koronavírus vakcina szputnyik orosz oltás getty stock
Gazdaság

Itt a várva-várt magyar kutatás: megérkezett a vakcinák hatékonyságáról szóló jelentés

Portfolio
Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága. 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg az oltatlanok tavasszal Magyarországon - megjelent az első nagy magyarországi tudományos kutatás (HUN-VE vizsgálat) a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon. A kutatás megállapítja, hogy minden Magyarországon használt vakcina magas, illetve rendkívül magas hatékonyságot mutatott a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozása tekintetében. A kutatás eredménye egyértelmű: a védőoltás 88-98%-ra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetele, és 69-89%-ra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedően nagy védelmet nyújt az oltottak részére. Az oltás - történjen bármelyik vakcinával is - tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment, jelentősen csökkenti a halálozás kockázatát.

A vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt

- ez a jelentés fő megállapítása. A vizsgálati időszak mintegy 5 hónapja alatt, a harmadik hullám teljes idejében a Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozás mintegy 9.500 főre kalkulálható a vizsgálat közölt eredményei alapján, aminek mintegy 40%-a Sinopharm és Sputnik-V vakcináknak köszönhető. Az EMA által jóváhagyott vakcinákon felül biztosított kapacitás az elkerült halálozás (és megfertőződések) számát jelentősen növelte, ezáltal a harmadik hullám során a kórházak terheltségét mérsékelte, a veszteségeket csökkentette és a hullám letörésében nagyobb eredményességet biztosított. Ez a tavaszi időszakban, a szűkös vakcina ellátási kapacitások idején kifejezetten fontos volt, írja a koronavirus.gov.hu-n megjelent anyag.

Csendben jegyezzük meg, hogy a halálozásokat alapvetően az befolyásolta abban az időszakban, amikor nem voltak még elérhetőek a vakcinák széles közben, hogy melyik kormány milyen intézkedéseket foganatosított a koronavírus terjedése ellen. Ebben Magyarország nem járt élen: akkor szigorított, amikor a halálesetek száma már magas volt, a kórházak teljesen megteltek. Vagyis a magas halálozás alapvetően azzal függ össze, hogy mennyire megkésettek voltak az intézkedések.

A vakcinák magas, vagy igen magas védelmet (69-89%-os) nyújtottak a megfertőződéssel szemben.

A tanulmány a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült. Az eredmények a korábban közölt nemzetközi eredményekkel korrelálnak, ahol ezek rendelkezésre álltak, s teljesen új információt nyújtanak a nemzetközi tudományos köröknek azon esetekben, amikor ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre.

  • A korrigált adatok alapján a Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1.5 millió fős populációban 90.63%-os eredményességet mértünk (96%CI: 89.41%-91.70%). E robusztus adatok alapján azt látjuk tehát, hogy ezen oltással védettek 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során.
  • Ugyan ez az eredmény a Modernával vakcinált 223 ezer polgár esetében 93.65% volt (95%CI: 90.51%-95.75%), az Astra-Zeneca oltást kapott 304ezer fő esetében 88.25%-os eredményességet találtunk (95%CI: 78.74%- 93.54%).
  • Igen magas, 97.52%-os hatásosságot mértünk a Sputnik-V oltás esetében (95%CI: 95.62%- 98.59%), mely azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Sputnik vakcinával oltott 820 ezer magyar állampolgár több, mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink.
  • A Sinopharm vakcina is magas eredményességet mutatott, 87.85%-os hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest (95%CI:86.06%-89.40%).

A fenti közlésből látható, hogy a Sinopharm hatékonysága alacsonyabb. A kormányzat közleménye nem tér ki arra, hogy az időseknél milyen a Sinopharm hatékonysága - ezen oltás esetében nem is az képezi a bizonytalanság tárgyát, hogy a populációban átlagosan milyen a hatékonysága a vakcinának, hanem az, hogy az idősek, 65 év felettiek esetében kifejezetten alacsony.

Fontos kiemelni, hogy az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy a Sputnik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amit a nemzetközi irodalom alapján vártunk tőlük - írják a kutatók.

A kutatásról
A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során 3,7 millió fő teljesen beoltott populáción született. A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetette össze.
A kutatás 2021. január 22. és június 10. között olyan személyek bevonásával készült, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE vizsgálatban 3.740.066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát a vizsgálati időszak alatt.
Ezzel a magyar kutatás az egyik legrobusztusabb, legnagyobb vizsgálat a világon, ami idén a vakcinák hatékonyságát vizsgálta. (izraeliek 4.7M, chileiek 4.2M vakcinált bevonásával végezték a kutatásaikat).
A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullám mellett, két mRNS vakcina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. (Jansenről nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő). A vakcinák eredményességét egészen pontosan a második oltást követő 7 naptól elemezte a HUN-VE vizsgálat, vagyis azt az időszakot vizsgálta, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben.

A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness study) kutatócsoport munkája az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter megbízásából a nyár elején indult a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatbázisára alapozva, mely a Magyarországon alkalmazott vakcinák eredményességét kutatta.

Célja annak kimutatása volt, hogy az elérhető vakcinák, a 2021 első félévében zajló harmadik hullám során milyen sikerrel védték meg a magyar lakosságot a járvány súlyos hatásaitól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított munkacsoportja az EMMI háttérintézménye a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szentágothai János Kutatóközpont szakértőinek részvételével alakult.

A HUN-VE vizsgálat két végpontot vett figyelembe, a SARS-CoV-2 fertőzés elleni eredményességet, és a koronavírushoz köthető halálozással szembeni hatásosságot vizsgálta. Olyan módszertant alkalmaztak a kutatók, amely korábbi nemzetközi vizsgálatokban is sikeresnek bizonyult (izraeli kutatás), s amely nemmel, korral és a vizsgálati napokkal korrigált eredmények értékelését is lehetővé teszi, segítve más országok eredményeivel való összevetést.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a HUN-VE vizsgálat eredményei a harmadik hullám során döntően jelen lévő Alfa-variáns („angol mutáns”) esetében mutatott eredményességre vonatkoznak, nem vonatkoztathatóak közvetlen a jelenleg zajló delta-variánssal szemben nyújtott eredményességre és nem közölnek adatokat a vakcinák hatékonyságának tartósságáról. A delta-variánssal szemben esetlegesen fellépő hatékonyság változásról az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézménye a Nemzeti Népegészségügyi Központ a Vakcina-regiszter adatokon folyamatos méréseket végez a bemutatott vizsgálat tapasztalatait is felhasználva. Az eredmények is közlésre kerülnek a HUN-VE vizsgálat keretein belül.

Annyi már most is elmondható, hogy a tavasszal mért eredmények a megfertőződéssel szembeni védelem esetében csökkentek, a harmadik oltásra is szükség van ahhoz, hogy a most publikált 90%-os védelmet ismét elérjük a delta-variánssal szemben.

Címlapkép: Getty Inages

autópálya sztráda torlódás
waberers
D_ATI20201125119 (1)
Lassul a magyar ipar, de még nincs baj
ipar termelés vírus koronavírus factory worker
Europai Parlament mutragya elelmiszervalsag Europai Bizottsag1

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

Tematikus PR cikk
Ingyenes online előadás
Könnyebb, mint gondolnád.
Online előadás
Hosszú távú befektetési módszerek, portfólióépítés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
autópálya sztráda torlódás