koronavírus járvány repülőjárat törlés omikron variáns
Gazdaság

Más lesz az ötödik járványhullám Magyarországon, és épp ez benne az ijesztő

Csiki Gergely
Az omikron variáns miatt új oldalát kell megismernünk idehaza is a koronavírus-járványnak. A múlt héten példátlan sebességgel berobbanó ötödik hullám sokkal több új fertőzöttet hoz majd el, mint a korábbi hullámok, közben az új vírusváltozat kevésbé súlyos lefolyása és a nemzetközi példák alapján egyelőre bizakodóak lehetünk a kórházak terhelésével kapcsolatban (de korai lenne még ezt elkiabálni). A sokkal több - nem súlyos - beteg ugyanakkor egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén eddig nem tapasztalt következményekkel járna az országra nézve: dolgozók százezrei eshetnek ki a munkából fertőzés, karantén, iskolai korlátozások, vagy egész egyszerűen logisztikai fennakadások miatt. Egy ilyen helyzet pedig alapvetően befolyásolhatja a gazdasági szereplők működését és ezen keresztül a gazdaság idei teljesítményét is.

Új helyzetet hozott az omikron

A koronavírus idehaza megtapasztalt lassan két éve bebizonyította, hogy a Covid-19 újra és újra képes ránk rúgni az ajtót, annak ellenére, hogy Magyarországon rendelkezésre áll a legfontosabb és hatékony védekező eszköz, a vakcina. A napokban az ötödik járványhullám indult meg látványos lendülettel, ami azonban nem meglepő az omikron variáns dominanciájának ismeretében.

Az elmúlt négy járványhullám alatt kezdtük kiismerni a fertőzés természetét, és egészen a mostani időszakig látható volt, hogy - bár kevés jó minőségű adatunk volt - mikor melyik mutatót érdemes nézni, ha az aktuális járványügyi folyamatokat akarjuk elemezni, értékelni: új fertőzöttek száma és az ebből kirajzolódó járványgörbe, a pozitivitási ráta, a kórházi terhelés és a lélegeztetésre szoruló betegek számának alakulása, az elhunytak száma.

Az omikron-hullám ugyanakkor teljesen új helyzetet teremt Magyarországon is.

  • Egyrészt mivel az elképesztően gyors terjedés miatt esély sincs a felderítésre, érdemi kontaktkutatásra, és így a fertőzési láncok megszakítására (a járványhullám valódi méretét nem is fogjuk tudni várhatóan lekövetni a tesztelési kapacitások korlátja miatt). Emiatt megnövekszik az egyének magatartásának jelentősége és így az emberek felelőssége.
  • Másrészt viszont azt is tudjuk, hogy az omikron variáns sokkal kevésbé okoz súlyos lefolyású betegséget, így a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a kórházak terhelése sem lesz akkora (az alapeseti forgatókönyvekben), mint a korábbi hullámokban, viszont sokkal több lesz a nem súlyos beteg.
  • Harmadrészt az is kiderült már a nemzetközi számokból, hogy a duplán oltottak védelmét is képes áttörni a vírus, ezért felértékelődött a harmadik adag vakcina.

Egy ilyen helyzetben természetesen továbbra is fontos az alapvető járványügyi mutatók figyelemmel követése, valamint az egészségügyi ellátórendszer terhelésének ismerete, amelyek alapján előre lehet jelezni a járvány súlyosságát és az esetleges új intézkedések meghozatalát, ami már befolyásolja a gazdasági szereplők életét is. Az új helyzetre azonban újfajta módon is reagálni kellene, mutatjuk miért:

Nagyon sok lesz a beteg, kieső munkaerő

Az előrejelzések és a külföldi országok példái alapján Magyarországon is új rekordot hozhat az ötödik hullám a fertőzöttek számának tekintetében. Egyes szakértők szerint több millió magyar kaphatja el az előttünk álló hetekben a fertőzést, aminek

egy nagyon fontos, és az eddigiekhez képest új következménye is lehet: rengeteg munkavállaló esik ki több napra, vagy hétre az állásából.

