Decemberben 7,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év hasonló időszakához képest, ez megegyezett a novemberi drágulási ütemmel. A meglepetés leginkább az volt, hogy nem csökkent az infláció üteme, hanem stagnált, miközben minden elemző novemberi tetőzésre számított.
A kellemetlen fejlemény részben annak köszönhető, hogy az élelmiszerárak decemberben 8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, miközben novemberben még csak 6 százalékos volt a drágulás ebben a termékkörben. Egy hónap alatt 1,4%-kal lettek magasabbak az élelmiszerárak a KSH kimutatása szerint.
Ez pedig rávilágít arra, miért döntött a héten a kormány néhány alapvető élelmiszer árának korlátozása mellett.
Ha megnézzük azokat a termékeket, melyek árát befagyasztják februártól, akkor a referenciaként kitűzött októberi szinthez képest a liszt például már közel tíz százalékkal drágult, de a tej esetében is 12 százalékos volt az áremelkedés, illetve a cukor is több mint 6%-kal drágult két hónap alatt a statisztikai hivatal kimutatása szerint. A hetedik termék a csirke farhát, melyre azonban a KSH-nak nincs referenciaadata.
Elképzelhető, hogy bizonyos mutatókból, kereskedők és termelők beszámolóiból a kormány már látja, hogy januárban folytatódhatott az áremelkedés, akár még erősödhetett is a nyomás, ezért döntöttek az árstop mellett februártól. Ez viszont azt is jelenti, hogy
januárban lehet még egy jelentősebb emelkedés az árakban mielőtt az árak befagyasztása effektívvé válik februártól.
A ma megismert látványos áremelkedés fényében az is érthetőbbé vált, hogy miért vár a kormány 0,5-1 százalékpontos mérséklődést az inflációban az árstop hatására. A novemberi áradatok alapján még úgy tűnt, hogy ennél jóval visszafogottabb lesz az árhatás, a teljes inflációra 0,1százalékpontos fékező hatás adódott. A decemberi számok alapján jól látható azonban, hogy az élelmiszerek inflációs pályája minden korábbi várakozás felett várakozás felett húzódik, és nem sok lehet illúziónk a januári további drágulással kapcsolatban sem. Ennek fényében - bizonyos továbbgyűrűző hatásokkal is számolva - már hihetőnek látszik, hogy az inflációra érdemi hatással lesz az árstop. Mindez azonban sovány vigasz, hiszen a mérséklődés a korábban vártnál magasabb inflációról történik, így viszont meglehet, hogy a decemberi inflációs pályához képest még így is emelkedést látunk majd az elemzői előrejelzésekben 2022-re. Annál is inkább, mivel a három hónapos árstop után az árakra újra rászabadul a piaci valóság.
Címlapkép: Getty Images
