atomerőmű
Gazdaság

Klímakatasztrófa vagy atomerőművek – Ez a két választásunk van a nukleáris energia ipar szerint

Major András
Miközben az atomerőművek és lehetséges szerepük a klímacélok elérésében továbbra is meglehetősen vitatott, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nukleáris energia is bekerül a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. A témában a napokban Budapesten adott elő William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója, aki pozíciójából adódóan értelemszerűen pronukleáris álláspontot képvisel.

A világ jelenleg közel sincs azon a pályán, amely a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükségesnek tartott 2050-es karbonsemlegességhez vezetne: ehhez 2030-ig 45 százalékkal kellene visszafogni a az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátását, ehelyett a mostani trend alapján 13 százalékkal még növekedni is fog az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon lehessen korlátozni, legfeljebb további 420 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű ÜHG-t (leginkább CO2-t és metánt) bocsáthatnánk ki a légkörbe, ami az emisszió jelenlegi szintje mellett nyolc éven belül be fog következni - kezdte a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó nevű eseményen december elsején tartott előadását William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) főigazgatója.

A kontextus ismeretéhez fontos tudni azt is, hogy a villamosenergia-felhasználás világszerte drámai növekedés előtt áll, a közlekedés és más szektorok elektrifikációja miatt az áramfogyasztás aránya az emelkedő teljes energiafelhasználáson belül is bővül. Közben a szemünk előtt zajlik a szén felhasználásának zuhanása, amely az áramtermelési mixben hagyományosan a legnagyobb arányt foglalta el az iparosodott országok jelentős részében, és melynek égetése az energiahordozók közül a legtöbb CO2-kibocsátással jár. Ezzel párhuzamosan az országok egyre ambiciózusabb emissziócsökkentési célokat fogalmaznak meg, és közülük sokan a megújulók és egyéb tiszta energia technológiák mellett a nukleáris energiának is kulcsszerepet szánnak dekarbonizációs stratégiáikban - emelte ki a NEA főigazgatója.

Üzemidő-hosszabbítás, újgenerációs reaktorok, hidrogéntermelés

A nemzetközi klímavédelmi erőfeszítés szempontjából meghatározó Párizsi Klímaegyezményben a világ országai vállalták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a klímakatasztrófa elkerüléséhez legfeljebb 1,5-2 fokon tartják a globális átlaghőmérséklet emelkedését. E cél elérése számos meghatározó szervezet prognózisa szerint csak a világ atomerőmű-kapacitásának jelentős növelésével valósítható meg:

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség esetében szintén egy pronukleáris nézőpontról van szó, az általa 2050-ig kívánatosnak tartott 98 százalékos kapacitásbővítésnél azonban még nagyobb növekedést tart szükségesnek a Nemzetközi Energiaügynökség (103%), a Shell (160%), az IIASA (208%), valamint a BloombergNEF (1670%).

Az utóbbi, kiugró értéket a BNEF az innovatív kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztésének és telepítésének felpörgetésével, a nukleáris alapú hidrogéntermelésre helyezett fókusszal tartja elérhetőnek.

Az OECD Nukleáris Energia Ügynökségének főigazgatója szerint a nukleáris energiában a dekarbonizáció szempontjából rejlő teljes potenciál kiaknázáshoz szükséges az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, az újgenerációs reaktorok, így például az SMR-ek, valamint az olyan technológiák fejlesztését célzó innováció, mint a tiszta hidrogén előállítás.

Önmagában az üzemidő-hosszabbításokkal összesen 49 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékű ÜHG kibocsátása lenne megelőzhető 2050-ig, ráadásul a szóba jöhető megoldások közül ez a legolcsóbb opció, beleértve a földgáz-, a nap- és szélerőműveket is (a villamosenergia-termelés teljes élettartamra számított fajlagos költsége/LCOE) - hangsúlyozta Magwood a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a NEA közös jelentésére hivatkozva. Az üzemidő-hosszabbítás kilátásai és esélyei világszerte jelentős eltéréseket mutatnak az eltérő szabályozási és politikai megközelítések miatt, és vannak olyan kormányok is, amelyek az atomerőművek élettartamuk lejárta előtti leállításáról döntöttek.