Oroszi Beatrix epidemiológus még karácsony előtt szintén arra hívta fel a figyelmet a Portfolio hasábjain, hogy az ötödik járványhullám csúcsa körül a fertőzések magas gyakorisága az egészségügyi ellátórendszeren kívül más szektorokra is komoly hatással lehet. "Nagyon rövid esetszám-duplázódási idő esetén gyors felfutású, magas, éles csúcsú járványhullám várható, ezért egyszerre sok ember hiányzásával kell majd számolni a munkahelyeken, iskolákban, hacsak az emberek nem kezdenek el időben még jobban védekezni az omikron fertőzés terjedése ellen" - vetítette előre az omikron-hullám fontos új aspektusát.

A nagyvállalatoknál tapasztalható, koronavírus miatti munkaerő-kiesés mértéke tehát egy olyan új mutató lenne, ami sokat elárulna az új járvány súlyosságáról. Erről azonban várhatóan részletes és átfogó, valós idejű adataink nem lesznek, nem lehetnek, ezért csak egyedi vállalati és ágazati történetekből lehet majd bizonyos következtetéseket levonni. Fontos azt is megemlíteni, hogy a járványhullám csúcsán több okból is kieshet a munkavállaló az állásából átmenetileg: a betegség miatt (még akkor is ha nem súlyos, de otthon kell lábadoznia), vagy ha karanténba kerül, vagy ha a gyereke iskolájában korlátozások lépnek életbe (karantén, osztálybezárás), vagy ha - legrosszabb esetben - egész egyszerűen nem tud eljutni a munkahelyére a közlekedés hiányosságai miatt, mert például a tömegközlekedésben túl sok sofőr esik ki.

Jól látható a fenti folyamat alapján, hogy ez könnyedén egy hólabda effektussá válhat a magyar gazdaságban és a magas fertőzöttség és betegségszám miatt megbénuló bizonyos vállalatok és szektorok milyen nehézségeket okozhatnak más vállalatok és szektorok számára.

Ezen a ponton két nagyon fontos, és nem kizárható következményről kell még beszélni:

  1. Az ellátási láncok sérülékenysége. Az egész világon új csúcsra futó járványhullámok az ellátási láncokat is kikezdhetik, amennyiben a logisztikai feltételek nem lesznek biztosítottak, mert például tömegesen esnek ki a szállítmányozó cégek munkatársai, ezért a kamionok nem érnek a megfelelő helyre, a megfelelő időben, akár az országok közötti forgalom esetében.
  2. A kritikus infrastruktúrák fontossága. Magyarországon egy 2012-es magyar törvény tíz szektort határoz meg létfontosságú intézményként: energia, közlekedés, agrárgazdaság, egészségügy, társadalombiztosítás, pénzügy, infokommunikációs technológiák, víz, honvédelem és közbiztonság-védelem. Ezek azok a szolgáltatások, eszközök, létesítmények és egyéb rendszerelemek, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna. Az ide tartozó cégek listája ugyanakkor nem nyilvános (korábban 405 üzemről voltak hírek).

Az elmúlt hetekből (olyan országokból, ahol már korábban megjelent és vált dominánssá az omikron, ezért a járványban előrébb tartanak) több olyan külföldi példát is lehet hozni arra, hogy a fertőzés gyors felfutása hogyan képes felborítani egy-egy ágazat működését. Franciaországban a kórházi helyzet odáig romlott, hogy a hatóságok hozzájárultak, hogy a koronavírussal fertőzött egészségügyi dolgozóknak nem kell karanténba vonulniuk, hanem folytathatják a betegek ellátását annak érdekében, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt. Szlovénia is új lépéssel kényszerül alkalmazkodásra: azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik fertőzöttel érintkeztek, de nincsenek tüneteik, nem kell karanténba vonulniuk. Még az Egyesült Államokban is arról cikkeznek szakportálok, hogy az egészségügyi ellátórendszert kikezdheti az új variáns a humánerőforrás-krízis miatt. Maradva az USA-nál: épp a karácsonyi ünnepek alatti hatalmas igénybevétel idején törölték az amerikai légitársaságok járatok százait, miután a személyzet megfertőzödött, vagy karanténba kellett vonulnia. De a világ más pontjaira is jellemző ez a helyzet. A járatok kiesése pedig közvetlen hatással van az utazási irodák működésére, vagyis a hólabda effektus már most megjelent a globális gazdaságban. Ugyan nem kritikus infrastruktúra, de jól szemlélteti a helyzet komolyságát egy újabb amerikai példa: december végén 100-hoz közeli, míg január elején 60 feletti NBA-kosárlabdázó volt a liga Covid-protokolljának hatálya alatt, vagyis nem játszhattak mérkőzést és december második felében 11 meccset kellett elhalasztani a játékosok vagy a stábtagok fertőzöttsége miatt.

