogy az idén egyszer már megduplázta az állam az áram árában a kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás összegét, 0,87 forintról 1,45 forintra kilowattóránként, és most egy új törvénytervezet szerint ez januártól ismét a duplájára, 3,1 forintra emelné a kormány.
Ez gyakorlatilag egy év alatt négyszeres emelkedést jelent csak ennél a díjtételnél, miközben a földgáz ára önmagában is négyszeresére nőtt az ősszel, és az áram is rekordmértékben drágult
– mutatott rá a lapnak.
A helyzetet nehezíti, hogy ha januártól sok eddig szabadpiaci áramfogyasztó (önkormányzatok, egyházak, költségvetési szervek, közérdekű alapítvány által fenntartott intézmények, illetve a kisebb kkv-k) visszalép majd az egyetemes szolgáltatói körbe, akkor kevesebb szabadpiaci áramfogyasztónak kell majd összedobnia a KÁT-kassza és a távhőkassza feltöltéséhez szükséges összeget – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán. Ezek miatt összességében arra mutatott rá, hogy amennyiben tartós marad a világpiaci energiaár-emelkedés, az
a jelenlegi szabályozási keretek mellett akár tartósan is átalakíthatja az ország ipari termelési szerkezetét.
Éppen ezért már októberben megfogalmaztak egy petíciót a kormány felé, amelyben számos szakmai javaslatot is vázoltak a helyzet kezelésére, például az ipari díjtételek csökkentését, a KÁT mérlegkör kiegyenlítő energiás költségek KÁT-körre hárítását, egyéb törvényi beavatkozásokat, illetve külföldi például alapján az energiaintenzitás függvényében indirekt támogatásokat a versenyképesség megtartása érdekében.
Címlapkép forrása: Getty Images