2020 végén 415 GW nukleáris kapacitás üzemelt világszerte, ugyanekkor 55 GW új, 3. generációs könnyűvizes reaktor építése volt folyamatban. Ezek és a tervekben szereplő, egyelőre nem megvalósítási fázisban lévő új 3. generációs atomerőművek összesen várhatóan valamivel több mint 300 GW kapacitást fognak elérni 2050-re, és a következő három évtizedben összesen 23 milliárd tonna karbonemissziót előzhetnek meg. A piacérettség stádiumába mostanában lépő kisebb, legfeljebb 300 MW teljesítményű kis moduláris reaktorok a hagyományos, nagyobb reaktorokhoz képest könnyebb gyárthatóságukkal, telepíthetőségükkel és nagyobb rugalmasságukkal egyszerűbbé tehetik a nukleáris energia alkalmazását.

Néhány ország már rendelkezik az új technológiák engedélyezésére szolgáló keretrendszerrel, ezzel együtt a legtöbb OECD-tagállam és nukleáris biztonsági szabályozó hatósága sincs felkészülve az új technológiák befogadására, ami a feltörekvő gazdaságokban (is) különleges szabályozási kihívásokat fog jelenteni. A NEA szerint egy harmonizáltabb globális megközelítés nélkül a nukleáris szabályozó hatóságok az innovatív nukleáris technológiák széles körű alkalmazásának akadályává válhatnak.

Márpedig ahhoz, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez az atomenergia teljes potenciálja hozzá tudjon járulni, az NEÜ szerint az összes nukleáris technológia mobilizálására szükség lenne. Magwood előadása alapján a szervezet szerint 2050-ig a globális nukleáris kapacitás optimálisan mintegy 1160 GW-ra lenne bővíthető, ami a jelenleginek közel háromszorosa. Amennyiben egy ilyen forgatókönyv valósulna meg, az a következő 30 évben összesen 87 milliárd tonna ÜHG-emissziót előzhetne meg. A klímacél elérését célzó energiaátmenet rendkívül nehéz lesz, de az innovatív nukleáris technológiák segíthetnek a megoldásban - mondta William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója.

Változóban az atomenergiáról szóló diskurzus

A nukleáris energia megítélésében az uniós tagállamok között is meglévő megosztottságra tekintettel az Európai Bizottság mindeddig viszonylag óvatosan fogalmazott a technológiával kapcsolatban, azonban november végén

Kadri Simson energiaügyi biztos már sebességváltást sürgetett a nukleáris beruházásokban.

Az uniós energiapolitika vezetője szerint az atomenergiáról folytatott európai diskurzus változóban van, elsősorban a klímavészhelyzet miatt, amely a változó rendelkezésre állású megújuló energia kiegészítésére alacsony karbonkibocsátású zsinóráram-termelést igényel. Ehhez szerinte a technológiai innováció, így a kis moduláris reaktorok fejlesztése is szükséges, ahogyan a nukleáris beruházások magasabb sebességi fokozatba kapcsolása, illetve az üzemidő-hosszabbítások is. Az atomenergia-termelés lehetségessé és versenyképessé tételében a finanszírozási költségek kulcsszerepet fognak játszani - mondta a 2021-es párizsi Nukleáris Világkiállításon, utalva az EU zöld finanszírozási taxonómiájára.

Miközben számos ország, köztük Magyarország mellett Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris kapacitásai bővítését tervezi, Németország, Ausztria és mások nem annyira lelkesek.