Közben pozitív példaként megjelent az elmúlt napokban Ausztria. A Népszava múlt pénteki helyszíni riportjából például kiderült, hogy a legrosszabb lehetőségre is van pandémiás forgatókönyve az új bécsi kormánynak. Az alapvető intézmények és szolgáltatások zavartalan működtetéséhez szükséges létszámú csoportokat kivonták a hétköznapokból, ők elzártan élnek és végzik munkájukat (a központi energiaellátásban például ötven szakértőt). Újonnan alakult egy szervezet, a Gecko (összállami covid-válságkoordinációért felel) és minden intézkedésével azon van, hogy megpróbálja az ország elkerülni az erőteljes korlátozásokat és a lockdownt, mivel az súlyos veszteségeket okozna a gazdaságnak. Változnak a karanténba küldés szabályai, negatív teszteredménnyel már öt nap után lehet az elzárásból szabadulni, ahová a három védőoltással rendelkező személyek, akik fertőzöttekkel kontaktáltak, ezentúl nem is kerülnek. Az infrastruktúra folyamatos működtetését szolgálja az is, hogy akik fertőzöttek társaságában voltak, két oltást kaptak, azok maszkkal és napi teszteléssel továbbra is dolgozhatnak.

A rendkívül pesszimista forgatókönyvek

Egy ilyen újfajta hullámban az egyik legrosszabb forgatókönyv tehát az lenne, ha rövid idő alatt magas arányban betegednének meg dolgozók, főleg a kritikus infrastruktúrában. A kritikus infrastruktúrák megroppanása esetén a gazdaság részleges leállása magától megtörténne, még a megelőző korlátozó intézkedések hiányában is.

Szintén a kedvezőtlen szcenáriók közé sorolható, ha a kritikus infrastruktúrák közül az egészségügy is sérülne, vagyis az egészségügyi dolgozók nagy száma kapná el a fertőzést (nem a munkahelyén, hanem más közösségekben). Egy ilyen eset kikezdené az ellátórendszert, ugyanis a már most is szűkös erőforrásokat csökkentené tovább a magyar egészségügyben. Vagyis az egészségügy teherbíró képessége csökkenne pont egy olyan időszakban, amikor a beáramló betegtömeg miatt éppen a teljesítmény növelésére lenne égető szükség. Persze ezt az infrastruktúrát érintő lépésekkel látszólag meg lehet oldani (ágyszám bővítés, lélegeztetőkapacitások növelése, osztályok átalakítása, kórházak átalakítása), azonban a valódi korlát mindig is az egészségügyi szakdolgozók és orvosok létszáma volt és lesz.

Ennek a kedvezőtlen egészségügyi forgatókönyvnek az egyik változata, amikor például a szállítói kapacitás ütközik új korlátokba. Vagyis csúnyán fogalmazva, az egészségügyi rendszer az állományi kihívásokat tudja kezelni (a kórházban ápoltakat ellátja), viszont leszűkül az áteresztő kapacitása, vagyis a flow típusú problémákat nem képes megoldani: ilyen például amikor hatalmas terhelés rakódik az alapellátó háziorvosokra, a járóbetegellátásra, vagy éppen a mentőszolgálatra.