A 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta következetesen atomenergia-ellenes hivatalos német álláspont szerint a biztonsági kockázatokon túl a technológia ellen szól, hogy az atomerőművek építése, üzemeltetése, üzemanyagellátása és leszerelése korántsem olyan klímabarát, mint azt a technológia támogatói állítják. Ráadásul e szerint az atomerőművek építési ideje túl hosszú, költségeik pedig túl magasak ahhoz, hogy - különösen rövidebb távon - érezhető hatást gyakoroljanak az éghajlatváltozásra, márpedig jelenleg a gyors, a 2020-as évtizedben való cselekvés kulcsfontosságú a klímaügy szempontjából. Mindezt tetézi, hogy a nukleáris energia valamilyen szinten maga is időjárásfüggő, hiszen a reaktorok jelentős részének hűtése valamelyik közeli folyó vizével történik, márpedig - ahogyan azt az utóbbi néhány évben Európában is meg lehetett tapasztalni - nyáron a folyók vize kritikus szint alá apadhat és/vagy olyan mértékben felmelegedhet, ami a reaktorok teljesítményének csökkentését, esetleg leállítását teheti szükségessé.

Heteken belül elkészülhet az atomenergia európai sorsát befolyásoló javaslat

Ezzel együtt egyre több jel utal arra, hogy a nukleáris energia is bekerül az EU fent említett zöld finanszírozási taxonómiájába, vagyis a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy októberi EU-csúcs után szintén arról beszélt, hogy az EU végrehajtó testülete hamarosan javaslatokat terjeszt elő a földgázról és az atomenergiáról a blokk zöldfinanszírozási szabálykönyvének részeként. Az energiaügyi biztos a napokban azt mondta a Nukleáris Világkiállításon, hogy

a Bizottság taxonómiára vonatkozó javaslata a következő hetekben elkészül, és tisztázni fogja, hogy a nukleáris energiatermelés, a hulladékártalmatlanítás vagy az üzemanyag-ellátás besorolható-e a fenntartható tevékenységek közé a befektetők számára. A fenti szavai kontextusában ez alighanem ugyancsak azt jelzi, hogy az atomenergia pozitív elbírálásra számíthat, a Bizottság pedig akár már decemberben leteheti az Európai Tanács által is jóváhagyandó javaslatát az asztalra.

Az uniós taxonómia-rendelet célja, hogy Unió-szerte ösztönözze a pénzügyi forrásoknak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé irányuló áramlását. Azáltal, hogy a befektetéseket fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások irányába tereli, a szabályozás kulcsfontosságú szerepet tölthet be a 2050-es európai klímasemlegesség elérésében. Az Európai Bizottság tudományos testülete (Közös Kutatóközpont, JRC) ugyan tavasszal egyértelműen a nukleáris energia fenntarthatósága mellett foglalt állást, de miután kételyek merültek fel a JRC semlegességével kapcsolatban, a Bizottság későbbre halasztotta a döntést. Értesülések szerint a halasztással mindenképpen meg akarták várni a szeptemberi németországi választások eredményét, ami meg is történt, más kérdés, hogy az új német kormány nem tűnik elfogadóbbnak az atomenergiával szemben, mint elődje, így jövőre valószínűleg az utolsó még működő németországi atomerőműveket is leállítják a korábbi terveknek megfelelően.

Címlapkép: Getty Images

Erste bank logo
orvos maszk koronavírus kórház getty stock
eiffel torony franciaország
befektetés tőzsde chart getty stock
hacker laptop informtikus illegális
cukor sugar

Holdblog Sokat fizetünk

Kiket és miért keresünk? A HOLD életének új növekedési és minőségi szakaszába lép Korszerűsíti működését...

Kiszámoló Ez történt a héten

Az amerikai külkereskedelmi egyenleg újra tovább romlott novemberben. A havi 99 milliárd dolláros áruhiányt csak némileg...

Holdblog Értéktelenedő pénz

A pandémia évei a pénz nyomtatásának (elértéktelenedésnek) évei voltak, ez vélhetően nem újdonság, hiszen...

Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Online előadás
Milyen részvényeket érdemes most venni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó

Elemző munkatárs

Elemző munkatárs
2022. április 6.
Agrárium 2022
orvos maszk koronavírus kórház getty stock