És mindeközben nem szabad megfeledkezni még egy nagyon kedvezőtlen forgatókönyvről sem: ha néhány héttel a fertőzötti esetszámok berobbanása után a kórházban kezeltek és lélegeztetésre szoruló betegek száma is növekszik, ami sajnos elkerülhetetlenül a halálesetek számának emelkedését hozza magával. A jelenlegi nemzetközi tapasztalatok alapján a szakértők most alapesetben inkább arra számítanak, hogy a kórházak terhelése nem lesz kiemelkedő, de ha fel is fut, akkor sem éri el a 4. hullámban látott alacsonyabb szinteket (egyes szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy még nem telt el kellő idő, hogy az omikron-hullám okozta kórházi terhelés és halálozás súlyosságát meg lehessen ítélni). De mi történik akkor, ha az omikron esetszámok olyan nagyok lesznek, hogy kisebb arányú súlyos lefolyás esetén is sokan kerülnek kórházba, ami veszélyezteti a Covid-betegek ellátásának minőségét (és az egyéb betegségek ellátását)? Vagy ha bekövetkezik, ami a korábbi hullámok esetén rendszeresen előfordult (florida hatásnak is nevezhetjük): kezdetben a fiatalok között terjed a fertőzés, de hetekkel később a nagy esetszámok miatt átterjed a sérülékeny korosztályra is az új variáns? És mi történik akkor, ha ez a fertőzés megtalálja az idős embereket, akik oltatlanok, vagy csak 2 oltással rendelkeznek? Ennek kapcsán jelzésértékű, amit Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klubnak nyilatkozott pénteken. A rektor szerint egyébként a háromszorosan oltott 65 év alattiak esetében nincs szükség a mozgás korlátozására, csak maszkhasználatra.

Fontos látni, hogy uniós összevetésben nem állunk jól átoltottság terén: a két oltással rendelkezők országos aránya 62%, ehhez jön még 3 százalékpontnyi egy oltással rendelkező. Vagyis a lakosság 35%-a még semmilyen koronavírus elleni oltást nem kapott, a vírusnak kiszolgáltatott és fogékony populáció mérete még mindig jelentős. Ami még ennél az arányszámnál is magasabb lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a gyakorlatban a két oltással rendelkezők is egyre kevésbé védettek (idővel gyengül a vakcinák képessége), és a harmadik oltással a lakosság 33,4%-a rendelkezik, ami uniós összevetésben még mindig jó, azonban már egyre több ország hagy le bennünket a harmadik dózist felvettek arányszámában is, pedig az omikron idején ez még fontosabbá vált. Ha pedig a részletes ECDC-adatokat is megvizsgáljuk, akkor továbbra is az látható, hogy a harmadik adagot arányaiban kevesebben vették fel a 80+ feletti korosztályban (67% körül lehet az arányuk), mint a 70-79 évesek korosztályában (75% körül lehet az arányuk), ami szintén figyelmeztető jel a sérülékeny populáció védettségét és így a kórházba kerülési esélyeket illetően.

Ki, mit tehet?

A fenti eseményláncolatok és pesszimista szcenáriók fényében egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy vállalatnál, gyárban, vagy üzemegységben a munkavállalók 5, 10, 15 vagy épp 20 százaléka esik ki az új hullám felfutása során. Egy ilyen helyzetben minden érintett szereplőnek fel kell készülnie a rosszabb forgatókönyvekre és ahogy fentebb már bemutattuk, ez a járványhullám még inkább fog az egyéneken és a társadalom kisebb közösségeinek magatartásán múlni, mint a hivatalos járványügyön.

Már csak azért is, mert az új omikron-variáns sajnos képes kikerülni az elsődleges védelmi vonalat, vagyis az oltottakat is megfertőzi (viszont bizonyított, hogy még mindig hatékony a súlyos lefolyás ellen), ezért egyetlen védelmi rétegre már nem előnyös alapozni. Több rétegből álló védelmi pajzs lenne igazán hatásos annak érdekében, hogy minél kisebb társadalmi és gazdasági áldozattal meg lehessen úszni az ötödik hullámot, vagyis a többlethalálozás romlását és szigorú, gazdaságot is megbénító lezárásokat.

Ennek érdekében az alábbiakban - a korábbi hullámok tapasztalatai, valamint nemzetközi példák alapján - felvázolunk 3*6 lehetséges intézkedést, ami segíthet mérsékelni a kockázatokat és az egyének, valamint a vállalatvezetők/tulajdonosok is találhatnak maguknak kedvükre valót. Fontos látni, hogy önmagában egyik sem csodaszer (ahogy önmagában a vakcinától sem várható, hogy egy csapásra véget vet a járványnak), viszont ezeket együttesen alkalmazva, erősebb egy-egy ország, vagy épp egy vállalat, vagy az egyén védekezési stratégiája.

Amit a cégek tehetnek:

  1. A titok az alkalmazkodóképességben rejlik. Így tehát ahol lehet, érdemes előnyben részesíteni az otthoni munkavégzést, akár 1-1 vállalat bizonyos egységeinél is.
  2. A cégen belüli kritikus fontosságú feladatok ellátásának tartós biztosítása, vagyis ha kiesik a személyzet, készülni B tervvel. Szélesebb körben alkalmazott buborék módszer.
  3. Ingyenes tesztelési lehetőség biztosítása, kontaktkutatás vállalaton belül (ezt teszi például a Videoton a saját költségén), a fertőzési láncok megszakítása érdekében.
  4. Tüneteket mutató személyek ösztönzése, hogy ne vegyék fel a munkát betegen, ennek kommunikálása.
  5. Valamint az alapvető megelőző intézkedések a zárt terekben: maszkhasználat és/vagy távolságtartás, higiéniás szabályok.
  6. Azt se felejtsük el, hogy a cégek felhatalmazást kaptak a kormánytól, hogy bevezethetik a kötelező oltást a szervezeten belül. De idehaza láttunk már több pozitív példát is arra vonatkozóan, hogy a vállalat vezetése pozitív ösztönzővel motiválja a dolgozóit a vakcina felvételére.

Amit az egyének tehetnek:

  1. A legfontosabb és leghatásosabb eszköz az oltások felvétele (ha azt egészségügyi okok nem zárják ki). Mára nemzetközi konszenzus van arról, hogy az omikron-variáns miatt szükségese a 3. adag vakcina. Viszont az is kézenfekvő: ehhez előbb fel kell venni az első és a második dózist is.
  2. Gyerekek (5-11 és 12-17 évesek) vakcinációja, amelyről a döntést a szülők hozzák meg.
  3. Gyógyszertárakban kapható gyorstesztek alkalmazása otthon.
  4. Tünetek és betegség komolyan vétele, a tünetek esetén a közösségbe járás mellőzése. Főleg, hogy idehaza is megjelent a koronavírus és az influenza együttes fertőzése, az flurona.
  5. Maszkhasználat, távolságtartás zárt közösségi terekben.
  6. Azelasztint tartalmazó orrspray használata társasági találkozások során.

Amit a hatóságok tehetnek:

  1. Itt is az alkalmazkodóképességen lenne a hangsúly, hogy a hivatalos szervek, a járványügy és a döntéshozók gyorsan alkalmazkodjanak az új környezethez, amit ez az új vírus okozott.
  2. A vakcináció felpörgetése (és a harmadik oltás felvételének fontosságának hangsúlyozása): talán itt látható a legnagyobb rugalmasság a jelenlegi rendszerben, ugyanis a kormány belátta, regisztráció nélkül nagyobb az oltakozási hajlandóság (legutóbb januárra hirdettek oltási akciót, minden hétvégére)
  3. A karantén szabályok átgondolása, mert a mostaniak már életszerűtlenek, főleg annak fényében, hogy más nyugat-európai országok milyen új szabályokat hoztak az omikron miatt és az ECDC új ajánlása fényében. Ennek két hatása is lehet: a szabályok jobb betartására ösztönöz és mérsékli a dolgozók hosszú távú kiesésének veszélyét.
  4. A kritikus infrastruktúra kitettségének kezelése, az osztrák példához hasonló felkészülés.
  5. Központi home office ajánlás.
  6. A hetekkel ezelőtt már belengetett kormányzati terv mielőbbi megvalósítása: a védettségi igazolvány érvényességének 3. oltáshoz történő kötése. Valamint segítheti az oltakozási kedvet, ha a védettségi igazolvány előnyei nagyobbak lesznek a jelenleginél. Egyre több példa van már arra is más európai országokban, hogy nem csak az oltatlanok, hanem már a két oltással rendelkezők is korlátokba ütköznek a mindennapi életük során (például étterem látogatás, stb.).

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy több szempontból is példátlan járványhullám elé néz Magyarország a következő napokban és hetekben. Egy ilyen új helyzetben pedig mindenkinek van felelőssége és lehetősége a veszteségek minimalizálása érdekében.

Címlapkép: Utasok várakoznak a San Franciscó-i repülőtéren 2021. december 24-én. A koronavírus omikron variánsának terjedése közvetlenül érintette a légi személyzetet és a földi szolgáltatókat is, ezért az amerikai United és Delta Airlines légitársaság több mint 200 belföldi járatát törölte. Forrás: MTI/EPA/John G. Mabanglo

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
auchan